LMP: egyre nagyobb megszorítások jönnek

Az LMP szerint a  kormány gazdaságpolitikája egyre nagyobb megszorításokhoz fog vezetni.

Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdán közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írta: Varga Mihály a Bokros-csomaggal hasonló nagyságrendű kiadáscsökkentést jelentett be, de nem szólt arról: miért kerül erre sor és kiket érint a megszorítás.

Az ellenzéki politikus szerint növekedni fog a szegény emberek tábora és a kormány további forrásokat fog kivonni az oktatásból, az egészségügyből, és a nyugdíjasok helyzete is romlik majd.
Szerinte ehelyett a hazai termelők, valamit a kis- és közepes vállalkozások erősítésére lenne szükség.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság vállalati finanszírozást körbejáró keddi, budapesti konferenciáján szólt arról, hogy fokozatosan csökkenteni kell - 45 százalékra - az államháztartás kiadási oldalát, illetve szűkíteni az újraelosztás mértékét. Emellett folyamatosan mérsékelni kell az év végi államadósságot.

Szerző

Tízezrek nyugdíjával játszik a kormány

Publikálás dátuma
2014.09.24. 15:10
Fotó: Thinkstock
Ez év végén a törvény szerint megszűnik a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége. Ezt azok vehették igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörökben, és az egészségük védelme érdekében korhatár előtt mehettek nyugdíjba. A Policy Agenda azt nézte meg, hogy miért tart a kabinet bizonytalanságban több tízezer embert, és hogyan ütöttek vissza a nyugdíjrendszer kapcsán korábban tett elvi vállalások. A kormány törvényalkotási programja szerint nem is kívánnak foglalkozni a kérdéssel ebben az évben.

A kormány a 2010-es ciklus elején kihirdette, hogy megszünteti a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ez az elv azonban már születésének pillanatában megdőlt, mert választási ígérete volt a kormányzópártnak, hogy 40 éves munkaviszony után lehetőséget ad a nőknek a korhatár előtti nyugdíjazásra. Ezért az ő esetükben kivételt tettek.

Ugyanakkor, hogy mégis megőrizzék a korábbi elvet a nyugdíjkorhatárt be nem töltők esetében a korábbi nyugdíjat átnevezték ellátássá (egyfajta szociális támogatás). Ilyen korhatár előtti ellátást kaphatnak azok is, akik kellően sok időt (főszabályként a férfiaknál minimum 10, nőknél 8 évet) veszélyes munkakörben dolgoznak. Ezeknek a listáját jogszabály tartalmazza.

A korkedvezmény sajátossága, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás „költségét” előre kifizeti a munkáltató, mivel a veszélyes munkakörökben dolgozók után 13%-os extra járulékot kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy 2010-2014 között az érintett cégek kb. 85 milliárd forintot fizettek/fizetnek be a költségvetésbe. Ezt a pénzt az állam beforgatta a nyugdíjellátásokba, és például ebből fizette ki a korhatár előtti ellátás egy részét is (idén például 21%-át).

A kormány utoljára 2012-ben foglalkozott átfogóan a kérdéssel, amikor nyilvánvalóan az átalakítással járó rengeteg konfliktus, valamint a költségvetési hatások miatt úgy döntött, hogy 2014. december 31-ig meghosszabbítja a rendszer működését. Azaz eddig az időpontig lehet gyűjteni a kedvezmény igénybe vételéhez az éveket, illetve a munkáltatók is gyarapítják extra befizetéssel a központi költségvetést - írja elemzésében a Policy Agenda.

A magyar nyugdíjrendszer, benne a nyugdíjnak látszó, de jogilag nem annak minősülő ellátások, felosztó-kirovó rendszer alapján működnek. Azaz az állam, ami pénzt beszed adott évben, azt osztja ki a nyugdíjasok, vagy az általunk bemutatott probléma kapcsán a korhatár előtti ellátásban részesülők (korábban korkedvezményes nyugdíjat) között. Természetesen, amennyiben ez a forrás nem elég, akkor a költségvetés egyéb bevételeiből kell kipótolnia - véli az elemző.

Amennyiben jövőre megszűnik a korkedvezmény rendszere, akkor az államnak el kell köszönnie 18-19 milliárd forinttól, amelyből finanszírozhatta ezeket az ellátásokat. Ennek hatása természetesen fokozatosan elapad, ahogy az érintettek is elérik a nyugdíjkorhatárt, de az elkövetkező 1-3 évben biztosan érzékenyen érinti a költségvetést.

Akik - férfiaknál legalább 10 évet, nőknél 8 évet - olyan munkakörben dolgoztak, amely a jogszabály szerint korkedvezményre jogosították a dolgozót, 2 évvel előbb mehettek nyugdíjba, mint a normál korhatár esetén. További évekkel többletkedvezményt szerezhettek.

Amennyiben a rendszer megszűnik, akkor további jogszerző évekre nincsen lehetőség. Aki pedig például 9 évet tudott csak ledolgozni, az elveszíti a lehetőségét annak, hogy előbb menjen „nyugdíjba”.

Becslések szerint ma 45-50 ezer ember után fizetnek extra járulékot a munkáltatók, azaz ők dolgoznak olyan munkakörökben, amelyek korkedvezményre jogosítanak. Ezek között vannak olyan területek, amelyek most érezhetően prioritást élveznek a kormánynál, mint például a vájárok. De vannak politikai értelemben is neuralgikus, mint a közösségi közlekedésben dolgozó járművezetők (köztük mozdonyvezetők), akik érdemi sztrájk, vagy legalábbis demonstrációs fenyegetést jelenthetnek.

A Policy Agenda szerint nyilvánvalóan lépéskényszerben van a kormány. Vagy felvállal egy komoly konfliktust, ahol ismét jelentős érdeksérelmet okozhat több tízezer embernek, vagy a helyzet megoldása elől megfutamodva, megint csak elhalasztja a korkedvezmény intézményének megszüntetését. Az mindenképpen beszédes, hogy az őszi törvényalkotási programban nem szerepel a kérdés.

Szerző

Bodnár Zoltán: összehangolt drogstratégia kell!

Publikálás dátuma
2014.09.24. 14:57
Bodnár Zoltán FOTÓ: MTI, Kallos Bea
A fővárosban a kerületekkel együtt egy összehangolt drogstratégiát kell megvalósítani, és meg kell találni azokat a helyeket, ahol a tűcsere-programot végig lehet vinni - mondta Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt főpolgármester-jelöltje sajtótájékoztatóján.

Bodnár Zoltán a Kék Pont Alapítvány volt VIII. kerületi központja előtt kiemelte: ez az Országgyűlés által elfogadott drogstratégiából eredő kötelező feladat.
A liberális főpolgármester-jelölt hangsúlyozta: Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), Józsefváros polgármestere tévedésben van, ugyanis "a drogfüggők nem azért vannak itt, mert a Kék Pont itt van, vagy inkább itt volt, hanem azért jött ide a Kék Pont, mert itt vannak nagy számban ellátásra szoruló drogfüggők". Ha Kocsis Máténak nem tetszik, hogy a drogfüggők itt vannak, akkor el kellene mondania, hogy hol legyen a városban a tűcsere-program - vélekedett. Hozzátette: meg lehet tisztítani egy kerületet, de ettől még nem szűnik meg a probléma.

Bodnár Zoltán problémásnak nevezte azt is, ahogy Kocsis Máté és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az ügyben reagált. Ahelyett, hogy elgondolkodnának az ombudsman jelentésén, az ombudsmani hivatalt és az ombudsman személyét támadják, miközben "az ombudsman a Fidesz teljes támogatásával nyerte el megbízatását, és aligha vádolható azzal, hogy az ellenzéki pártok vagy a droglobbi ügynöke lenne" - közölte. Megjegyezte: "az elemi alkotmányos intézményeket támadja" Kocsis Máté és Lázár János.

Mint mondta, bár Kocsis Máté "droglobbistának" nevezte, ezt büszkén vállalja, hiszen "nemes hagyományt követ", mert az első drogstratégiát, a tűcsere-programot 1993-ban egy polgári kormány idején fogadták el, 2000-ben pedig a Fidesz alkotta meg a drogstratégiát, amelyet 2009-ben megújítottak. Ezt követően 2013-ben a kormány egy új drogstratégiát fogadott el - tette hozzá.
Bodnár Zoltán sajtótájékoztatója közben a helyi lakosok közbekiabáltak, hogy nem akarják ismét itt látni "a drogosokat". A főpolgármester-jelölt erre reagálva azt mondta, a helyiek nyilván nem örültek annak, hogy itt volt a Kék Pont Alapítvány, de ettől még itt marad a kerületben a probléma, "a drogosok nem mennek el, ugyanitt lesznek, legfeljebb a veszély lesz nagyobb".
A VIII. kerületi önkormányzat tavaly arra hivatkozva szüntette meg a Kék Pont Alapítvánnyal az együttműködést, hogy a szervezet nem teljesítette vállalását, csak tűosztást folytatott, a drogszemét begyűjtéséből azonban nem vette ki a részét. Az önkormányzat korábbi tájékoztatása szerint új, hozzáértő szakmai partnerekkel folytatják a munkát.

A Magyar Nemzet pénteken azt írta, hogy a hivatal főosztályvezetője a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet programvezetőjével levelezett arról, mikor lásson napvilágot a józsefvárosi tűcsere-programról készített ombudsmani jelentés.
Ez követően Lázár János azt mondta: ha igazak a TASZ és az ombudsmani hivatal közötti levélváltásról megjelent hírek, Székely Lászlónak azonnal távoznia kell.
Kocsis Máté pedig úgy nyilatkozott: "befészkelte magát a droglobbi az ombudsmani hivatalba". Az ombudsmani jelentést úgy jellemezte, hogy az egy "koncepciózus, politikailag rendelt, a TASZ által megírt, lejárató" dokumentum.

Szerző