Európai Unió;Oroszország;Ukrajna;Viktor Janukovics;Régiók Pártja;fegyverszünet;

2014-10-02 07:31:00

Kampánystart Ukrajnában

A fegyverszünet ellenére sincs teljes nyugalom Kelet-Ukrajnában, Nyugaton pedig az október 26-ra kiírt előrehozott parlamenti választási kampány dübörög. A politikai erőviszonyokat átírta a Majdan és a februári hatalomváltást követő konfliktusok sorozata. Kérdés azonban - választ-e Kelet-Ukrajna is, illetve beletörődik az új valóságba a Régiók Pártja, vagy tényleg árnyékkormányt alakít.

A Majdan mozgalom következtében februárban lezajlott kijevi hatalomváltás nyomán a 2012. novemberi parlamenti választásokon kialakult politikai erőviszonyok is felborultak. Viktor Janukovics államfő bukásával a választásokon győztes Régiók Pártja széthullott.

Nyomon követi a helyzetet  az Európai Unió

A tűzszünetet nem tartják teljes mértékben tiszteletben Kelet-Ukrajnában, ezért az Európai Unió nem függeszti fel az Oroszország elleni gazdasági-pénzügyi szankciókat. Az ukrajnai helyzetről kedden Brüsszelben tárgyaltak a tagállamok EU-nagykövetei. Előzetesen felmerült, hogy helyzetértékelésük alapján az EU esetleg módosítja a szankciókat.
Az EU-tagállamok megállapították, hogy "bizonyos pozitív változások tapasztalhatók" az ukrajnai politikai helyzetben és a minszki fegyverszüneti megállapodás tiszteletben tartásában, de a szankciók feloldásához még tenni kell.
Maja Kocijancic, az EU diplomáciai vezetőjének szóvivője jelezte, az unió meg fogja vizsgálni az Oroszország elleni szankciók feloldását a helyzet megfelelő alakulása esetén, továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartását. Legközelebb október 20-án, az uniós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán vitatják meg újra az orosz szankciók kérdését.

A hatalmat átvevő és kormányt alakító két párt, Julija Timosenko Batykivscsinája és a szélsőjobboldali Szvobodaennek ellenére sem rendelkezett többséggel.

Vitalij Klicsko liberális formációja, az UDAR kimaradt a kormányzásból, ám a májusi elnökválasztáson Klicsko visszalépett,pártja a győztes oligarchát, Petro Porosenkót támogatta.

A kormány és az államfő közötti véleménykülönbségek gyorsan felszínre kerültek, többek között abban is látszott, hogy Porosenko kompromisszumokat keresett a kelet-ukrajnai háborús konfliktus megoldására, míg Arszenyij Jacenyjuk kormányfő és Oleg Turcsinov házelnök, kezdetben ügyvivő államfő, a kompromisszumok nélküli, háborús retorikát választották.

Porosenko májusi győzelme után még inkább megerősödött, az UDAR támogatásával előrehozott választásokat írt ki október 26-ra. Jacenyuk miniszterelnök akkor tiltakozásképpen lemondott, majd visszatért a kormányfői tisztségbe a választásokig.

Porosenko civil szervezete köré politikai tömörülés épült, amely Porosenko Blokk néven a választás valószínűsíthető győztese.

Ez nem előzménytelen az ukrán politikában, korábban létezett Timosenko Blokk is, amely több kis pártot tömörített, ebből nőtt ki a Batykivscsina.  Az október 26-i előrehozott választás jelöltállítási folyamata mindenekelőtt az ukrán belpolitikai mezőny teljes átrendeződését jelezte. A Régiók Pártja (RP) nem tudott talpra állni, a darabokra hullott formáció végül az egyszerűbb utat, a voksolás bojkottját választotta.

Ezt ugyan korábban is jelezték, mint ahogy azt is, hogy árnyékkormányt hoznak létre, ám az utolsó percig nem volt biztos, mert azért folytattak tárgyalásokat különböző politikai erőkkel, többek között az Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahemtov nevével fémjelzett Ellenzéki Blokkal (EB), és az önálló indulás is felmerült.

Pénzügyi Csernobil

Az orosz sajtó számolt be Vlagyimir Fedorin, a Forbes-Ukraina alapítójának vészjósló nyilatkozatáról, amely bár rendkívül pesszimistán látja az ukrán gazdaság helyzetét, sok valóságelemet tartalmaz. Fedorin szerint Ukrajnára nagy valószínűséggel "pénzügyi Csernobil", és egy újabb, még radikálisabb erőket hatalomra juttató forradalom vár.

Egyelőre a választói opciók épp a szélsőséges pártok meggyengülését mutatják, illetve azt jelzik, hogy a lakosság bízik PetroPorosenko államfő és a személye köré tömörülő mérsékelt erők válságkezelő terveiben, ám ez a válságkezelés nem lesz sem egyszerű, sem fájdalommentes, ami középtávon a radikálisok malmára hajthatja a vizet.

Fedorin emlékeztet: a nyár kezdete óta a hrivnya 18 százalékot gyengült, valutapánik alakult ki az országban. A nemzetközi bizalom megingott a kijevi vezetésben, Ukrajna nem kapja meg a soron következő hitelt, amíg nem tesz rendet pénzügyeiben és publikálja 2015-ös költségvetését. Ezért beszélnek szakmai körökben "pénzügyi Csernobilról", a költségvetés lehetséges összeomolásáról, az IMF program meghiúsulásáról. Ha ez bekövetkezik, akkor Ukrajnában a rezsim összeomlásával, újabb forradalommal kell számolni, s azzal, hogy a mérsékelt erők helyét a radikálisok veszik át Kijevben.

Végső döntés szerint az RP nem vesz részt a választáson, mert Ukrajnában háború dúl, mintegy hétmillió ember nem tudja majd nyugodt körülmények között és szabadon leadni a voksát, így nem is lehet legitim a választás. Döntésükhöz nyilvánvalóan hozzájárult az is, hogy a jelenlegi Verhovna Rada legnagyobb erejéből a legkisebbeké válhattak volna.

Ahmetov Ellenzéki Blokkjához hat párt csatlakozott: Janukovics volt adminisztációs főnökének, Szergej Ljovocskinnak az új formációja, az Ukrajna Fejlődésének Pártja, Natalia Korolevszka Ukrajna előre pártja, Ukrajna Állami Semlegességének Pártja, a Munkás Ukrajna, Vagyim Rabinovics Centrum pártja, és az Új Politika párt.

A Julija Timosenko nevével fémjelzett jelenlegi kormánypárt, a Batykivscsina is széthullott, a gázhercegnő korábbi két hűséges lovagja, Jacenyuk kormányfő és Olekszandr Turcsinov házelnök kiléptek és

új pártot alapítottak Népfront néven.A Batykivcsina népszerűsége vészesen csökkent, a két vezető politikussal együtt többen menekültek el Timosenko táborából.

Jacenyukot és Turcsinovot vádak is érték, amiért nem csatlakoztak Porosenko Blokkjához, mintegy jelképezve az ország megreformálását célul kitűző demokratikus erők egységét. Új pártjuk egyelőre gyenge, népszerűsége elenyésző, ha be is jutnak a parlamentbe, jelenlegi pozíciójukhoz fogható tisztségekre egyikük sem számíthat.

A Népfrontot a Timosenko mellől elmenekült batykivcsinások, néhány Majdan-aktivista és a terrorellenes hadműveletnek nevezett kelet-ukrajnai katonai akció önkéntes egységeinek egyes vezetői képviselik.  A nagy szakítás után a Batykivscsina új arcot keresett és talált, az Oroszországban fogságba esett ukrán pilótanő, Nagyezsda Szavcsenko személyében. A fogoly pilóta nemzeti hős, ő vezeti a választási listát, második helyen áll Timosenko, aki így maradhat az első számú vezetője a pártnak.

A szélsőjobboldali Szvoboda népszerűsége megcsappant, bejutása sem biztos, sőt, ha a kampány nem hoz választást Oleg Tyahnyibok és csapata kimaradhat a parlamentből. Helyüket Oleg Ljasko radikálisai foglalhatják el, a Radikális Párt ugyanis 6,2, más felmérések szerint közel 10 százalékon, míg a Szvoboda 3,3 százalékon áll.  Petro Porosenko Blokkjának listáját Vlagyimir Klicsko vezeti, fő erejét az UDAR adja.

Jelenlegi erőviszonyok alapján csupán három párt, Porosenko Blokkja, Oleh Ljasko Radikális Pártja és a Batykivscsina jutna be a parlamentbe, egyes kutatások a Turcsinov-Jacenyuk vezette Népfrontot is 5 százalék fölött mérik.

A választás legnagyobb kérdőjele Kelet-Ukrajna. A lázadók az ország mintegy 3 százalékát tartják kontroll alatt, a lakosság 9 százaléka él e két megye szakadár területein. A szakadárok bejelentették - nem vesznek részt az október 26-i előrehozott választásokon, saját törvényhozási és elnökválasztást rendeznek november 2-án.