Készülnek a szeszkoncesszióra

Növekedett ugyan a kiskereskedelmi forgalom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, de a számok azt is elárulják, hogy kevesebb élelmiszer fogyott idén a tavalyi forgalomhoz képest. A kormány ugyan tagadja, de továbbra is a levegőben lóg a szeszes italok koncessziós árusítása, amely rengeteg kis boltnak adhatja meg a kegyelemdöfést, de a nagy kereskedelmi láncoknak is milliárdos bevételkiesést okoz.

Látszólag biztató adatokat közölt pénteken a statisztikai hivatal a kiskereskedelmi forgalom növekedéséről, de a számok jelentős változásokról árulkodnak. A nyers tények: idén augusztusban 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom nagyságrendje a tavalyi hasonló időszakhoz képest, és megegyezik a júliusival is. A kiigazítatlan adatok 2,0 százalékos növekedést mutatnak.

A KSH pénteken nyilvánosságra hozott számaiból az is kiderül, hogy az élelmiszerkereslet 2,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg a nem élelmiszer jellegű cikkek forgalma jelentős emelkedést mutat, s elérte a 7,2 százalékos növekedést. Ugyancsak bővült az üzemanyag forgalom: 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a júliusi 3,4 százalékos éves növekedést követően.
Ha az első nyolc hónap adatait vesszük figyelembe, úgy 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom nagysága az egy évvel korábbihoz képest.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának megerősítette, az élelmiszerek forgalma a többi szegmenshez képest valóban kisebb mértékben növekedett az év folyamán. Ennek okai közé sorolta a szakember azt, hogy az élelmiszerek a válságot követően jelentősen megdrágultak, a gyenge forint pedig különösen nagyot lökött az import élelmiszerek árán.

A devizahitelesek törlesztőrészletei is hatalmas összegeket vontak ki a vásárlóerőből és éppen a kevésbé tehetősek fogyasztói kosarában nagyobb az élelmiszerek súlya, mint a tehetősebbeké. Az alacsonyabb keresetűek érzékenyebbek az árakra, ez is visszavethette az élelmiszerek iránti keresletet. A kisebb növekedési ütem az élelmiszereknél augusztusban már az előző év azonos időszakához képest egyenesen csökkenésbe ment át.

A műszaki cikkek piacbővülését az idei reáljövedelem emelkedés, a nulla körüli infláció ösztönözte - magyarázta Vámos György. Sokan az idei első félévben pótolták például az évekig halasztott háztartási nagygép - mosógép, hűtőszekrény-, illetve szórakoztató elektronikai - főként televízió - beszerzéseiket.

Az OKSZ főtitkára az idei utolsó negyedévre 2-3, éves szinten pedig 3 százalék körüli forgalomnövekedésre számít. Korábban még 3-4 százalékos éves bővülésre számított a szakember, de az utóbbi hónapok gyengébb növekedése miatt lefelé módosította előrejelzését. Jövőre ugyan folytatódhat a forgalom bővülése, de már az ideinél kisebb mértékben és valószínűleg nem éri el a 3 százalékot.

Az kereskedelemben egyre élesedő verseny a nagy áruházláncok is "lejjebb adják", sorra nyitják - és már nem városok peremén, hanem lehetőleg a városközpontokban - a hipermarketeknél jóval kisebb üzleteket - hívta fel a figyelmet az OKSZ főtitkára. Az Aldi, a Liedl, a Spar, a Tesco után az Auchan is ezt is tervezi. A kisebb alapterületű üzletek a korábbinál is élesebb versenyt vetítenek előre.

Az úgynevezett garázsboltoknak és kis üzleteknek mégsem ezek a versenytársak adhatják meg a kegyelemdöfést, hanem az, ha a kormány mégis keresztülveri az országgyűlésen a szeszes italok koncessziós árusításáról szóló törvényt. Egyelőre ugyan a kabinet tagadja, hogy erre készülne, de a korábbi tapasztalatok, például a trafik törvény miatt sokan mégis azt gyanítják, az önkormányzati választások után mégis csak megszületik ez a jogszabály. És akkor csak a kijelölt üzletekben lehet majd árusítani - egyelőre úgy tudni - a 20 százalékos alkoholfok feletti égetett szeszes italokat.

Dominique Ducoux Auchan vezérigazgatója a Népszava kérdésére elmondta, a dohánytermékek kiszorítása a lánc teljes bevételét 1 százalékkal csökkentette, s ha a szeszes italok koncessziós törvényét - egyes információk szerint - novemberben elfogadják, az a bevétel 2 százalékát is elviheti és ezt csak a 20 százalék alkohol fok feletti égetett szeszes italokra modellezték. Ha szélesebb kört érint majd a korlátozás, az további milliárdokat jelenthet.

Ezek nem tűnnek jelentős aránynak, de egy olyan cég esetében, amely tavaly 324 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el és idén, 330 milliárdra számítanak, a kieső bevételek is milliárdos nagyságrendűek. Ráadásul a hiányzó költés még növekedhet is, mert sokan a szeszes italok mellett sok egyéb árut is vásároltak. Aki a törvény hatályba lépése után szeszes italt kíván venni, már nem fog egyetlen más üzletbe sem betérni.

A KSH és az OKSZ adatait Dominique Ducoux is megerősítette, mondván, a műszaki cikkekkel és ruhákkal ellentétben az élelmiszerek forgalma nem növekedett, inkább visszaesett, főleg a tej és tejtermékeknél. A gyenge forint miatt az import termékek drágulhatnak, de ez nem lesz érzékelhető a polcokon az éles árverseny és a lakosság korlátozott fizetőképessége miatt.

Nem összehasonlítható adatok

A KSH adatok értékelését némileg megnehezíti, hogy az első félévben nem összehasonlíthatók az élelmiszer-forgalomra vonatkozó adatok mert 2013. július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete és változás következett be a kiskereskedelmi adatok forrásában is. A mintavételes eljárás helyett a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatait használja a statisztikai hivatal. Ennek tudható be az is, hogy január-augusztusban az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 5,8 százalékkal nőtt. A módszertanban bekövetkezett változás nem érinti viszont, hogy a nem élelmiszer jellegű cikkek forgalma 4,8 százalékkal, az üzemanyag-fogyasztás pedig 4,6 százalékkal emelkedett az első nyolc hónapban.