Árad a szakszerűtlenség és a butaság

Publikálás dátuma
2014.09.19 07:45
Kaszás Gergő a Szkéné Színházban tegnap bemutatott Tom Stoppard-darabban FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kaszás Gergő az egyik címszereplője Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjának, amelyet tegnap mutattak be a Szkéné Színházban. A színész szerint a mű felveti, képesek vagyunk-e bármikor nemet mondani, vagy olyan döntést hozni, amely megváltoztathatja az életünket.

- Két évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy szívesen élne Új-Zélandon. Most mégis Budapesten a Szkéné Színházban beszélgetünk. Mi tartotta itt?
- Nem utaztam el Új-Zélandra. Az a helyzet, hogy én annyira fertőzött vagyok a színházzal, a színészettel, hogy e nélkül nem tudnék élni. A színészet, ellentétben a zenével vagy a tánccal, nagyon nyelvhez kötött. Tehát itt maradtam.

- Arról is beszélt, hogy beiratkozik a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájába. Ez megvalósult?
- Nem. Kibúvóként is hangozhat, de az elmúlt időszakban éppen átalakult az egyetemi képzés. Másrészt, és ezt nem panaszként, de nem is dicsekvésként mondom, az elmúlt két évben rendkívül sokat dolgoztam és ezek nagyon izgalmas munkák voltak. Úgy érzem, színészileg jót is tettek nekem. Előtte kilenc évet töltöttem Egerben, a szakma tudott rólam, de ritkán láthattak Pesten. Ilyen szempontból sem bántam meg, hogy így alakultak a dolgok.

- Nem véletlenül említettem Új-Zélandot. Ön időnként hoz meglepő döntéseket. Emlékezetes, amikor ott hagyta a Katona József Színházat, mert elhatározta, hogy lovakkal foglalkozik.
- A mostani helyzet nem hasonlítható össze azzal, amit említ. Úgy gondolom, hogy egy normális ember azt a légkört, ami most Magyarországon van, nagyon nehezen viseli. Árad a szakszerűtlenség és a butaság. Az én szűkebb szakterületemen is nagyon furcsa átalakulások történtek. Nem mondhatom, hogy ugyanolyan a kontraszelekció mértéke, mint a Rákosi, vagy a Kádár-korszakban, de most is sok furcsa változás történt. Érdekes emberek kerültek mindenféle helyzetbe. Sokszor kapkodom a fejem és próbálom nyitogatni a szemem, hogy követni tudjam az eseményeket. Amikor főiskolára jártam, akkor azt nem lehetett megkérdőjelezni, hogy például Őze Lajos jó színész, vagy Major Tamás nagyszerű színházi ember, még akkor is, ha a jelleme miatt esetleg érték támadások. Az értékeket én belül ma is érzem. Remek színésznek tartom például Ötvös Andrást, Nagy Zsoltot, vagy Tóth Ildikót. Mégis úgy érzem, hogy ez a fajta értékrend mára teljesen felborult.

- A kontraszelekciót ma is a politika gerjeszti?
- Valamennyire érthető, hogy a hatalomban lévők vezető beosztásokba olyanokat ültetnek szívesen, akik számukra megbízhatók. Valószínű, hogy ez a világon mindenhol így van. De ha ez a szempont mindent, beleértve a szakmaiságot is felülír, akkor valami baj van. Leginkább a szakmánknak kellene valahogy ez ellen védekezni. Ki kellene mondani, amit látunk, a jót és a rosszat is. De ezt nem tesszük meg.

- Gyávaságból?
- Egyrészt gyávaságból, másrészt egzisztenciális bizonytalanságból. Számtalan olyan példáról tudok, amikor valaki más döntést hoz, mint amit a szíve diktálna, mert gyerekei vannak, másokra is kell gondolnia. Úgy gondolom, senkitől sem várható el a hősiesség. Én valóban felálltam olykor, vagy kinyitottam a számat, de viszonylag könnyebb helyzetben vagyok. Van egy feleségem, de nincsenek gyerekeim, nincs devizahitelem. Nincsenek hatalmas igényeim. Nem kell fenntartanom balatoni nyaralót, vagy vitorlás hajót. A független színházakban keresett félpénzekből is el tudom tartani magam.

- Ami a színházi szétszakítottságot illeti, lehet ezen változtatni? Legutóbb a Magyar Művészeti Akadémia által rendezett veszprémi konferencián próbáltak közeledni a különböző politikai táborba besorolt színház igazgatók és alkotók.
- Ezt én színjátéknak tartom. Nem emlékszem arra, hogy komoly színházi emberek: Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, vagy akár Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke kezdte volna a megbélyegzést a szakmán belül. A táborok igazán akkor váltak ketté, amikor létrejött a Magyar Teátrumi Társaság, és ennek a szervezetnek a tagjai kirekesztettként definiálták magukat. Én abszolút nem éreztem azt, hogy ők azok lettek volna. Kicsit gyomorforgatónak érzem, hogy most éppen ők sérelmezik, hogy miért nem tudunk egymással beszélgetni. Aki helyzetben van, annak nem jó megsértődni és végképp nem szabad bosszút állni. Valóban nem jó gyűlölködni, de ezt nem azok kezdték, akikre most mutogatnak, ha országos szinten nézzük, akkor a mostani kormányzópárt környékén kellene keresni az ez ügyben felelősöket.

- Mire gondol?
- A Fidesz kommunikációjában 1996 környékén bekövetkezett változásra, amikor egy kampánytanácsadó azt mondta, nagyon egyszerű, érzelmekre ható üzeneteket kell elhelyezni és ezeket kell sulykolni. Én előtte durva kommunistázásra nem emlékszem. Akkor indult el a közbeszédben ez a két oldalra állítás, a megbélyegzés.

- Visszatérve a színházra, ha ott is ennyi problémát lát, akkor miért érezhette mégis jól magát szakmailag az elmúlt években?
- Azért léteznek olyan szakmai műhelyek vagy produkciók, amelyekben jó részt venni. Ilyen például a tegnap bemutatott Rosencrantz és Guildenstern halott Szikszai Rémusz rendezésében, amelyben olyan partnereim vannak, mint Nagypál Gábor, Fodor Tamás, Bánfalvi Eszter, Király Attila, Tamási Zoltán, vagy Tóth Jocó. A Szkéné ma az, amelyik ilyen előadásokat befogad, támogat, de fontos momentum a Jurányi Inkubátorház létrejötte is. Nagyon örülök, hogy részt vehettem Székely Csaba Bánya-trilógiájában, vagy az I. Erzsébetben, a Szkénében.

- Utóbbi darabban nyújtott alakításáért egyik jelöltje a színikritikusok díjának a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Az elismeréseket most hétvégén osztják ki.
- Azok a díjak, ahol feltételezhetően szakmai alapon döntenek, érdekelnek. A színikritikusok díja mindenképp ilyen, kíváncsian várom az eredményt.

- Mit gondol, életben maradhatnak a független színházak?
- Úgy érzem, nincs teljesen lehúzott roló, de folyik ezeknek a társulatoknak a kivéreztetése. Nagy gond, hogy nincs a szóban forgó műhelyek mögött komoly külföldi, vagy hazai magán mecenatúra. Ezért ez a szféra továbbra is ki van szolgáltatva az állami pénzalapoknak. Értem én, bár nem tartom jónak, hogy a kultúra helyett ma a futballt támogatják. És amíg nem jutunk ki a futball világbajnokságra, addig nem is hiszem, hogy ez a helyzet megváltozik, de szembe kell azzal nézni, hogy a jelentős előadásokat létrehozó független színházaktól nem lehet további pénzeket elvonni, mert akkor teljesen ellehetetlenülnek.

- A Rosencrantz és Guildenstern halott című darabban önt mi izgatta a legjobban?
- Elsősorban a halál problematikája. Emellett az, hogy képesek vagyunk-e bármikor nemet mondani, vagy olyan döntést hozni, amely megváltoztathatja az életünket. Merünk-e sorsfordító döntéseket hozni, vagy kényelmességből, netán más okokból kénytelenek vagyunk megalkudni.

- És mi lesz Új-Zélanddal?
- Gyerekkorom óta szeretem nézegetni a térképet. Új-Zéland több szempontból ideális lenne, a Föld egyik legélhetőbb országa, vannak lovak, szőlő és bor is, amikhez én nagyon vonzódom, mégis kilencven százalék, hogy hátralevő életemet Magyarországon fogom leélni. Magyar színészként.

A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Frissítve: 2019.04.25 20:28

Könyvfesztivál: észak szelleme a Millenárison

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:30

Fotó: Draskovics Adam
A skandinávokra jellemző világra nyitott szemlélettel is találkozhatunk a csütörtökön induló 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a magyar kulturális közélet több mint negyedszázados hagyománya. A januárban induló nemzetközi könyvvásár-sorozat jegyzett rendezvénye, amely lehetőséget ad a könyvpiac szereplőinek a szakmai bemutatkozásra és az üzleti partnerkapcsolatok építésére. Az esemény fontos szellemi fórumot is jelent, ahol a szerzők és a kiadóik az olvasókkal, a média képviselőivel is találkozhatnak” – mondta a Népszavának Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Vince Kiadó ügyvezetője.

Idén 24 ország 145 kiállítója lesz jelen a fesztiválon, a négy nap alatt mintegy négyszáz program zajlik a Millenáris bel- és kültéri helyszínein. A díszvendég ország Norvégia, a díszvendég író a norvég kortárs irodalom egyik fenegyereke, Karl Ove Knausgård. A norvég könyvkiadás és irodalom képviseletében Klara Hveberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjørn Berge, Tomas Espedal, Åsmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig is Budapestre látogat. A norvégok különleges programokkal mutatják be kultúrájuk egy-egy szeletét a magyar fővárosba. „A megnyitón például egy három tagú – két norvég és egy magyar zenészből álló – zenekar szolgáltatja a zenei installációt. Norvég folklór muzsikával, jó hangulatban indul a fesztivál. Akár tanulhatnánk is tőlük, ha a magyar díszvendégség szervezéséről gondolkodunk. Vajon ki mernénk-e állítani egy magyar zenei műsort sváb, szlovén vagy szlovák művészek tolmácsolásában?” – vetette fel az MKKE elnöke.

A könyvfesztivál keretében 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját az ígéretes, elsőkötetes szerzőknek, amelyen idén Mécs Anna Margó-díjas író képviseli Magyarországot. Kísérletező kedvű, tehetséges fiatal szerzőként mutatkozott be 2018-ban a Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvtáros Klub keretében szociológusok, könyvtárosok számolnak be a legújabb kutatási eredményeikről, amelyek módszertani alapot nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek, hogyan támogathatják a legfiatalabbakat is abban, hogy betű- és olvasásbarát – végső soron könyvvásárló – emberré váljanak. A könyvfesztiválon új helyszínt kap a Gyerek(b)irodalom: a vadonatúj Nemzeti Táncszínház gyönyörű előcsarnokát vehetik birtokba a jövő reménybeli olvasói és az ifjú olvasók. Lesz bábműsor, mesemondás, színjátszás, könyvbemutató, kézműves kreatív foglalkozás, közös meseszövés, kiállítás illusztrációkból. Újra egyre népszerűbb a képregény műfaja: a rajongók a fesztiválon nemcsak bevásárolhatnak, hanem közreműködhetnek is a képregények írásában, rajzolásában. A független könyvesboltok ünnepe is a fesztivál hagyománya: április 26-án kora estétől éjfélig mintegy húsz budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat a Kis Könyves Éjen, immár nyolcadik alkalommal.

Stabil anyagi lábakon áll, önfenntartó, ugyanakkor pénzügyi eredményt nem termelő rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. „Az, hogy egy kultúrával foglalkozó, könyves csapat külső támogatás nélkül képes előállítani egy ilyen óriási programot – benne a Gyerek(b)irodalom, a Könyvtáros Klub vagy a Kis Könyves Éj rendezvényeivel –, igazán egyedülálló” – hangsúlyozta Gál Katalin. A könyvfesztivál ráadásul ingyenesen látogatható, rengeteg könyv pedig kedvezménnyel kapható.

Harc a bestsellerekért

A Kreatív Európa uniós fordítástámogatási pályázata lehetőséget ad Magyarországnak – és a hozzá hasonló, kisebb országoknak – arra, hogy a pályázati forrás bevonásával adjon ki kortárs ukrán, lengyel, román, bolgár, észt, lett, litván, török műveket. Mint Gál Katalin elmondta: a kisebb európai nyelveken írt szövegek magyar változatának kiadására készülve is megbízhatnak a kiadók nagyon jó műfordítókat, a speciális nyelvterületeken születő művek esetében pedig lehet találni valamilyen közvetítő nyelvet – többnyire az angolt. Ugyanakkor a nagy világnyelveken születő sikerkönyvek magyar fordításai szinte egyidőben jelennek meg az eredeti alkotással. „Amint elkészül egy kézirat – például angolul –, azonnal megkezdik a munkát az ügynökök, és licitálással, aukciókon értékesítik a jogokat. Egy-egy ígéretesebb mű kiadási jogának megszerzése körül folyhatnak viták, küzdelmek. Értelemszerűen a tőkeerős kiadók vannak előnyben, azok, akik gyors döntést hozva képesek élni egy-egy előnyös üzleti lehetőséggel” – mesélte az MKKE elnöke.

Szent György rózsája

Április 23-án Barcelona utcáit és tereit könyvárusok lepik el, Rambla sétálóutca virágárus bódéi vörös rózsákkal telnek meg – olvasható a Spanyolban Otthon blogon. Katalónia könyvnapja Sant Jordi (Szent György) napjához, illetve legendájához kapcsolódik: a történet szerint a legyőzött sárkány sebéből kiszökő vér rózsává változott, György lovag pedig ezzel vigasztalta a megszabadított királylányt. Sant Jordi napján ezért a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, akik ezt egy könyvvel köszönik meg. Barcelonában mintegy száz éve rendeznek könyvvásárt e napon, amely egybeesik Shakespeare születésének és halálának, valamint Cervantes temetésének napjával is. Az Unesco 1995-ben április katalán javaslatra nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá április 23-át.

Frissítve: 2019.04.25 14:20