A Széchenyi István Hitelszövetkezet keresetét a bíróság első fokon elutasította. Az ítélőtábla közölte: az alperes magyar állam képviselője szerdán benyújtott beadványában a fellebbezést visszavonta. Az ítélőtábla ezért a felperes hitelszövetkezetet tájékoztatta arról, hogy a csütörtöki tárgyaláson nem kell megjelennie. A tárgyalóteremben ismertetett végzés szerint a Fővárosi Ítélőtábla az iratokat visszaküldi az első fokon eljáró bíróságnak.
Az alperes jogi képviselője a részletek ismertetése nélkül újságíróknak elmondta: az ítélet indoklása miatt nyújtották be a fellebbezést. Szeptember 3-án az első fokú tárgyaláson a törvényszék megállapította: a felperes hitelintézet általános szerződési feltételei egyedül a felmondhatóság törvényi elvének feleltek meg, a további hat kritériumnak nem, így azok tisztességtelenek és így érvénytelenek.
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló, nyáron elfogadott devizahiteles törvény szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt az állítást a bankok megpróbálhatják megdönteni, ha a bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek az egyoldalú módosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek. Ezeket a követelményeket a Kúria jogegységi határozata és a devizahiteles törvény is tartalmazza.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) Zrt. perében október 17-ére halasztotta az ítélethirdetést a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla.
Az ítélőtábla eljárása mindkét fél fellebbezési kérelmére indult. A csütörtöki tárgyaláson az iratismertetést követően a TakarékBank jogi képviselője az első fokú ítélet megváltoztatását kérte. A Fővárosi Törvényszék első fokon megalapozatlannak találta és elutasította a TakarékBank kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet általános szerződéses feltételeinek (ászf) tisztességességét kívánta bizonyítani, és 899 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A felperes pénzintézet képviselője fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy az általa alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek megfeleltek a tisztességesség követelményének, érvényesek. Érvelése szerint a közelmúltban elfogadott elszámolási törvényjavaslatból megállapítható, hogy egyes szerződéseik nem tartoznak a törvény hatálya alá, mivel a kölcsön törlesztése és nyilvántartása is devizában történik, így ezek egyéb devizakölcsönnek minősülnek.
Az alperes magyar állam képviselője a felperes pénzintézet fellebbezésének elutasítását kérte. Álláspontjuk szerint a bank állításával ellentétben az Alaptörvénynek és az uniós jogszabályoknak egyaránt maradéktalanul megfelel a devizahiteles törvény. A TakarékBank devizaalapú kölcsönszerződései valamennyi időállapotra tisztességtelenek, nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek, így egyebek mellett az átláthatóság, egyértelmű megfogalmazás elvébe ütköznek.
Hozzáfűzte: az első fokú bíróság kivette azokat a szerződéses pontokat, amelyekről azt állapította meg, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá. Az elszámolási törvény még nem hatályos, nem hirdették ki. Nincs olyan bizonyíték a fellebbezési kérelmében, ami miatt ezek a szerződései egyéb devizakölcsönnek minősülnének - mondta.
A felek között vita alakult ki arról is, hogy a referenciakamat vagy az ügyleti kamat nem tartozik a törvény hatálya alá. A TakarékBank érvelése szerint a referenciakamat módosulása nem tekinthető szerződésmódosításnak, mert az a szerződés automatikus módosítását vonja maga után.