Új kihívások, új főtitkár

Publikálás dátuma
2014.09.30. 07:36
Jens Stoltenberg szerdától már NATO-színekben nyilatkozik FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Jens Stoltenberg volt norvég kormányfő veszi át október 1-től az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének vezetését. A NATO 15. főtitkára nehéz időszakban, új kihívások közepette váltja fel Anders Fogh Rasmussent, aki a walesi csúcsértekezlet sikeres lebonyolításával búcsúzott. Az afganisztáni NATO-misszió lezárása, s az új válságok - az Iszlám Állam térhódítása, az ukrán-orosz konfliktus - kezelése már Stoltenbergre marad.

Az új NATO-főtitkár miniszterelnökként bizonyította, hogy ért a válságkezeléshez. Ő állt a munkáspárti kormány élén Oslóban a 2011-es utoyai mészárlás idején, amikor a szélsőséges tömeggyilkos Anders Behring Breivik nyolc embert ölt meg egy robbantásban, majd 69 embert mészárolt le az üdülőszigeten, ahol éppen munkáspárti fiatalokat képeztek.

Rasmussent Putyin pálfordulása bántja

Anders Fogh Rasmussen, a távozó NATO-főtitkár az Independent című brit lapnak írt cikkében rámutatott: a világ nagyon átalakult azóta, hogy öt éve hivatalba lépett. "A hidegháború vége óta a legnagyobb és legbonyolultabb kihívásokkal kell szembenéznünk" - írta Rasmussen.

Az észak-atlanti szövetség múlt pénteken hivatalosan is elbúcsúztatott vezetője szerint a NATO-nak a lehető legszorosabb együttműködést kell kialakítania az elveivel egyétértő partnerországokkal, hogy fenntarthassuk a közös szabályokra épülő globális rendet, amely a béke és prosperitás alapja. Rasmussen támogatta a "barbár szélsőséges" Iszlám Állam elleni határozott fellépést, a nemzetközi koalíció létrehozását, mivel az ilyen csoportokkal "nem lehet szó semmiféle párbeszédről", meg kell törni, le kell győzni őket.

A volt dán kormányfő bevallotta, legnagyobb személyes csalódása Oroszország magatartásának gyökeres megváltozása. "NATO-főtitkárként első beszédemet 2009 szeptemberében az Oroszországgal kötendő stratégiai partnerségről mondtam. Úgy véltem, történelmi lehetőség kínálkozik, amelyet az én generációm nem mulaszthat el" - írta Rasmussen. A gyakorlati együttműködést sok területen sikerült előmozdítani Moszkvával, egyetlen területen, a rakétavédelem kérdésében azonban nem. Időközben kiderült, "Oroszország a NATO-t továbbra is ellenfélnek, nem partnernek tekinti" - mutatott rá a volt főtitkár, akinek mindazonáltal meggyőződése, hogy az észak-atlanti szövetséget erősebb állapotban hagyja utódára, mint amikor öt évvel korábban átvette az irányítását.

"Nem hagyjuk, hogy fenyegessenek bennünket, nem hagyjuk, hogy lerombolják a demokráciánkat. Kicsi és büszke nép vagyunk, s nem lehet minket bombákkal elhallgattatni" - mondta akkor Jens Stoltenberg, aki higgadtan birkózott meg a Norvégiát és a világot megrázó tragédiával.

A hazájában népszerű volt kormányfőről köztudott, hogy a kései 68-as protest-nemzedékhez tartozik, egykor NATO- és EU-ellenes nézeteket vallott, s hosszú hajú fiatalként maga is tüntetett az oslói amerikai nagykövetség előtt a vietnami háború lezárását követelve. Az egyik német lap "norvég Joschka Fischerként" jellemezte.

Ez a korszak persze lezárult, s a hasonló átalakulás nem is újdonság a NATO-ban, hiszen az atlanti szövetség egyik legsikeresebb főtitkára, Javier Solana egykor Spanyolország NATO-csatlakozása elleni tüntetéseken menetelt.

Stoltenberg édesapja tekintélyes munkáspárti politikus volt, korábban védelmi és külügyminiszterként is szolgált, genetikus édesanyja is államtitkárként dolgozott több oslói kabinetben.

Érdekes módon épp az idős és betegeskedő Thorvald Stoltenberg igyekezett fiát eltántorítani, hogy elvállalja a NATO-főtitkári tisztséget, de végül mégis megkapta az atyai jóváhagyást. Jens Stoltenberg Gro Harlem Brundtland egykori kormányfő kabinetjében energiaügyi tárcavezető lett, 41 évesen választották először kormányfővé, majd 2005-től 2013 októberéig állt a miniszterelnöki poszton.

Míg elődje, Rasmussen kemény konzervatív, atlantista héja volt, addig a munkáspárti Stoltenberg - eredeti végzettségére nézve közgazdász - korábban nemigen foglalkozott védelmi kérdésekkel, de még nem tudni, galambnak bizonyul-e a biztonságpolitikai területen. Amikor egy elveszített választás után leköszönt a kormányfői posztról, az ENSZ klímaváltozási különmegbízottja lett.

E tisztségében végzett munkája, kapcsolatteremtő és közvetítő képességeinek elismerése is hozzájárult ahhoz, hogy végül ő lett a befutó a NATO-főtitkári tisztségre pályázók között. Hírek szerint Angela Merkel és Barack Obama egyaránt támogatta. Első alkalommal fordul elő egyébként, hogy az atlanti szövetség első embere olyan országból jön, amely nem tagja az Európai Uniónak.

Ezt azonban nyilván nem látták az EU-NATO védelmi együttműködést akadályozó tényezőnek. Norvégia ugyanakkor az atlanti huszonnyolcak közül az egyik legjobban teljesítő tagállam, azon kevesek közé tartozik, amelyek az elmúlt években növelték védelmi kiadásaikat. Ez jó példa abban az időszakban, amikor a legtöbb tagállam elmarad a NATO-vállalások teljesítésével.

A walesi NATO-csúcstalálkozó egyik legfontosabb határozata az volt, hogy valamennyi szövetséges államnak többet kell költenie a közös védelemre, s fokozatosan közelíteni a GDP 2 százalékához az erre fordított forrásokat. E vállalások számonkérése továbbra sem lesz könnyű, hiszen épp a napokban derült ki Berlinben, hogy még Németország sem lesz képes a teljesítésére. Az új - ötezer fős - szuper gyors reagálású NATO-erő felállítása is már az új főtitkárra vár.

A NATO számára a legnehezebb kihívást az ukrán-orosz konfliktus kezelése jelentheti. Talán a hidegháború lezárása óta nem volt ilyen kiélezett a helyzet az észak-atlanti szövetség és Moszkva viszonyában.

A norvég főtitkár az orosz kapcsolatok terén nagy tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen olyan országból jön, amely határos Oroszországgal. Stoltenberg a hírek szerint jó személyes kapcsolatokat ápolt Putyinnal és Medvegyevvel, fontos kétoldalú megállapodásokat kötöttek vitatott tengeri határszakaszok kijelölése és vízumügyek terén.

Szerző
Frissítve: 2014.09.29. 22:08

Kaotikus állapotok Hongkongban

Egyre kiterjedtebbek a hongkongi tüntetések. Nemcsak a pénzügyi központ blokádja folytatódott, hanem a város más területeit is elfoglalták a demokráciáért tüntetők. Hongkongban összeomlott a közlekedés, több városrészben bezárva maradtak az iskolák, az üzletek és a pénzintézetek.

A tüntetők a jelentősebb utakat és csomópontokat is elfoglalták. Különösen a sűrűn lakott negyedeket, Mongkokot és Kovlunt érintette érzékenyen a demonstráció. Több mint 200 buszjáratnál és a villamoshálózat majdnem teljes egészben zavarok keletkeztek. A metró járt ugyan, de több állomását lezárták. A hatóságok szerint azonban a tüntetések békésebb mederben zajlottak tegnap, mint az előző napok folyamán. A készenléti egységeket vissza is vonták az utcákról.

Leung Csun-jing, a hétmilliós város kormányfője a jog és a rend tiszteletben tartására szólította fel a megmozdulások résztvevőit. Tagadta azokat az állításokat, amelyek szerint kormányzata a Kínai Néphadsereg beavatkozását kérte a rend helyreállítására. Azt követelte a megmozdulások résztvevőitől, menjenek haza. „Nem akarunk káoszt Hongkongban” – hangoztatta. Hétvégén a rendőrség egyebek mellett könnygázt is bevetett a tüntetők ellen.

Az Occupy mozgalom ugyan csak szerdán akart csatlakozni a fiatalok által kezdeményezett megmozdulásokhoz, de a rendőrség kemény fellépése miatt már hétvégén egységesítették erejüket. A megmozdulások amiatt törtek ki, mert Peking a város vezetőjének 2017-es megválasztásán csak az általa jóváhagyott jelölteket számára engedélyezné a voksoláson való indulást.

Ezzel lényegében lehetetlen válna a kritikus jelöltek indulása. A legsúlyosabb tüntetések törtek ki azóta, hogy Hongkong 1997-ben Nagy-Britanniától visszakerült Kínához. A rendőrség szerint a tüntetések megkezdése óta 41 személy sérült meg, köztük rendőrök. 78 embert tartóztattak le.

Megmozdulások voltak Tajvanon is. A szigeten a tüntetők azt követelték, a helyi kormányzat állítson le minden tárgyalást Pekinggel, hogy így fejezze ki szolidaritását a hongkongi tüntetőkkel.

Szerző

Kemény kérdések a meghallgatásokon

Tegnap a máltai Karmenu Vella, a svéd Cecilia Malmström, a horvát Neven Mimica és a német Günther Oettinger meghallgatásával megkezdődött a biztosjelöltek felkészültségének felmérése az illetékes parlamenti bizottságok által. A meghallgatások október 7-én érnek véget, s ha minden a tervek szerint halad, október 22-én az Európai Parlament egységesen voksolhat a biztosok testületéről, amely november 1-jén kezdhetné meg a munkát.

Eddig két ízben fordult elő, hogy egy biztosnak vissza kellett lépnie a képviselők ellenállása miatt. 2004-ben Rocco Buttiglione olasz biztost kötelezte távozásra az Európai Parlament a homoszexuálisokat érintő becsmérlő kijelentései miatt. 2010-ben pedig a bolgár Rumiana Jeleva jutott hasonló sorsra, mivel nem tárta fel kellőképpen mellékes jövedelmeit.

Ezúttal is több olyan jelölt lehet, akiknél rezeghet a léc. A külföldi médiumok egybehangzóan említik e tekintetben Navracsics Tibort nevét. A volt külügyminisztert, kulturális biztosjelöltet szerdán hallgatják meg Brüsszelben. Felróják neki, hogy ő töltötte be az igazságügy miniszteri tisztséget akkor, amikor egy sor demokráciaellenes törvényt fogadtak el Magyarországon.

Zöldek képviselőcsoportja tegnap a magyar, a brit és a spanyol biztosjelölt cseréjét követelte Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől. Kemény kérdésekre számíthat jövő hétfőn Alenka Bratusek, akit Juncker egyik alelnökének jelölt.

A volt szlovén kormányfőnek felróhatják, hogy ügyvezető kormányfőként saját magát jelölte hazája uniós biztosának, nem várta meg a döntéssel a szlovén választás után hatalomra került kormányfőt, Miro Cerart. Némelyek azt firtathatják, hogy kormánypénzből fizette angol nyelvtanulmányait.

A spanyol Miguel Arias Canete is sok európai parlamenti képviselőnél verte ki a biztosítékot a nőkkel kapcsolatos nem éppen úriemberhez méltó megnyilatkozása miatt. Másrészt azzal is vádolják, hogy túl közel áll egyes olajcégekhez. Ő azzal érvel, hogy jelölése napjáig eladta az összes nyersanyagcégben lévő részesedését.

A brit Jonathan Hill korábban kemény lobbitevékenységet folytatott, ezért alkalmatlan lenne a pénzügyi stabilitásért felelős biztosi posztra. Az Oareford Lordja címet viselő Hill alapította a Quiller nevű lobbista csoportot, amelyet 2006-ban a Huntsworth nevű multicég vett át.

Cserében Hill a Huntsworth részvényese lett. A Quiller egyebek mellett a brit nagybankot, a HSBC-t képviselte. Euroszkeptikus nézetei miatt is bírálatok kereszttüzébe kerülhet.A Lord tegnap kijelentette, célja, hogy London "egy erős Európa" része maradjon.

A legnagyobb kérdés az, meddig képes elmenni az Európai Parlament az egyes biztosjelöltekkel szemben. Janis Emmanoulidis, az European Policy Center kutatóintézet szakértője a Neue Zürcher Zeitungban úgy vélte, az EP ezúttal nem törekszik teljes konfrontációra az Európai Bizottsággal.

Sok EP-képviselő ugyanis attól tart, hogy ha elhúzódna a Bizottság és az Európai Parlament közötti vita, az csak az euroszkeptikus pártok malmára hajtaná a vizet. Ezért már a biztosi meghallgatások során körvonalazódhat egyfajta nagykoalíció a konzervatív Európai Néppárt és a szociáldemokraták között - véli a szakértő. Juncker megválasztását ráadásul az EP szorgalmazta, így a képviselők ezért sem akarnak hadat üzenni neki.

Szerző
Frissítve: 2014.09.29. 22:17