Blikk;MTVA;Riskó Géza;Szujó Zoltán;sportcsatorna;

A felfokozott érdeklődés miatt a sportközvetítések közérdeknek tekinthetők FOTÓ: NÉPSZAVA

- Sportcsatornából is lesz nemzeti?

"Közpénzből indul az új sportcsatorna" címmel jelent meg tegnap cikk a Blikk című bulvárlapban - a Népszava értesülései szerint mindezt évek óta rebesgetik televíziós berkekben, és nem véletlenül nem történt mégsem egyetlen konkrét lépés a megvalósítás ügyében: racionális érvek nem szólnak az elindítása mellett. Ugyanakkor manapság az ésszerűség a legritkább esetben számít: ha valaki kitalálta az MTVA-ban vagy még följebb, hogy márpedig M5 néven új sportcsatorna kell ide, akkor történhet bármi, lesz új sportcsatorna Magyarországon.

A sporttelevíziós piacot jól ismerők szerint három dolog lehetséges. Egy. Elképzelhető, hogy a Blikkben megjelent információk Riskó Gézától származnak, akit az MTVA kvázi fölfelé buktatott, sportfőszerkesztői székét Szujó Zoltán veszi át. Riskónak új minőségében volna szabad kapacitása megvalósítani, amit évek óta rebesgetnek televíziós berkekben: a köztelevízió sportcsatornát indít. Neki kifejezetten jól jönne az M5 néven futó project.

Az MTVA  jelentősebb idei sportközvetítései

Labdarúgó-világbajnokság
Formula-1-es vb idény
Téli olimpia
DTM-futamok
Túraautó-világbajnokság
Labdarúgó NB I-NB II.
A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései
Vízilabda Eb
A magyar kézilabda-válogatott mérkőzései
Magyar kézilabda bajnoki és kupameccsek
Kézilabda Bajnokok Ligája Négyes Döntő (megosztva a DigiSporttal)
Úszó Eb, junior nyílvízi úszó vb (összefoglalók), rövidpályás világbajnokság

Kettő. A sportot minden létező oldalról támogató kormányzat további segítséget szeretne nyújtani az ágazatnak.

A Tao-támogatásban részesített sportágak a köztelevízió jóvoltából mind több időn keresztül szerepelhetnének a képernyőn.

Valaki kitalálta vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) vagy még följebb (talán a lehető legmagasabban?), hogy szükség van közsportcsatornára, szóval azt tényleg meg kell valósítani.

Három. Mivel az MTVA mind több sporteseményt közvetít, időről időre fölvetődik az ötlet, de az elgondolás megmarad tervnek, az elképzelés elillan. Érvek alig akadnak, ellenérvből jóval több van.

A köztelevízió már így is rengeget sporteseményt sugároz, a téli és nyári olimpia mellett a labdarúgó-világbajnokság és Eb meccsei is a jóvoltából jutnak el az otthonokba, akárcsak a honi élvonalbeli futballtalálkozók; az MTVA visszaszerezte a Formula-1 közvetítési jogait, sugároz kézilabda- és kosárlabda-mérkőzéseket, úszást, atlétikát, szóval széles a kínálata.

Az köztudomású, hogy a labdarúgó NB I. közvetítési jogának árát központilag srófolták a piaci érték sokszorosára, mindez egyfajta bujtatott támogatása a sportágnak. Elképzelhető, hogy a sportot mindennél fontosabb ágazatként kezelő kormány valami hasonló formában próbálna meg további segítséget nyújtani.

Az viszont nem világos, hogy minek még egy sportcsatorna, amikor a piac már így is telített: van Sport1, Sport2, SportM, DigiSportból 1-2, a SportKlub mellett elérhető az EuroSport 1-2 kínálata is, és akkor a továbbiakról még szót sem ejtettünk (c8, FoxSport, etc.). Mindezen kívül az újabb szereplő megjelenése ellen szól, hogy az MTVA-nak nincs meg a sporttelevíziózáshoz szükséges infrastruktúrája.

Egyetlen esemény helyszíni sugárzása minimum 20-30 embert kíván, költsége több millió forintra tehető. Az egyik nevét nem vállaló televíziós vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportközvetítés más kategória, mint a többi saját gyártású műsor.
"A túlszámlázás itt nem megoldható…" - szögezte le.

Épp a héten szerepelt a hírekben, hogy a Rákay Philip (Kálmán) nevéhez köthető "Itthon vagy, Magyarország szeretlek" című műsorfolyamára 600 millió forintot herdált el a köztévé, minekutána a nézettségi adatokat majd a hatszorosára "kellett" kozmetikázni.Mindenesetre a sportközvetítések esetében ilyesmire nincs szükség, vannak események, amelyek valóban fokozzák az érdeklődést.

A labdarúgó vb idején az M1 volt a legnézettebb csatorna, a júniusi-júliusi meccsnapokon az M1 közönségaránya például a megszokotthoz képest a duplájára emelkedett, főműsoridőben pedig csaknem 20 százalékos értékkel még nagyobb mértékű növekedést produkált. A Németország-Argentína döntő élő adásába 3 millió 350 ezer magyar nézett bele legalább egy percre.

Ám az efféle eredmények nem tarthatók fenn huzamos ideig. Négyévente elérhetők az olimpiával, futball-vb-vel, de ha a döntéshozatal ezekből az adatokból indult ki, akkor ott a dilettantizmus minden észérvet legyőzött. Lapunk érdeklődésére a sporttelevíziók részéről úgy nyilatkoztak, érdeklődve várják a fejleményeket - feltéve, hogy lesznek…

Arra a fölvetésre, miszerint ahova manapság az állam befészkeli magát, ott borul minden, általában az a válasz érkezett: ez esetben nincs mit tenni! Mégsem tartanak a következményektől. Legfőképp azért, mert a magyar sport terén kihasználhatja erőfölényét az állítólag M5 névre keresztelt csatorna, a külföldi sportesemények (például nívós nemzeti bajnokságok) esetében azonban aligha lesz egyértelmű a helyzete.

Az egyik sporttelevíziós elöljáró ráadásul megkérdőjelezte: az MTVA miért költené az adófizetők pénzét mondjuk a spanyol labdarúgó-bajnokság sugárzására? Lionel Messi vagy Cristiano Ronaldo cseleit nézni persze felemelő élmény, de közérdeknek aligha tűnik eljuttatni az otthonokba.

Erre föl egy másik csatorna másik vezetője azt vetette fel: az olimpia meg a futball-vb tényleg közérdeklődésre számot tartó seregszemle, na de a DTM-sorozat is?... Hozzátette: a lényegesen nagyobb német piacon például jóval kevesebb a sportévé, és az állami tévének nincs is ilyen tematikájú csatornája.

Riskó Gézától szerettünk volna részleteket megtudni az ügyben, ám ő Tóth István Zoltánhoz, az MTVA kommunikációs igazgatójához irányított bennünket. A hivatalost válaszként egyetlen mondatot küldtek kérdéseinkre: "Az új M5 csatorna koncepció egyelőre nem aktuális".

Ezt erősíti az az információ is: a Blikk szerint jövő ősztől indul az új csatorna; a rendkívül költséges és érzékeny televíziós piacon legalábbis szokatlan, ha egy új csatorna indulása előtt már egy évvel bejelentik a megszületését.

Hosszú Katinka történelmet írt Hongkongban: az úszó Világkupa-históriában ő az első, aki egy versenyen 10 elsőséget szerzett (kilencre sem volt példa korábban) – bónuszként még egy új Európa-csúcsot is felállított 100 háton.