Feszültség és csodavárás - Flandria is Skóciára figyel

Flandria Skóciára figyel. Röviden így foglalhatnánk össze azt a feszült és csodaváró hangulatot, amellyel Belgium északi fele a skót függetlenségről kiírt népszavazás végeredményét várja. Néhány napja „skót hétvégét” rendeztek az egyik településen, sok flamand pedig személyesen is elutazott Skóciába, hogy reményei szerint együtt ünnepelhessen a skótokkal. Az újságok és tévéállomások különféle elemzéseket adnak közre arról, milyen hatása lehet Flandriára Skócia esetleges függetlenné válása.

A higgadtabb elemzők szerint vajmi kevés hasonlóság van Flandria és Skócia helyzete között. A belga alkotmány nem engedélyez ilyesfajta népszavazást. Skócia kiválása gazdaságilag alig rendítené meg az Egyesült Királyságot, Belgium viszont Flandria nélkül értelmét vesztené. A flamand függetlenség már csak Brüsszel státusza miatt is szinte megoldhatatlan kérdés. Flandria fővárosa, a flamand intézmények székhelye ma is Brüsszel, miközben Brüsszelben tíz százalék alatti a flamandok aránya, nem hogy franciául, de arabul és angolul is többen beszélnek a városban, mint hollandul. Skócia sok száz évig független állam volt, önálló flamand állam sohasem létezett. (Igaz, Belgiumot is csak egy békekonferencián rakták össze a nagyhatalmak.)

De a jogi érvek nem mindig esnek egybe a közhangulattal. Ha Skócia valóban függetlenné válna, akkor a flamand függetlenség hívei tovább erősödnének, s mivel Belgium lakosságának 58%-át a flamandok alkotják, kizárólag jogi tiltással aligha lehetne visszafogni őket. Flandria legnépszerűbb pártja, az NV-A a gyors elszakadás helyett a lassú eltávolodás, az egyre nagyobb autonómia receptjét követi, s ha ez a folyamat még hosszú ideig eltart, a egyelőre megjósolhatatlan.

Egy flamand kisvárosban, Steenokkerzeel-ben mindenesetre a skót függetlenségiek remélt sikerére „Szabadság sört” főztek, s ha az igenek győznek Skóciában, akkor a helyi polgármesterrel az élen ma este ezzel ünnepelnek a polgárok. Legalábbis a „Flamand Köztársaság” hívei.