Még nem biztos Navracsics

Egyáltalán nem győzte meg az EP-képviselőket Navracsics Tibor, ezért újabb kérdéseket tesznek föl neki, melyekre vasárnap estig kell válaszolnia. Hétfőn döntik majd el, hogy támogatják-e biztosi jelölését, de arról is szavaznak majd, hogy ha egyáltalán biztos lesz, akkor alkalmas-e a rá bízott területek felügyeletére.

Új kérdéseket tesznek fel Navracsics Tibornak az Európai Parlament (EP) kulturális bizottságának képviselői, egyelőre nem döntöttek arról, támogatják-e jelöltségét. A magyar biztos-jelöltet - az oktatási, a kulturális, az ifjúsági és az állampolgársági tárca várományosát - szerda este hallgatták meg Brüsszelben. Ezután a bizottsági koordinátorok ültek össze eldönteni, támogatják-e a posztra. Csakhogy nem jutottak dűlőre, így újabb kérdéseket intéztek Navracsicshoz. Ezeket a bizottság Martin Schulz EP-elnökön keresztül küldi meg Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének, majd hétfőn délután a teljes kulturális bizottság összeül.

Akkor dől majd el, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök-helyettesének sikerült-e meggyőznie alkalmasságáról, illetve eddig fenntartásokkal kezelt személyéről az EP képviselőit. Annyi biztos, hogy Navracsics szerdai, maratoni meghallgatásán nem oszlatta el az őt övező aggályokat. Az EP szociáldemokrata frakciója közölte: a magyar jelölt nem volt meggyőző, nem határolódott el múltjától, sőt, teljesítményével csalódást és aggodalmat keltett a képviselők többségében. "Annak ellenére, hogy az EU értékeinek tiszteletét hangoztatta, és ígéretet tett arra, hogy független módon fog eljárni, a szociáldemokrata frakció tagjai úgy vélik, hogy nem oszlatta el a szerepével kapcsolatos kételyeket" - írták. A végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania október 22-én. Itt már csak a teljes EB-t lehet jóváhagyni vagy leszavazni, de korábban többször is volt rá példa, hogy a parlament kikényszerítette egy-egy jelölt lecserélését, vagy a tárcák kiosztásának megváltoztatását.

Navracsics nemcsak politikai múltjával nem tudott, s nem is kívánt elszámolni, de teljesen felkészületlennek tekintve az EP-képviselőket sok esetben csúsztatással védekezett a kérdésekkel szemben. Több kérdést is kapott az Orbán-kormány antidemokratikus lépéseiről, amelyekre nagyrészt kikerülő válaszokat adott annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben Navracsics minden esetben védte a kormánya lépéseit: "Azt kérem, hogy mivel ennek a meghallgatásnak én vagyok a szereplője, az én kijelentéseimet vegyék alapul, amikor a rátermettségemet mérik föl".
A továbbiakban eleget teszünk a biztos-jelölt kérésének.

Médiatörvény - "nem kell szívinfarktust kapni"

Navracsics egy, a médiatörvény ügyét firtató kérdésre a meghallgatásán azt mondta: "Teljes mellszélességgel kiállok a sajtó szabadsága mellett (...) éppen én voltam az egyik közvetítő, aki az EB-vel végigtárgyalta a médiatörvényhez kapcsolódó kérdéseket."

Valóság: Navracsics ugyan aktív szerepet játszott a médiatörvény nyomán kialakult uniós konfliktusban, ám akkoriban úgy tűnt, nem kifejezetten annak elsimítása a célja. Nem az ő, hanem az EB nyomására változtatott a kormány a jogszabályon, azt is csak azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) is több pontban alkotmányellenesnek találta. Sőt, a döntés után külön kérte az Ab-t, hogy értelmezze saját határozatát, mert a kormány csak ennek ismertében tud változtatni a törvényen. Navracsics volt az, aki a magyar kormány képviseletében az EP bizottsági ülésén összeszólalkozott Neelie Kroes telekommunikációs EU-biztossal, s visszautasította az EB médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait. Kroes akkor azt mondta, négyszemközt teljesen mást ígért neki a magyar miniszter, mint amiről a bizottságban beszélt (hogy a magyar kormány kikéri az Európa Tanács teljes körű véleményét, és ennek értelmében változtatja meg a jogszabályt). Navracsics ehhez képest csak annyit ígért, csak akkor módosítanak, ha az ajánlások nem ütköznek a magyar alkotmányba. Később Navracsics azt mondta: Kroes az ülésen "liberális politikusként a brüsszeli liberálisok markánsan magyar kormányellenes álláspontjának kívánt megfelelni". Jó egy évvel később pedig szó szerint azt közölte, "nem kell szívinfarktust kapni" attól, ha az EP plenáris ülésén elítélő határozatot fogadnak el Magyarországról.

Igazságügy - "félreérti a reform szándékait"

Navracsics azt állította, maga kezdeményezte az EU és más szervezetek által vitatott magyar jogszabályok, így a bírósági reform módosításait azért, hogy a magyar törvények mindenben megfeleljenek az uniós jognak.

Valóság: Az igazságügyi reformmal kapcsolatban elsőként a Velencei Bizottság fogalmazott meg bírálatokat, ezek hatására a kormány hajlandó volt módosításokra, de 2012 márciusában Navracsics még arról beszélt, vitatkozni fognak a testület álláspontjával, a módosításokat pedig csak "jobb a békesség-alapon" hajtják végre, mert az EU és a Velencei Bizottság "félreérti a reform szándékait". Az EB már 2011 decembere óta vizsgálta "a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő intézkedéseket", a két bírósági törvényt, valamint az eredetileg alaptörvénybe is foglalt bírói kényszernyugdíjazást. Ebben az ügyben - az adatvédelmi ombudsmani és a jegybanki függetlenség sérelme miatt indított vizsgálatokkal egy időben - kötelezettségszegési eljárást is indított, sőt, az uniós bírósághoz utalták a jogsértéseket, amely az EB-nek adott igazat, s a magyar Ab-val egyetemben elkaszálta a bírói kényszernyugdíjazást.

Navracsics még ezután is állította: az uniós kritikáknak "semmi köze sincs az igazságszolgáltatás függetlenségéhez". Sőt, vitákba kezdett az európai intézményekkel, körömszakadtáig védve azokat a bírósági törvényeket, melyek eredetileg a Szájer József fideszes EP-képviselő felesége által vezetett Országos Bírósági Hivatal hatáskörébe helyeztek volna egy sor fontos hatáskört (ügyáthelyezések, igazgatási ügyek). Végül Navracsics módosító javaslatai nyomán változtatott a magyar kormány, ám miniszterként végig azt hangoztatta: az aggályok megalapozatlanok. Sőt, miután Viviane Reding EB-alelnök a Tobin-ügy kapcsán mondta, "Magyarország számos olyan intézkedést hozott már, amelyek kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban", Navracsics ezután parlamenti határozatban ítéltette el az EU-biztost és utalt arra is: a néppárti Reding "kiszúrta magának Magyarországot", s "tendenciózusan magyarellenes nyilatkozatokat tesz".

Európai értékek - "rá kell bízni a nemzetekre"

Navracsics a meghallgatásán úgy fogalmazott: "Az EU nagy előnye, hogy lehetőséget nyújt a nézetkülönbségek nyílt, demokratikus és békés megvitatására, a közös európai értékek jegyében".

Valóság: Rendszeresen "magyarellenességgel", elfogultsággal és rosszindulattal vádolta azokat az európai intézményeket - kiváltképp az EB-t -, amelyek kritikát fogalmaztak meg a kabinet tevékenységével és a hazai fejleményekkel kapcsolatban. Navracsics volt az, aki rendszeresen turnézott az alaptörvény európai szellemiségével, sőt, többször is azt állította: "abból csak rosszindulattal lehetne demokratikus jogok csorbításának lehetőségét kiolvasni", de az EU-ban "ez a rosszindulat megvan". Ő képviselte az Orbán-kormány álláspontját az EU-val való vitában az alaptörvény negyedik módosításának ügyében is, amelyen a Fidesz egy sor, az Ab által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített jogszabályt egyszerűen az alkotmány részévé tett. Tavaly áprilisban a Hír Tv-nek úgy nyilatkozott: az EB "nem is képes ellátni feladatát". A módosítás elfogadását követően 15 oldalas angol nyelvű levélben állt ki kormánya álláspontja mellet: "Egy ország alkotmánymódosításait és a jogállamiságot összekötni nem szerencsés, az alkotmánymódosítások kérdését rá kell bízni a nemzetekre" - mondta már tavaly júniusban.

Civilek - "a megértés legkisebb jelét sem mutatja"

Navracsics - arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány mely lépéseit honosítaná meg Brüsszelben - azt mondta, a civilekkel is nyitott az együttműködésre, és minisztersége idején jó kapcsolatot alakított ki a civilszférával.

Valóság ezzel szemben az, hogy Navracsics közigazgatási és igazságügyi miniszterként felügyelte a civil szervezetek működési célú támogatására szánt állami források elosztását irányító rendszer átalakítását. Létrehozták a Nemzeti Együttműködési Alapot, melynek élére kinevezte a Fideszhez hű CÖF vezetőjét, Csizmadia Lászlót. Navracsics meghallgatásán azt is állította, "személyesen neki nem volt semelyik civil szervezettel problémája", ám az általa létrehozott, és vezetett korrupcióellenes kerekasztal civil szervezetei sorra léptek ki az egyeztető fórumból tavaly áprilisban, mivel - mint fogalmaztak - a kormány és a miniszter semmiben nem volt hajlandó figyelembe venni észrevételeiket. A Transparency International, az Átlátszó.hu, a Társaság a Szabadságjogokért, a Budapest Intézet és a K-monitor vezetőinél akkor telt be a pohár, amikor a kormány minden előzetes ígérete ellenére az információszabadságról szóló törvényt úgy módosította, hogy nehezebbé vált a közérdekű adatokhoz való hozzáférés. De Navracsics tárcája rendszeresen durva, arrogáns közleményekben utasította vissza a civil jogvédő szervezetek aggályait és jelentéseit. 2012 júniusában például a Freedom House jelentésére úgy reagált: "megalapozatlan és több helyen hiteltelen érvelésre épül", a nemzetközi jogvédő szervezet "a megértés legkisebb jelét sem mutatja" a kommunizmusból örökölt hibák miatt további változást igénylő térség, így Magyarország iránt.

A szocialisták és a zöldek sem támogatják

Csalódniuk kellett azoknak, akik vérfürdőt vártak Navracsics Tibor meghallgatásán - jelentette ki Szanyi Tibor. A szocialista EP-képviselő szerint két fontos szempont merült fel a meghallgatás során: a szakmai kompetencia és az európai értékek mentén való kiállás. Úgy vélte, a magyar biztos-jelölt esetében elsősorban hitelességével kapcsolatban merültek fel problémák. Idézett egy magyar értékelést, miszerint Navracsics "háromszor tagadta meg Orbán Viktort" meghallgatása során. Lapunk kérdésére, hogy ha a szocialista képviselőktől függ Navracsics sorsa, egységesen szavaz-e a baloldali pártcsalád, vagy a képviselők lelkiismeretére bízzák-e a döntést, Szanyi elismerte: valóban a szocialisták képezhetik a mérleg nyelvét, ugyanakkor az EP-ben olyan pártfegyelem nincs, mint Magyarországon, a szavazásoknál a korrekt magatartás az irányadó. Ám ha rajta múlna, nem szavazná meg Navracsics jelölését.

Az EP-szocialista frakciójának DK-s tagjai sem tudják támogatni Navracsicsot. Niedermüller Péter élénk vitára számít a hétfői bizottsági ülésen, szerinte akár még az is felvetődhet, hogy szűkítik a portfólióját, de még nem tudni hogyan. "A legrosszabb esetben odáig is fajulhat a helyzet, hogy a bizottság struktúráját is újratárgyalják, mivel eddig túl sok jelölt akadt fenn a bizottságok rostáján" - tette hozzá. Neidermüller kiemelte: a szocialisták nem azért ellenzik Navracsisot, mert a Fidesz tagja, hanem azért, mert valójában nem a feltett kérdésekre válaszolt, például a hazai antiszemitizmus ügyében. Kérdésünkre, miként szavaznak majd a kulturális bizottság szocialista tagjai hétfőn, Neidermüller is azt mondta, ez Navracsics szakmai felkészültségétől és attól is függhet, mennyire veszi komolyan az utólagos kérdésekre való válaszadást.

Nem kívánja megszavazni az EP zöld frakciója sem Navracsicsot hétfőn, függetlenül attól, milyen válaszokat ad az utólagos kérdésekre - mondta lapunknak Meszerics Tamás. Az LMP EP-képviselője úgy vélte, rosszul tették fel a kérdéseket a magyar jelöltnek, aki könnyen válaszolhatta és válaszolhatja azt a múltját firtató kérdésekre, hogy nem vállal felelősséget az Orbán-kormány döntéseiért. Meszerics ugyanakkor arra számít, végül átmegy majd a rostán Navracsics, de sok függ a politikai következményektől is, vagyis attól, milyen pártcsalád jelöltjeit küldik pótvizsgára.

Nemcsak vele van baj

Navracsicshoz hasonlóan új kérdéssorozat vár Jonathan Hillre, az Európai Unió leendő pénzügyi biztosára is. Az EP-szakbizottság ugyanis pontosításokat vár Hilltől egy újabb eszmecsere keretében, amelynek az időpontját egyelőre nem tűzték ki. További írásbeli kérdéseket kap a cseh Vera Jourová is, akit igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős biztosnak jelöltek. A Navracsiccsal egy időben meghallgatott spanyol Miguel Arias Canete esetében pedig elhalasztotta a döntést az energiaügyi és környezetvédelmi szakbizottság. Ők a jogi ügyek bizottságától kértek szakvéleményt, miután az energiaügyi biztosnak jelölt Canete egy nappal a meghallgatás előtt módosította a pénzügyi (olajipari) érdekeltségeiről szóló bevallását.