Feltöltött Ab - kiüresített jogvédelem

Publikálás dátuma
2014.09.25. 07:03

Újabb három saját alkotmánybírót választott tegnap a Fidesz. A kormánypárt mára nemcsak többséget szerzett a csupán általa jelölt tagok révén az Alkotmánybíróságban (Ab), de teljesen uralma alá is vonta a testületet. A Fidesz-KDNP 2010 óta jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy az Ab többé ne legyen a kabinet és a parlament kontrollja, jövő februárban pedig egy "új szemléletű" Ab-elnök megválasztásával hosszú időre saját képére formálhatja. A posztra az újdonsült alkotmánybíró, Varga Zs. András is esélyes.

Megválasztotta az Országgyűlés kétharmados többsége a Fidesz három alkotmánybíró-jelöltjét. Czine Ágnes bírót 156 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett, Sulyok Tamás ügyvédet 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett, Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész-helyettest pedig 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 1 tartózkodással választották meg. Sulyok és Varga Zs. szeptember 27-től, míg Czine Ágnes november 15-től lesz az Ab tagja.

Ezzel a Fidesz "munkája" befejeződött: mindössze négyen maradnak az időközben 15 fősre duzzasztott testületben, akiket a jelenlegi kormánypárt nem egyedül jelölt, majd pedig a KDNP-vel karöltve választott meg 2010 után. Ráadásul az utolsó négy, konszenzusos alkotmánybíró mandátuma sem tart már sokáig (2006-ban, illetve 2007-ben választották meg őket), legközelebb pedig épp a testület elnöke, Paczolay Péter távozására kell felkészülni.

Paczolayt először még a régi rendszerben - az alkotmánybírák maguk közül - választották vezetőnek 3 évre. Miután a Fidesz 2011-ben átalakította ezt a gyakorlatot, már a parlament választhatott elnököt a testület élére, a kétharmad sokak meglepetésére Paczolay mellett döntött. E megbízás azonban mandátuma lejártáig, azaz 2015 februárjáig tart, ekkor pedig a kormánypártok nemcsak egy újabb Ab-tagot küldhetnek a testületbe, de elnököt is választanak majd 12 évre.

Az elnök személye nemcsak reprezentatív kérdés, elsősorban azoknál az Ab-határozatoknál jelentős, ahol szavazategyenlőség alakul ki. Márpedig az utóbbi években, ahogy fogytak a korábbi, konszenzusos bírák, ez is előfordult. Így lehetett például a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését elutasító 2012-es nyári Ab-döntés is csak Paczolay voksán múlott, miközben a 2010-11 után a testületbe került alkotmánybírák közül hatan különvéleménnyel éltek. Ahogy azonban az utóbbi hónapokban bebizonyosodott, a Fidesz a saját szempontjából jól jelölt és választott alkotmánybírákat, hiszen néhány szoros eredményt leszámítva a testület mára nem képes érdemi döntéshozatalra a kormányzati politikával, s elsősorban az alaptörvényt és a nemzetközi kötelezettségeinket sértő jogalkotással szemben. Az újabb három taggal pedig a régi, konszenzusos bíráknak esélyük sem lesz arra, hogy a határozatokat befolyásolják.

Így foglalták el
2010. A kormányváltást követően a Fidesz-KDNP azonnal átalakította az alkotmánybírók jelölési rendjét; így kétharmadával teljesen egyedül képessé vált jelölni és megválasztani tagokat az Ab-be. Már 2010 júliusában megválasztották a testületbe az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, az azóta nyugdíjba vonult Bihari Mihállyal együtt. Ám az Ab még így is képes volt az érdemi döntéshozatalra, amit a 98 százalékos különadó, valamint az indoklás nélküli menesztések ügyében következetesen gyakorolt is.
2011. Az előző alkotmányban, majd pedig az alaptörvényben és az új alkotmánybírósági törvényben is jelentősen csorbította az Ab jogköreit a Fidesz, majd pedig 2011 szeptemberétől az addig 11 fős testületet 15 fősre duzzasztották - a tagok mandátumát 12 évre emelték -, és öt új bírót ültettek a testületbe. A kormánypárti képviselő Balsai István mellett Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság volt tanácselnökét, Dienes-Oehm Egon volt nagykövetet, valamint a jogász Pokol Bélát választották alkotmánybírává.
2012. Az Ab működése az alaptörvény hatályba lépésével, 2012. január 1-jével alakult át gyökeresen, az állampolgári kérelmek korlátozása pedig azzal is együtt járt, hogy a folyamatban lévő ügyek döntő többsége megszűnt, 1600-ból csak mintegy 300 beadványt sikerült "átmenteni". Az Ab ekkora már rendkívüli módon megosztottá vált; a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését elutasító 2012. nyári Ab-döntést például 7:7 arányban fogadták el - csak 14 tag szavazott -, és végül az elnök voksa döntött. A megosztottság ellenére többször sikerült érdemi döntést hoznia az Ab-nak, ezért is volt "szüksége" a kétharmadnak arra, hogy a negyedik alaptörvény-módosítással tucatnyi ügyben reagáljon az Ab-határozataira: mérlegelés nélkül az új alkotmányba írták az alkotmányellenes szabályokat, és újból korlátozták az Ab jogköreit.
2013. Alkotmánybíróvá választották Salamon László KDNP-s képviselőt, majd Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselőjének korábbi közvetlen munkatársát is. Így 2013-ra egyértelművé vált a kormánypárti többség a testületben, amelyet a tavaly tavasz óta született döntések egyértelműen igazolnak is. A Fidesz tavaly ősszel mégis úgy módosította az Ab-törvényt, hogy eltörölte a testület tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát, így az általa 2011 ősze óta megválasztott alkotmánybírák nemcsak 12 évre kaptak felhatalmazást, de annak ellenére is kitölthetik meghosszabbított mandátumukat, hogy többen idő közben betöltik a 70. évet.
2014. Idén ősszel a korábbi - még konszenzusos - jelölés után megválasztott alkotmánybírák közül hárman is elhagyják a testületet, mert lejár a 9 éves mandátumuk, Bragyova Andrásé és Kovács Péteré szeptemberben, Balogh Eleméré pedig novemberben. Helyükre választották meg tegnap a Fidesz újabb három jelöltjét. Jövőre pedig távozik az Ab-ból, így annak elnöki posztjáról is Paczolay Péter, akit várhatóan nem kíván újrajelölni a Fidesz.

A Fidesz nemcsak többséget szerzett az Ab-ben, de teljesen uralma alá is vonta a testületet. Épp ezért biztosra vehető: a konszenzusos Paczolayt nem fogják újrajelölni, főként nem a testület elnökének. Ezt vélhetően ő is tudja, ezért is vállalhatja nyugodtan az éles kritikát, melyeket legutóbb a múlt heti Jogászgyűlésen fogalmazott meg. Például azt mondta, bármilyen számszerű parlamenti többséggel is rendelkezzen a mindenkori hatalom "az alkotmányba foglalt, megjelenített értékek viszont éppenséggel korlátozzák a többség mindenkori akaratát." Paczolay beszélt a jogállamiság eszményéről, az Ab mostani, új közjogi rendszerben való helyéről, s a jogalkotó kontrolljaként értelmezett, az azt alkotmányos keretek közé terelő szerepéről is.

Paczolay aggályát fejezte ki, hogy "a jogalkotó, amely esetünkben alkotmánymódosító erővel rendelkezett és rendelkezik, az új alkotmány, benne az alapjogok értelmezésének jogát az elmúlt időszakban többször is elvitatni kívánta az Ab-tól, és saját magának tartotta fenn, akár éppen az alkotmánybírósági értelmezéssel szemben." Pedig az Ab-elnök szerint "az alkotmánybíráskodás feladata, hogy az alkotmányi deficiteket az alkotmányos stabilitás érdekében enyhítse".

Hogy ezzel mennyire ellentétes szemléletet képviselnek majd az új Ab-tagok, azt jól mutatja, hogy Varga Zs. András hétfői parlamenti meghallgatásán azt mondta, az alkotmánybírói "aktivizmus" ideje lejárt, a bírák "az alaptörvényre esküsznek fel, nem a saját szakmai meggyőződésükre". Varga Zs. alaptörvényhez való hozzáállását mutatja több korábbi megnyilvánulása is, 2010 tavaszán például Gondolatok Magyarország Új Alkotmányáról címmel megjelent cikkében azt írta, az 1989-es alkotmányos rendszer 2010-re "vitathatatlanul elveszítette legitimitását, támogatottságát". Az új alkotmánybíró neve forrásink szerint felmerült a megüresedő Ab-elnöki szék várományosaként is.

Varga Zs. András
A legfőbb ügyész volt helyettese, az Orbán-kormány delegáltja a Velencei Bizottságban - Paczolay helyett. Szoros szakmai és baráti kapcsolatban áll a legfőbb ügyésszel: amikor Polt Péter ombudsman-helyettes volt, Varga Zs. az Országgyűlési Biztos Hivatalának vezetője lett. Amikor Poltnak 2006-ban lejárt első megbízatása, Varga Zs. maga kérte, mentsék fel, "mert nem akart más főnököt". Négy évvel később, amikor Polt visszatért az Legfőbb Ügyészség élére, Varga ismét vele tartott. 2013-ban azonban úgy döntött, inkább "tudományos karrierjét építi tovább", és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánjaként folytatta.

Czine Ágnes
A Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője nem véletlenül a legelfogadottabb jelölt volt. Gyakorló bíró, aki alapdiplomája mellett gazdasági büntetőjogász másoddiplomát is szerzett, jártas a nemzetközi, illetve az uniós jogban is. Egyik kedvenc kutatási területe önéletrajza szerint a tisztességes eljárás érvényesülése a bírói gyakorlatban. Politikai elkötelezettségéről, vagy legalábbis szimpátiájáról eddig nem lehetett hallani, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly az Európai Jogi Szaktanácsadó Hálózat koordinátorának nevezte ki.

Sulyok Tamás
Nem lehet sokaknak ismerős az ügyvéd neve, aki 12 évvel ezelőtt a fideszes Bartha László által irányított szegedi önkormányzatnak volt jogi szakértője. Évfolyamtársa volt Trócsányi Lászlónak, akihez jó viszony fűzi, a mai igazságügyi miniszterrel több közös publikációt jegyez. Az ügyvédi praxis mellett tanít is a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, valamint az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései.

Öncélúan továbbra sem lehet bemutatni őket FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Öncélúan továbbra sem lehet bemutatni őket FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Arctalanul maradhatnak a rendőrök?
A rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélúan történik - mondta ki az Ab abban az ügyben, amelyet az Index hírportál kezdeményezett, mert egy perben a bíróság jogsértőnek minősítette fotóik közlését.
A testület szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Így a rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosságnak, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti. Ilyen lehet például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.
Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogsértés miatt, és elrendelte, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a nyilvánosság számára a fotókat.
Az Index, az Eötvös Károly Intézet (Ekint) és a Majtényi László Ügyvédi Iroda azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület ezt követően semmisítette meg a tábla ítéletét. Az Ab tehát egy konkrét alkotmányjogi panaszról, azaz egyedi ügyben döntött. Ráadásul - mint azt Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményében felvetette - érdekes jogi helyzet állt elő azzal, hogy az ügyben felsőbb fokú bíróság, a Kúria is állást foglalt már, míg az Ab-döntés az Ítélőtábla végzését érintette, a továbbiakat pedig a bírói ítélkezési gyakorlatra bízta.
Épp ezért a jövőre nézve az Ab-határozat hatását egyelőre nehéz értelmezni, az Ekint üdvözölte a döntést. Szerintük ezzel "pont került egy évtizedes jogi vita végére: a sajtószabadság nem korlátozható a közhatalmat gyakorló rendőr személyiségi jogaira hivatkozva". Az intézet emlékeztetett: az elmúlt években rendőrök többször nyertek személyiségi jogi kártérítési pert, mert a sajtóban - beleegyezésük nélkül - felismerhetően, kitakarás nélkül jelent meg az arcuk. Ezt a joggyakorlatot 2012-ben a Kúria jogegységi határozata is megerősítette, így egyelőre kérdés, hogy a bírói gyakorlatban ezzel ellentétes ítéletek születhetnek-e.



Szerző

Ütik a Norvég Alapot, de a pénz kéne

Felfüggesztették szerdán az Autonómia Alapítvány adószámát, így a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatait kezelő négyes konzorcium egyetlen tagjának sincsen már érvényes adószáma - tudta meg a Népszabadság. Nem tudni, hogy mindennek milyen hatása lesz az Alapból érkező pályázati forrásokra, az ugyanakkor már egyre biztosabb, a Fideszben sem örülhet mindenki a kormányzati attaknak.

A kormánypárti kötődésű Nagycsaládosok Balatonalmádi Egyesülete is kapott mintegy 5 millió forintot a Norvég Alapból. A helyi civil szervezetnek a fideszes polgármester is tagja. Sőt, Keszey János a Hír24-nek nyilatkozva azt is nyíltan vállalta, hogy kampányol a Norvég Alap pénzéből létesült nagycsaládos hálózatos programért. A norvég nagykövetség szerint éppen ez a lényege a Norvég Alapnak, hogy őket nem érdekli, kit, hova sorolnak be, semmiféle politikai szempont nem érvényesül a pályázati pénzek elosztásakor. Ugyanezt mondta lapunknak korábban Foltányi Zsuzsa is. Az Ökotárs Alapítvány kuratóriumi tagja hangsúlyozta: kizárólag az számít, hogy milyen típusú, célú és megközelítésű program megvalósításához kérnek támogatást a civilek.

Megírtuk, az Esztergomban fideszes polgármester-jelöltként induló Romanek Etelka nevéhez köthető Határtalan Szív Alapítvány is nyertes pályázója volt korábban a Norvég Civil Alapnak - mintegy 20 millió forintot kapott. Ezt a centergom.com derítette ki, noha a portál állításait az alapítvány több ponton is cáfolta. Kiderült, nincs elszámolási visszásság az alapítvány éves beszámolóiban a megítélt és felhasznált összegekkel kapcsolatban, ahogy az is egyértelművé vált: Romanek nem vezetője, csak tagja volt a kuratóriumnak, de csak 2009-ig. Az elszámolási kérdések azért merültek fel, mert az alapítvány éves beszámolóiban két külön évben szerepelt az Alaptól kapott forrás, miközben az Ökotárs Alapítvány az odaítélés évében tüntette fel jelentésében. Az elnyert támogatás 75 199 euró volt, amelyből 9,5 millió forintot 2008-ban, s ugyanennyit 2010 elején kaptak meg. Az Ökotárs 2008-as jelentésében az szerepelt, hogy a Határtalan Szívnek 20 millió 120 ezer forintot ítéltek meg, vagyis több mint egymillió forintos a különbség. A Határtalan Szív a pénzosztóra hárította a felelősséget: "hogy az Ökotárs Alapítvány által feltüntetett támogatási összeg miért 20.120.000Ft, azt velük kellene tisztázniuk" - írták. Foltányi "talpig tisztességes szervezetnek" minősítette az egyházi alapítványt, s tisztázta a különbségeket: az Ökotárs az összeg odaítélésekor érvényes árfolyammal számolta ki az összeget jelentésében, ráadásul a Határtalan Szívnek 2008-ban megállapítottak egy keretösszeget, amelyet az alapítvány nem használt ki teljesen, ebből adódik a különbség.

Szerző

Obama a demokráciát védi

Publikálás dátuma
2014.09.25. 07:00
Barack Obama Egyiptommal, Oroszországgal, Kínával, Venezuelával és Azerbajdzsánnal említette együtt Magyarországot FOTÓ: EUROPRE
A demokrácia eszméjének aláaknázásával vádolta meg a magyar kormányt Barack Obama. Az USA elnöke a civil szervezetek elleni kormányzati támadások miatt diktatúrákkal együtt emlegette hazánkat. A kritikára az új magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter válaszolt: szerinte Obama tájékozatlan, "a magyarok" nem viselik el szabadságuk korlátozását.

Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat - közölte tegnap az Egyesült Államok elnöke a Clinton Globális Kezdeményezés elnevezésű szervezet New York-i éves tanácskozásán. Barack Obama szerint a civil társadalomra növekvő nyomás nem más, mint egy olyan kampány, amely a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza. Magyarország és Egyiptom mellett Obama példaként Oroszországot, Kínát, Venezuelát és Azerbajdzsánt említette, de az elnök konkrétan nem beszélt arról, hogy hazánkat milyen üggyel kapcsolatban sorolta az autoriter rezsimek közé.

Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy Obama a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő szervezetek, köztük az Ökotárs Alapítvány elleni kormányzati támadásokra - például a feljelentésre, a nyomozásra, a házkutatásokra és az adószámok elvételére - célzott, hiszen a nemzetközi színtéren jelenleg ez az ügy generálja a legélesebb Magyarország elleni kritikákat. Az illiberális államokat dicsőítő tusnádfürdői beszéde óta a nyugati sajtó ugyan folyamatosan támadja Orbán Viktor miniszterelnököt, politikusi szinten azonban az eddigi "legmagasabb rangú" kritikákat Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, és Vidar Helgesen, Norvégia európai uniós ügyekkel foglalkozó minisztere fogalmazta meg az Ökotárs-ügyben. Addig még egyetlen külföldi politikus sem ment, hogy Magyarországot az állami erőszakot alkalmazó országokkal együtt említse. Az Obama által említett államok között ráadásul egyetlen NATO-, vagy európai uniós tagország sincs.

Nem véletlen, hogy Obama éppen a volt amerikai elnök, Bill Clinton által életre hívott szervezet tanácskozásán fogalmazta meg negatív véleményét, hiszen egy amerikai élő televíziós műsorban, múlt pénteken Clinton - Orbán nevének említése nélkül - úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök arról beszél, hogy kedveli a tekintélyelvű kapitalizmust, és hogy ragaszkodik a hatalomhoz. "Általában ezek azok a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni" - tette hozzá a volt amerikai elnök.

A 2012-es chicagói NATO-csúcson Orbán Rasmussen társaságában egy kép erejéig találkozott Obamával FOTÓ: MINISZTERELNÖKSÉG/BURGER BARNA

A 2012-es chicagói NATO-csúcson Orbán Rasmussen társaságában egy kép erejéig találkozott Obamával FOTÓ: MINISZTERELNÖKSÉG/BURGER BARNA

Az amerikai bírálat diplomáciai jelentőségét fokozza, hogy Obama legfeljebb egy udvarias kézfogás erejéig találkozhatott az ENSZ klímakonferenciája és közgyűlése miatt éppen New York-ban tartózkodó magyar államfővel. Kérdésünkre, hogy Áder János kétnapos látogatása alatt találkozott-e személyesen az USA elnökével, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) azt közölte: Áder János és felesége "részt vett Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke által adott fogadáson", amelyet az ENSZ-közgyűlés alkalmából rendeztek kedd este. Aznap délután tartották azt a tanácskozást, ahol Obama bírálta a magyar államot, vagyis Áder Obama beszédének ismeretében ülhette végig az esti fogadást. A KEH válaszából nem derült ki, hogy váltott-e szót egymással Áder és Obama. A köztársasági elnök az ENSZ főtitkárával, Ban Ki Munnal, valamint Mongólia és Albánia elnökével találkozott hivatalos keretek között.

Hiába vált nyílttá és egyértelművé az Obama-beszéddel az amerikai-magyar feszültség, a köztársasági elnök által éppen keddi hatállyal kinevezett Szijjártó Péter úgy gondolta, hogy külügyminiszterként az első dolga lesz tájékozatlansággal és hazánk függetlenségének kvázi megkérdőjelezésével vádolni az USA elnökét.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tegnap délelőtti közleménye úgy fogalmazott, "az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyar civil társadalom kormányzati korlátozására vonatkozó megjegyzéseinek nincsen ténybeli alapja". Bár a közlemény elején megemlítették, hogy Magyarország és az USA szövetségesek, ugyanakkor a tárca hozzátette: "A magyar nép egy szabadságszerető nép, ezért nem viselné el szabadságának semmilyen korlátozását". Vagyis Szijjártó előhúzta a "szabadságharcos" kártyát: a külföldi bírálatokat a függetlenségünket korlátozni szándékozó törekvéseknek tekintjük.

Obama mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezete (EBESZ) amerikai küldöttségének, tegnap nyilvánosságra került jelentése is bírálta Magyarországot, ezúttal a sajtószabadság helyzetének romlása miatt. A jelentés szerint az új reklámadó és azok a szabályok, amelyek a híreszközöket pénzbírsággal vagy felfüggesztéssel fenyegetik "kiegyensúlyozatlan" híradás esetén, aláássák a média függetlenségét és pluralitásának érvényesülését.

Fidesz vs. USA
- Még miniszterelnöki szóvivőként, három évvel ezelőtt is Szijjártó Péter volt az, aki a hazánk és az Egyesült Államok közti konfliktusban próbált "rendet tenni". A Washington Post 2011. október 14-én írt arról, hogy az USA akkori budapesti nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis augusztus óta próbált hivatalos, szóbeli diplomáciai jegyzékben, demarsban tiltakozni a magyar miniszterelnöknél a kormány antidemokratikus lépései ellen, azonban Orbán Viktor azóta sem szakított időt rá. Ezt követően október 18-án a kormányfő fogadta Kounalakist, ám Szijjártó Péter hivatalos közleménye tagadta, hogy bármiféle kritika megfogalmazódott volna a megbeszélésen. Az amerikai nagykövet ezután épp a Népszavának cáfolta a szóvivő szavait, és megerősítette: megfogalmazta a diplomáciai tiltakozást a találkozón.
- Az Obama-kormányzat 2011-ben még nem a civil társadalom elleni fellépés, hanem a demokratikus alapjogok és az intézményrendszer lebontása miatt bírálta az Orbán-kormányt. Ebben az évben születtek meg ugyanis azok a jogszabályok - alaptörvény, médiaszabályok, egyházak jogfosztása stb. - amelyek az USA mellett kivívták az Európai Unió és más nemzetközi intézmények rosszallását is. Az USA aggodalmait az akkori külügyminiszter, Hillary Clinton 2011-es nyári magyarországi látogatásán személyesen, majd decemberben levelében is közölte a magyar kormányfővel.
- Már az első Orbán-kormánynak sem volt túl szerencsés viszonya az Egyesült Államokkal: a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadások után az Országgyűlésben a Fideszt kívülről támogató MIÉP elnöke, Csurka István azt mondta, hogy a támadások "nem ártatlanul érték" az USA-t, arról az "amerikai globalista politika" tehet. Mivel Orbán Viktor nem határolódott el a kijelentéstől, nagyon megromlott a viszonya az akkori Bush-kormányzattal.