Szivárogtatás, kémkedés: újságírás?

Újabb magánlevelezés került a jobboldali sajtó birtokába, amelyet az Ökotárs Alapítvány elleni hadjárathoz használhat fel a kormány. A közelmúltban számos olyan levél, dokumentum szivárgott ki jobbra, amelynek forrása hatósági, illetve titkosszolgálati adatszerzés vagy törvénytelenség lehet.

Egy kiszivárgott, belső levélváltás alapján a Magyar Nemzet tegnap azt írta, hogy a Magyarországon a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásait pályázatok útján kiosztó Ökotárs Alapítvány nem a benyújtott pályázatok szakmai értékelése alapján döntött arról, hogy milyen szervezetek kaphatnak támogatást. Előfordult ugyanis, hogy nem a pályázatokon magasabb pontszámot elérő pályázók győztek, a végső szót ilyenkor az alapítvány döntőbizottsága mondta ki. A "titokzatos informátor" által megszerzett levélváltás kezdeményezője az ugyancsak a Norvég Alap pályázatait kezelő Autonómia Alapítvány munkatársa, fogadója pedig az Ökotárs igazgatója, Móra Veronika volt.

Így működik

Az Ökotárs által alkalmazott pályázati bírálati módszer az egyik legelterjedtebb gyakorlat, témától függően számos uniós támogatási pályázatot is így bírálnak el, ráadásul ezt szerződésben is rögzítik, a döntéseket pedig jegyzőkönyvezik - mondta lapunknak Móra Veronika. Az igazgató szerint adott témákon belül is százas nagyságrendben érkeznek hozzájuk pályázatok, amelyeket az ilyenkor alkalmazott, két külsős, szakmai előértékelő más-más szempontok alapján minősít. Az értékelők ráadásul nem látják az összes pályázatot, nincs összehasonlítási alapjuk, így sokszor előfordul, egy adott pályázatot nagyon eltérően ítél meg a két értékelő. Móra Veronika szerint ilyenkor a témánként létrehozott, három tagú bírálóbizottságok feladata, hogy eldöntsék, melyik pályázatnak van nagyobb súlya az olyan, nagyobb célkitűzések teljesítése érdekében, mint például a fenntartható fejlődés vagy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Kérdésünkre, hogy a Magyar Nemzet által hivatkozott belső levélváltás nyomai rajta lehettek-e a Nemzeti Nyomozó Iroda által szeptember 8-án lefoglalt laptopon és számítógépes adatokon, az Ökotárs igazgatója elmondta, a napilap által idézett emaileket nem zárt, belső, hanem nyilvános levelezőrendszeren küldték el, de biztosan rajta voltak a lefoglalt adathordozókon.

Móra Veronika szerint a konkrét esetben egy frissen felvett munkatárs érdeklődött a pályázati rendszer működéséről.

Vagyis, ha a kormánypárti napilapnak nem az NNI adta át az Ökotárs adathordozóiról megszerzett dokumentációt, akkor az emailek tartalma további két forrásból kerülhetett ki. Egyrészt az Ökotárs vagy az Autonómia munkatársa által, aki részt vett a levélváltásban, vagy továbbküldték neki a leveleket, vagy pusztán látta az emailek tartamát, majd kinyomtatta és elküldte azokat a Magyar Nemzet munkatársának. Ezt a gyanút erősíti, hogy a napilap cikkében részletekbe menően leírták az Ökotárs belső, működési rendszerét, a pályázatok elbírálásnak gyakorlatát, amelyet valószínű, hogy az alapítvány napi működésében részt vevő munkatárs ismerhetett. Azonban nem életszerű, hogy valaki önszántából, önérdekből be akarná feketíteni a saját munkahelyét.

Titkos információszerzés

A másik megoldás nyilvánvalóan a titkosszolgálati információszerzésben keresendő. Az NNI, ugyan bírói engedéllyel, de maga is használhat titkosszolgálati eszközöket, például lehallgatást vagy elektronikus információszerzést, tehát fel is törhették az érintettek email-fiókjait. Az NNI a hivatalos közlések szerint augusztus 14-én indított nyomozást az Ökotárs ellen, vagyis azóta, ilyen úton is megszerezhette a levélváltás tartalmát. Ez esetben is felmerül viszont a kérdés, hogy titkos információk hogyan kerülhettek a napilaphoz. Az ügy azért is érdekes, mert a Magyar Nemzet legutóbb az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának zárt, belső levelezési rendszeréből szerzett meg több email-váltást, ami miatt Székely László ombudsman büntetőfeljelentést tett jogosulatlan adatszerzés bűntettének gyanújával, ismeretlen tettes ellen. Mint ismert, a napilap egy olyan nyilvánosságra hozott egy levélváltást, amelyben az újság állítása szerint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője előre egyeztetett az ombudsmani hivatal egyik főosztályvezetőjével a józsefvárosi tűcsereprogramról szóló jelentés nyilvánosságra kerülésének időpontjáról.

Azonban se a jogvédő szervezet, se Székely László vagy hivatala ellen nem folytat nyomozást egyetlen állami szerv sem. Nem véletlen, hogy az ügyben az alapvető jogok biztosa az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) vizsgálatát is kérte. Az AH-t és a többi polgári titkosszolgálat működését egyébként a Lázár János vezette Miniszterelnökség felügyeli. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amely idén májusban kezdte meg a Norvég Civil Alap pénzeit osztó alapítványok vizsgálatát, szintén a Miniszterelnökség irányítása alá tartozik. A Kehi tegnap bejelentette, nem a korábban megjelölt szeptember végi időpontban, hanem várhatóan csak október közepén készül el a jelentés a vizsgálat eredményeiről, vagyis nyilvánosságra csak az október 12-i önkormányzati választások után hozzák majd.

Tényfeltárás

Nem csak ezekben az esetekben rejtélyesek a Magyar Nemzet "nagy leleplezései". Máig nem ismert, hogy számos ügyben hogyan tudhatott meg olyan információkat első kézből a napilap, amelyeket - logikusan átgondolva - csak az ügyészség ismerhetett. Az egyebek közt költségvetési csalással gyanúsított, ex-szocialista Simon Gábor ügyéről például idén februárban a Magyar Nemzet elsőként hozott nyilvánosságra olyan információkat, amelyeket csak az akkor már hónapok óta zajló nyomozás adataiból lehetett ismerni. A lap dátumra és összegre pontosan is tudta például, hogy Simon hol, mikor és milyen összegben nyitott külföldi bankszámlákat. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) belső vizsgálata azonban azt állapította meg, hogy nem az ügyészségről kerültek ki az információk.Belső vizsgálat sem indult viszont akkor, amikor a Magyar Nemzet 2010 őszén cikksorozatot indított az erzsébetvárosi ingatlanügy nyomozati aktái alapján.

A napilap közölte azt is, hogy gyanúsítottként hallgatják ki az UD Zrt.-ügyben Szilvásy Györgyöt, aki akkor még meg sem kapta az idézést. A szintén kormánypárti valasz.hu is hozzájut néha titkos információkhoz. Az MSZP-s Demeter Márta képviselő írásbeli kérdésére tegnap adott válaszában a honvédelmi miniszter azt írta, hogy belső vizsgálatot indított amiatt, mert szeptemberben a hírportál nyilvánosságra hozta azt az általa írt, titkos információkat tartalmazó levelet, amelyet Hende Csaba a katonai helikopterbeszerzések kapcsán küldött az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának akkori elnökének, a fideszes Kocsis Máténak.

A Magyar Nemzetet egyébként az utóbbi időben nem lehetett vádolni a kormányzati törekvések maradéktalan kiszolgálásával. A valasz.hu-hoz hasonlóan a Simicska Lajos tágabb érdekeltségébe tartozó lap - a tulajdonosi kör és Orbán Viktor konfliktusa miatt - szeptemberig szinte folyamatosan támadta egyebek közt a reklámadó bevezetését és Seszták Miklós fejlesztési minisztert. Az önkormányzati választási kampány "hajrájába" fordulva azonban a kritikus cikkek eltűntek, és egyre másra jelennek meg az ellenzéket és a civileket támadó anyagok.

Összeesküvés
A konzekvensen kormánypárti Magyar Hírlapnak adott interjújában L. Simon László felvázolta a civil szervezetek elleni hadjárat ideológiai hátterét. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kijelentette, a Norvég Civil Alap és az amerikai Soros-alapítvány támogatásaiból részesülő hazai civil szervezetek között "nagy az átfedés", miközben "a fontos szociális tevékenységet folytató, keresztény egyházakhoz köthető civilek" kimaradtak a támogatásokból. A fideszes politikus szerint Barack Obama amerikai elnök legutóbb azért bírálta az Orbán-kormányt a civilek elleni fellépés miatt, mert "az elnök mögött álló, befolyásos politikai körök úgy érzik, a Magyarországon erőteljes politikai aktivitást kifejteni képes" szervezeteket kár éri az ellenük folytatott vizsgálatok miatt.