A külföldi újságírók is nagy érdeklődést mutatnak az esemény iránt, hiszen jól tudják: alighanem Navracsicsnak a legnagyobb az esélye arra, hogy új jelöltet követelnek helyette, mivel igazságügyi miniszterként szolgált, amikor Magyarországon egy sor, a demokratikus alapértékeket támadó intézkedést fogadtak el. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint már most elég erős az Európai Néppárt és a szociáldemokraták közötti „nagykoalíció” ahhoz, hogy a magyar biztosjelölt ne akadjon fenn a rostán. A két pártcsalád között hallgatólagos megállapodás született arról, hogy inkább békén hagyják egymás jelöltjeit. Úgy vélik ugyanis, az EP tekintélyét veszélyeztetnék, ha késleltetnék Jean-Claude Juncker bizottsági elnök csapatának elfogadását. Juncker megválasztása mellett épp az EP kardoskodott a személyét eleinte meglehetősen kétkedve fogadó Európai Tanáccsal szemben.
Ez még mindig nem jelenti azt, hogy már most biztosra vehetjük: Navracsics lesz az Európai Bizottság kulturális biztosa. Brüsszeli források szerint jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy ugyan a bizottságok nem emelnek kifogást a volt magyar külügyminiszter megválasztásával szemben, október 22-én, amikor az Európai Parlament egységesen szavaz az Európai Bizottságról, első körben elutasítják az új testületet. S ekkor újabb politikai alkuk kezdődhetnek a pártcsaládok között, melynek első számú áldozata Navracsics lehet. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar biztosjelölt sorsa csak október második felében dől el.
Ami meghallgatásának menetrendjét illeti, Silvia Costa, a kulturális bizottság elnöke mond bevezetőt, majd Navracsicsé lesz a szó, aki negyed órán át vázolja elképzeléseit. Ezt követően első körben a képviselőcsoportok és a függetlenek kérdezhetik a biztosjelöltet. Egy kérdésre egy percet, a válaszra két percet adnak. Második körben a bizottsági tagok intézhetnek kérdéseket Navracsicsnak. A két körben összesen 45 kérdés hangzik el. A kérdezők között három fideszes lesz, Bocskor Andrea, Gyürk András és Erdős Norbert. Ők aligha izzasztják meg majd a magyar biztosjelöltet. Nem így az egyedüli magyar ellenzéki politikusként felszólaló Jávor Benedek, aki a 22. kérdező lesz. A nagy pártcsaládok közül 11 néppárti és 10 szociáldemokrata képviselő intéz kérdést a magyar jelölthöz: a lengyel Krystyna Lybaczka kettőt is, mivel két bizottságot képvisel.
A meghallgatáson ugyanis a kulturális bizottság tagjain kívül az ipari, a kutatási és az energiaügyi bizottság tagjai is részt vesznek, úgynevezett társult tagként. Természetesen más frakciók képviselői is felszólalnak majd. A nagy pártok véleménye ismert. Az EPP megszavaztatná Navracsicsot, s állítólag a szocialisták sem akarnak politikai ügyet csinálni a jelölés jóváhagyásából, a liberálisok viszont várhatóan keményen nekimennek Navracsicsnak. Az Egyesült Baloldalnak nincs egységes álláspontja, de Barbara Spinelli, az Alkotmányügyi Bizottság egyik alelnöke korábban azt nyilatkozta, hogy Navracsicsot el kell utasítani. Keddig több mint tíz, főleg szélsőbaloldali képviselő csatlakozott a felvetéséhez. Hasonló kemény reakciók várhatóak a Zöldek részéről. A kérdések végén Navracsics öt perben reagálhat, ezután Silvia Costa zárja a meghallgatást.
A meghallgatások már a reggeli órákban megkezdődtek. Marianne Thyssen munkaügyi és szociális biztos meghallgatása során kiemelte, legfontosabb programpontjának a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet tartja. Célja, hogy az érintett réteg számára mielőbb biztosítsák a továbbképzést, illetve a munkavégzést. Hangsúlyozta, az Európai Unió az idei és a következő években jelentős összegeket szán a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítására. „Ha nem tudunk felmutatni eredményt, akkor mély bizalmi válsággal kell szembenéznünk a fiatalok részéről” – emelte ki a belga kereszténydemokrata politikus. Kiemelte, az Európai Bizottság feladata, hogy a rendelkezésre bocsátott összeget jól használják fel.
A 2013-ban elfogadott programot igen lassan ültetik át a gyakorlatba. Eddig csak Franciaország és Olaszország nyújtott be Brüsszelnek elfogadható tervezetet. Thyssen e tekintetben kemény fellépést ígért a tagországokkal szemben. Meghallgatása során azt is megjegyezte, minden uniós tagországban be kell vezetni a minimálbért. Elismerte azonban, hogy e tekintetben a tagállamoké az utolsó szó.