Szijjártó Péter erről pénteken beszélt az Országgyűlés ülésén, az erőmű bővítéséről szóló vitanapon.
Kijelentette: a beruházás jelentősen növeli az energiabiztonságot, javítja az ország versenyképességét, újabb lökést ad a gazdaság bővülésének, garantálja az energiapolitika sikerét és hozzájárul az ipari rezsicsökkentéshez.
A miniszter az elmúlt évek legnagyobb gazdaságfejlesztő beruházásának nevezte a paksit, és azt mondta: az állam az elmúlt évtizedek legsikeresebb megállapodását kötötte a szerződésekkel, amelyek egyike egy termelő beruházáshoz nyújt olcsó hitelt.
Szijjártó Péter, utalva az ukrajnai helyzetre, rámutatott: Európa legaktuálisabb kihívása a kiszolgáltatottság csökkentése az energiaellátás terén. A beruházásokért folytatott versenyben fontosnak nevezte a legolcsóbb és legbiztonságosabb energia biztosítását, de az szerinte szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés is.
Emlékeztetett a Nemzeti Energiastratégiára, amely szerint diverzifikálni kell a magyar villamos energia termelését.
Szijjártó Péter felidézte az Országgyűlés 2009-ben több mint 95 százalékos támogatással meghozott határozatát, amely felhatalmazást adott a paksi kapacitásbővítés előkészítésére, valamint ismertette Magyarország és az orosz állam között megkötött megállapodásokat.
Elmondta: hosszú éveken, kormányokon és parlamenteken átívelő előkészítés előzte meg azok megkötését. A politikus hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodások megfelelnek mind a hazai és nemzetközi jognak, mind az Európai Unió jogi és biztonsági feltétekeinek.
Elismerően szólt a kivitelezéssel megbízott Roszatomról, amely mind a két új blokk tervezéséért és építéséért felelős.
A beruházás finanszírozását 10 milliárd eurónyi államközi hitelmegállapodás garantálja, amely a kiadások 80 százalékát fedezi, 20 százalékát pedig Magyarország önerőből biztosítja. A kamat kedvezőbb a piacinál - jelentette ki a miniszter.
Szijjártó Péter rámutatott a versenyképesség terén zajló változásokra, mint mondta, új tényező az olcsó energia biztosítása.
Az elmúlt két évben 100 milliárd dollárnyi termelő beruházás választotta az Egyesült Államokat Európa helyett, mert ott az energiaköltség töredéke az itteninek - jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állam már többször szorgalmazott egy közös európai energiastratégiát, ennek körvonalai azonban még nem látszódnak, így, mint mondta, az országnak egyedül is meg kell valósítania az ipari rezsicsökkentés feltételeit.
Hozzátette: a bővítés hosszú távon akár 10-13 százalékkal olcsóbb energia előállítását eredményezheti. Maga a beruházás is 1 százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez úgy, hogy nem veszélyezteti az államadósság csökkentését.
A miniszter a gazdaságfejlesztés fontos tényezőinek nevezte a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek mintegy 40 százalékos szerephez jutnak majd a bővítés megvalósításában. Hozzátette: jelenleg 160 hazai cég alkalmas a részvételre, de további 300 is azzá válhat, technológiája megújításával.
Szijjártó Péter az atomenergia európai szerepéről szólva ismertette: az unióban a villamos energia negyede származik ilyen technológiájú termelésből, de például Franciaország 58 reaktora az ország áramellátásának háromnegyedét adja.
A világon jelenleg 174 atomerőmű előkészítése zajlik - fűzte hozzá.
Fidesz: megvalósíthatatlan az atomenergia-mentes áramtermelés
Megvalósíthatatlan az atomenergia-mentes áramellátás - hangsúlyozta a Fidesz felszólalója a paksi bővítésről rendezett pénteki parlamenti vitanapon, emlékeztetve az európai klímaalap megállapításaira.
Bencsik János az atomenergia-termelés alacsony szén-dioxid-kibocsátását hangsúlyozta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a paksi bővítés nem csak alacsony nyersanyagigényű energiaellátást eredményez, de kis mennyiségű hulladékot is.
A bővítéshez szükséges bányászati tevékenység is jóval kisebb, mint ha hasonló energiamennyiséget szélerőművel vagy napelemmel próbálnának előállítani - jelentette ki.
MSZP: hazugságok sokaságára épít a paktum
Az MSZP szerint a paksi bővítésről szóló megállapodás hazugságok sokaságára épít, és következményeként Magyarország elveszíti szuverenitása egy részét.
Tóth Bertalan, a szocialisták vezérszónoka arról beszélt az Országgyűlésben, hogy az "Orbán-Putyin paktummal" kapcsolatban hazugság, hogy a bővítés lenne az egyetlen járható út. Kitért arra: a 2009-es parlamenti döntés csak az előkészítéshez adott elvi hozzájárulást.
Bírálta, hogy a háttértanulmányokat nem hozták nyilvánosságra, megfosztották az embereket a döntés lehetőségétől. Szavai szerint a bővítés 100 évre kényszerpályára állítja a magyar energiapolitikát. Az MSZP-s politikus külpolitikai szempontból is kockázatosnak nevezte a megállapodást.
LMP: atom- helyett zöldenergiát!
A zöldenergia mellett foglalt állást az atomenergia helyett a Lehet Más a Politika vezérszónoka pénteken az Országgyűlésben.
Az LMP által a paksi atomerőmű bővítéséről kezdeményezett vitanapon Szél Bernadett azt mondta, a politikai elit összezár, hogy beleerőltesse a társadalmat a projektbe.
Az ellenzéki képviselő nem legitim energiaforrásnak nevezte az atomenergiát, arra hivatkozva, hogy abból olyan hulladék marad hátra, amivel a következő generációk sem tudnak mit kezdeni.
Véleménye szerint zöldenergia-termelés nyomán sokkal több munkahely jöhet létre, mint az atomerőmű bővítésével.
Az az ország, amely atomerőművet épít, lemond a megújuló energiaforrásokról - mondta Szél Bernadett.
