Peking unortodox demokráciát ajánl

Kudarcra van ítélve a hongkongi esernyős forradalom, állítja egy kínai központi lap, amely úgy tudja, hogy a kínai hatóságok semmilyen engedményt nem fognak tenni a demokráciát és szabad választást követelő követelő hongkongi aktivistáknak. A metropolisz kormányzója nem mond le, de tárgyalna. A tüntetők sem állnak el követeléseiktől, de elfogadták a tárgyalási javaslatot.

Csütörtökön járt le az az ultimátum, amelyet a hongkongi tüntetők adtak Leung Csun-jing kormányzó lemondására, de mivel egyik fél sem tágított, a rendfenntartó erők pedig egyre több gumilövedéket és könnygázt halmoztak fel a tüntetések helyszínén, félő volt, hogy az éjszaka folyamán erőszakba torkoll a demonstráció. A tüntetések péntekre virradó éjjel is folytatódtak, a metropolisz központjában táborozó fiatalok ugyan nem tértek haza, a két kulcsfontosságú kormányzati épület blokádját sem oldották fel, de nem is rohamozták meg és nem próbálták elfoglalni az épületeket. Bár a különböző csoportok között heves vita folyt arról, hogy lezárják-e a Hongkong szigetét a Kaulung félszigettel összekötő fő közlekedési útvonalat, végül a részleges útzár mellett döntöttek és elfogadták a kormányzó javaslatát a tárgyalásokra.

Leung Csung-jing sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem mond le. Párbeszédet ígért a tüntetőknek, akik azzal a feltétellel fogadták el, hogy fenntartják követeléseiket, köztük a kormányzó lemondására vonatkozót is. Azt is jelezték, az utcán maradnak mindaddig, míg el nem érik céljaikat.

A diákokkal való tárgyalás felelőse a kormányzati titkárság vezetője, Carrie Lam főtitkár. Az egyeztetésen a tüntetőket a Hongkongi Diákszövetség képviseli majd, kormányzati részről pedig az alkotmányreformért felelős munkabizottság két tagja, az igazságügyminiszter, valamint az alkotmányi és a szárazföldi kínai ügyekért felelős miniszter lesz jelen. A diákszövetség az "alkotmányos fejlődésről" kíván tárgyalni, a kormányzó viszont jelezte, hogy a politikai reformmal kapcsolatos mindennemű párbeszédnek az alaptörvényre és a kínai törvényhozás által megszabott keretekre kell alapulnia.

A párbeszéd egyelőre nem kezdődött meg, a békés tüntetés folytatódik, a feltételek alapján felmerül a kérdés, van-e bármi esélye egy demokratikus civil mozgalomnak a kínai központi vezetés akaratával szemben? Peking ugyanis egyértelművé tette, hogy a hongkongi választást kínai belügynek tekinti, támogatásáról biztosította a terület kormányzóját és kormányzatát.
Vélhetően nem tévedett a Zsenmin Zsipao pekingi központi pártlap, amely tegnap, az ultimátum lejárta után címlapon közölte, hogy a hongkongi tüntetés kudarcra van ítélve. A lap szerint a tüntetők követelései nemcsak nem törvényesek, hanem nem is ésszerűek.

A zömében diákok és fiatal értelmiségeik által elindított, múlt hét vége óta tartó civil megmozdulás "ésszerűtlen" követelései a következők - szabad jelöltállítás, szabad választás, ugyanis a kínai kormány augusztusban kidolgozott választási reformja értelmében a 2017-es hongkongi választáson ugyan már minden szavazásra jogosult személy élhetne választójogával, de csak azon személyek közül választhatna kormányzót, akiket egy 1200 fős pekingi bizottság jelölt.

A lap hangvétele fenyegető, a pekingi vezetés álláspontját ismétli, miszerint "Hongkong, amely közvetlenül a központi kormány alá tartozik, egy helyi igazgatással rendelkező régió, és nem egy ország vagy egy független politikai entitás. ….Van azonban néhány ember, aki ezt nem képes felfogni" fogalmaz és azt állítja, hogy a demokratikus választást követelő fiatalok a társadalmi rendet próbálják aláásni, a tüntetés pedig egy illegális gyülekezés.ű

Az 1997-ig brit gyarmat Hongkongban azonban még él a köztudatban a demokratikus gondolkodás, számukra természetes kérés a szabad jelöltállítás. A városállam ugyan ma Kína része, de különleges közigazgatási övezet.