Tarlós: nincs döntés a fővárosi közigazgatási reformról

Még nem született döntés a fővárosi közigazgatási reformról - válaszolta újságírói kérdésre Tarlós István főpolgármester pénteken egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.

A politikus arra reagált, hogy a Népszabadság pénteken meg nem nevezett kormányzati szereplőre hivatkozva közölte: az elképzelések szerint az új közigazgatási koncepcióban a kerületek élén 2019-től már csak afféle helytartók állnának.
Tarlós István szerint a lap információja "barokkos túlzás", és a helytartó kifejezéssel legutóbb a Római Birodalom kapcsán találkozott.

Megjegyezte azt is, hogy a budapesti közigazgatási reform kapcsán már régóta különböző alternatívák "keringenek a levegőben", és ha lesz egyáltalán ilyen, akkor az valóban csak 2019-től léphet hatályba.
Tarlós István úgy fogalmazott, hogy a reformra szükség van, de annak elfogadását csak szélesebb konzultáció után tudja elképzelni.

Szerző

Szerdán szavaz a parlament a bankok elszámoltatásáról

Publikálás dátuma
2014.09.19. 18:35
FOTÓ: Vajda József
 Szerdán és pénteken tartja következő ülését az Országgyűlés. A képviselők a hét közepén fogadhatják el a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati törvényjavaslatot, amelynek eredményeként a kabinet számításai szerint átlagosan akár harmadával is csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei. A parlament szerdán új alkotmánybírákat is választhat, míg pénteken a paksi bővítésről tarthatnak vitát.

A házelnök pénteken elérhetővé vált előzetes napirendi javaslata szerint az interpellációkra, valamint azonnali kérdésekre és kérdésekre a szerdai ülésnapon kerül sor és ekkor fogadhatják el az őszi ülésszak egyik legfontosabb törvényét, amellyel a kormány a bankok elszámoltatására törekszik. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a devizahitelesek megsegítését. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll.

A miniszterelnök korábban azt mondta, a bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete. A parlament előtt lévő előterjesztés alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője legutóbbi rádióinterjújában azt mondta, a bankok elszámoltatása után a ciklus második feléig történhet meg a devizahitelek forintosítása.

A Ház ugyancsak szerdán szavazhat három, a kormánypártok által jelölt alkotmánybíró-jelöltről: Czine Ágnesről, Sulyok Tamásról és Varga Zs. Andrásról. Gulyás Gergely, a jelölő bizottság fideszes elnöke azt mondta, mindhárom jelölt rendelkezik tudományos fokozattal, a gyakorlati mellett tudományos munkát is végeznek és sosem folytattak pártpolitikai tevékenységet.
A fentieken túl zárószavazás várható a költségvetési tervezéssel kapcsolatos, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabbá tételét célzó előterjesztésről, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyebek mellett azt kezdeményezi, hogy a kormánynak a választások évében az eddigi gyakorlathoz képest két héttel később, október végéig kelljen benyújtania a következő év költségvetéséről szóló javaslatát.

A képviselők megtárgyalhatják, majd rögtön el is fogadhatják Kövér László házelnök és Csúcs Lászlóné lengyel parlamenti szószóló azon határozati javaslatát, amely Henryk Slawik és idősebb Antall József II. világháborúban kifejtett hősiességére emlékeztet. Az Országgyűlés, a lengyel szenátussal közös határozatával Henryk Slawik halálának hetvenedik, idősebb Antall József halálának pedig negyvenedik évfordulójára kívánja felhívni a figyelmet.

Az előzetes napirend alapján pénteken négy órás időkerettel írhatják ki azt a politikai vitanapot, amelyet az LMP kezdeményezett még júniusban. Az ellenzéki párt akkor azt közölte, kezdeményezésétől azt várja, hogy a vitanap új lendületet adjon a "kormány által eltitkolt megállapodások és tanulmányok nyilvánosságra hozatalának".

Szerző

MSZP: Mikor tesz valamit a kormány a gyermekek ketrecharca ellen?

A Blikk nyár eleji tényfeltáró cikkeinek hatására és a közvélemény felháborodására június végén a kormány ígéretet tett a gyermekek brutális ketrecharcának haladéktalan beszüntetésére. Eltelt három hónap és nem történt semmi. A kormány nevében Simicskó István államtitkár ma ismét megígérte, hogy szigorítanak a szabályokon. Mikor lesz megoldás? - kérdezi az MSZP.

A közlemény így folytatódik:

Elfogadhatatlan, hogy beteg lelkű felnőttek ma is szegény sorsú gyermekeket uszíthatnak egymásra sport címén, védőfelszerelés nélkül az egyik legkeményebb küzdősportban, a ketrecharcban!

Június 23-án a Parlamentben a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár a felszólalásomra válaszul azt mondta: "azt várjuk a Magyar Olimpiai Bizottság illetékes részlegétől, hogy a jogszabály-módosító javaslatot is tegye meg, amit szerintem itt mindenképpen mindnyájan, az ellenzéki pártok és a kormánypártok is tudunk támogatni".

Június 24-én Simicskó István be is jelentette, hogy a kormány törvénybe iktatná a 14 év alatti gyerekek küzdelmének tilalmát. Nem tudjuk, történt-e azóta bármilyen előrelépés a kormány vagy a MOB részéről, a Parlamentnek ugyanis nem nyújtottak be semmit.

Az LMP által a sporttörvényhez és a Btk.-hoz beadott módosító javaslatokat ellenben szeptember 15-én a Kulturális bizottságban lesöpörte a Fidesz-KDNP-s kormánytöbbség. Pedig vagy erről, vagy a kormány saját javaslatáról akár már a héten szavazhatott volna a Parlament.

A nyáron egy fiúnak leszakadt a tüdeje, egy lányt torkon rúgtak, egy másik fiú pedig életveszélyes koponyasérüléseket szenvedett. Hány ilyen eset történik még, mire a kormánytöbbség lép valamit? Hogy állnak az ígért törvényjavaslattal? Hogy áll a rendőrségi nyomozás? Mikor lesz megoldás?

Kunhalmi Ágnes,
a Kulturális bizottság alelnöke

Szerző