Nemet mondanak a dolgozói szegénységre

Programot készített a dolgozói szegénység felszámolására a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz). Az érdekképviselet azt szeretné, ha a kormány tárgyalási alapnak tekintené az anyagot, amelyben középtávú bérfelzárkóztatást ajánlanak annak érdekében, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus végére a teljes munkaidőben dolgozók minimális nettó keresete érje el az akkori hivatalos létminimumot.

Pataky Péter, a szövetség elnöke tegnap arról beszélt, nagy baj van a hivatalos jövedelmekkel, mert jelenleg Magyarországon a folyamatos munkaidőben foglalkoztatott minimálbéresek nettó jövedelme 30, a szakképzettek bérminimuma 20 százalékkal marad el a létminimumtól. Ezért sok az olyan család, ahol ugyan a szülők teljes munkaidőben dolgoznak, mégsem tudnak megélni.

A négy évre szóló programban nem csak béremelésre, hanem járulékcsökkentésre, valamint a közterhek áttekintésére is javaslatot tesz a MaSzSz. Patakyék szerint ugyanis az emeléshez egyebek mellett a munkabérekre rakódó közterheket is csökkenteni kellene. Az érdekképviselet vezetője elmondta, a háttéranyagot eljuttatják az illetékeseknek, mert egyebek között szeretnék megvitatni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT), illetve a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán is. Arról is beszélt, hogy a program alapja lehetne az önkormányzati választás után - reményei szerint - kezdődő bértárgyalásnak, de ha a kormány ezt most elutasítja, a jövő évi bérajánlásról legkésőbb december elején akkor is meg akarnak állapodni.

A háttérbeszélgetésen Székely Tamás, a MaSzSz alelnöke, az NGTT soros elnöke kiemelte, szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy egyre több a dolgozó szegények száma, miközben az idei évre vonatkozó 3,5 százalékos bérajánlás sem teljesül. Azt is elmondta, az unió tagállamai közül Magyarországon csak Bulgáriánál és Görögországnál több a szociális juttatás, miközben a munkavállalókat sújtó terhek terén az élbolyban vagyunk.