Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat - közölte tegnap az Egyesült Államok elnöke a Clinton Globális Kezdeményezés elnevezésű szervezet New York-i éves tanácskozásán. Barack Obama szerint a civil társadalomra növekvő nyomás nem más, mint egy olyan kampány, amely a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza. Magyarország és Egyiptom mellett Obama példaként Oroszországot, Kínát, Venezuelát és Azerbajdzsánt említette, de az elnök konkrétan nem beszélt arról, hogy hazánkat milyen üggyel kapcsolatban sorolta az autoriter rezsimek közé.
Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy Obama a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő szervezetek, köztük az Ökotárs Alapítvány elleni kormányzati támadásokra - például a feljelentésre, a nyomozásra, a házkutatásokra és az adószámok elvételére - célzott, hiszen a nemzetközi színtéren jelenleg ez az ügy generálja a legélesebb Magyarország elleni kritikákat. Az illiberális államokat dicsőítő tusnádfürdői beszéde óta a nyugati sajtó ugyan folyamatosan támadja Orbán Viktor miniszterelnököt, politikusi szinten azonban az eddigi "legmagasabb rangú" kritikákat Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, és Vidar Helgesen, Norvégia európai uniós ügyekkel foglalkozó minisztere fogalmazta meg az Ökotárs-ügyben. Addig még egyetlen külföldi politikus sem ment, hogy Magyarországot az állami erőszakot alkalmazó országokkal együtt említse. Az Obama által említett államok között ráadásul egyetlen NATO-, vagy európai uniós tagország sincs.
Nem véletlen, hogy Obama éppen a volt amerikai elnök, Bill Clinton által életre hívott szervezet tanácskozásán fogalmazta meg negatív véleményét, hiszen egy amerikai élő televíziós műsorban, múlt pénteken Clinton - Orbán nevének említése nélkül - úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök arról beszél, hogy kedveli a tekintélyelvű kapitalizmust, és hogy ragaszkodik a hatalomhoz. "Általában ezek azok a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni" - tette hozzá a volt amerikai elnök.
A 2012-es chicagói NATO-csúcson Orbán Rasmussen társaságában egy kép erejéig találkozott Obamával FOTÓ: MINISZTERELNÖKSÉG/BURGER BARNA
Az amerikai bírálat diplomáciai jelentőségét fokozza, hogy Obama legfeljebb egy udvarias kézfogás erejéig találkozhatott az ENSZ klímakonferenciája és közgyűlése miatt éppen New York-ban tartózkodó magyar államfővel. Kérdésünkre, hogy Áder János kétnapos látogatása alatt találkozott-e személyesen az USA elnökével, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) azt közölte: Áder János és felesége "részt vett Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke által adott fogadáson", amelyet az ENSZ-közgyűlés alkalmából rendeztek kedd este. Aznap délután tartották azt a tanácskozást, ahol Obama bírálta a magyar államot, vagyis Áder Obama beszédének ismeretében ülhette végig az esti fogadást. A KEH válaszából nem derült ki, hogy váltott-e szót egymással Áder és Obama. A köztársasági elnök az ENSZ főtitkárával, Ban Ki Munnal, valamint Mongólia és Albánia elnökével találkozott hivatalos keretek között.
Hiába vált nyílttá és egyértelművé az Obama-beszéddel az amerikai-magyar feszültség, a köztársasági elnök által éppen keddi hatállyal kinevezett Szijjártó Péter úgy gondolta, hogy külügyminiszterként az első dolga lesz tájékozatlansággal és hazánk függetlenségének kvázi megkérdőjelezésével vádolni az USA elnökét.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tegnap délelőtti közleménye úgy fogalmazott, "az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyar civil társadalom kormányzati korlátozására vonatkozó megjegyzéseinek nincsen ténybeli alapja". Bár a közlemény elején megemlítették, hogy Magyarország és az USA szövetségesek, ugyanakkor a tárca hozzátette: "A magyar nép egy szabadságszerető nép, ezért nem viselné el szabadságának semmilyen korlátozását". Vagyis Szijjártó előhúzta a "szabadságharcos" kártyát: a külföldi bírálatokat a függetlenségünket korlátozni szándékozó törekvéseknek tekintjük.
Obama mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezete (EBESZ) amerikai küldöttségének, tegnap nyilvánosságra került jelentése is bírálta Magyarországot, ezúttal a sajtószabadság helyzetének romlása miatt. A jelentés szerint az új reklámadó és azok a szabályok, amelyek a híreszközöket pénzbírsággal vagy felfüggesztéssel fenyegetik "kiegyensúlyozatlan" híradás esetén, aláássák a média függetlenségét és pluralitásának érvényesülését.