Durván esett a hazai ipar teljesítménye

Publikálás dátuma
2014.10.07. 20:51
FOTÓ: Népszava
A nyár utolsó hónapjában ugyan az előző évhez képest még növekedett az ipari termelés, de júliushoz képest jelentősen visszaesett. A KSH szakembere szerint ennek meghatározó oka az egyik hazai autógyár egy hónapos leállása volt. A gazdaságkutató szerint inkább a nemzetközi környezet romlása lassította a növekedést. Jövőre további visszaesésre lehet számítani.

Augusztusban az ipari termelés 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Júliushoz képest viszont 5,7 százalékkal visszaesett a termelés - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden előzetes adatok alapján. Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: a havi visszaesést elsősorban az egyik nagy járműgyártó cég egész hónapos leállása okozta. Emellett a vegyiparban is voltak alkalmi leállások és az élelmiszeriparban is csökkent a termelés.

A KSH internetes hírekre hivatkozva közölte, a győri Audi-üzem motorgyárában július 30-án háromhetes, míg a járműgyárban augusztus 8-án négyhetes nyári leállás kezdődött, amikor a munkatársak kivették évi rendes szabadságukat.

Megkeresésünkre az Audi kommunikációs osztálya tájékoztatta lapunkat, hogy a több éves gyakorlatnak megfelelően a motorgyár valóban 2-3 hétre leállt, de a járműgyár nem állt le, hanem csekély mértékben csökkentett üzemmódban termelt, sőt, augusztus közepétől beindult a harmadik műszak is a járműgyártásban.

Az előző három hónapban még rendre 10,1, 11,3 illetve 12,3 százalékos éves növekedést jelzett az ipari statisztika. Ezért is értetlenül állnak a hirtelen romló adatok előtt az elemzők.

Augusztusban az export növekedési üteme is lelassult, és - részben a járműipari termelés csökkenése miatt - a belföldi értékesítésben visszaesés volt tapasztalható, ellentétben a korábbi hónapokkal. Az éves bázist tekintve, tavaly augusztusban 1,7 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. 2013 szeptemberétől viszont folyamatos bővülést mutatnak az éves összevetésű indexek.

Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője is kételkedett abban, hogy az Audi motorgyár részleges leállása ilyen nagy mértékben visszahúzta volna a hazai ipari termelést. Az adatokat vizsgálva egyértelmű, hogy a 2013. közepén az ipari termelésben beindult lendület idén nyár elejére alábbhagyott. A GKI előrejelzése is számolt a lassulással, hiszen az euróövezetben, ahová a magyar export döntő része, és Németországban, ahová a kivitel 30 százaléka irányul, a vártnál kisebb a növekedés. A német gazdasági minisztérium kedden közölt adatai szerint 4 százalékkal esett vissza a termelés júliushoz képest, ilyen nagy mértékű csökkenésre a 2009-es pénzügyi válság óta nem volt példa.

A kutatásvezető hangsúlyozta, ha legfőbb piacainkon lassulás tapasztalható, akkor a magyar gazdaság sem bővülhet tartósan. Ezért a GKI az idei 8 százalékos ipari növekedés után 2015-ben már csak 5 százalékos bővülésre számít. A működőtőke beruházók nem tolonganak Magyarországon és az ország csak egy lehetséges telephely lett a sok közül, amely ráadásul elveszítette korábbi vonzerejét.

A lassulás benne volt az adatokban, Magyarország "búcsút mondhat" a kétszámjegyű növekedésnek - értékelte az augusztusi ipari növekedést Balatoni András, az ING vezető elemzője. Mivel azonban a rendelésállomány továbbra is növekedést mutat, éves átlagban 7,8 százalékkal bővülhet az ipar - mondta. Ő is túlzónak tartja, hogy egyetlen gyár termelése, leállása ilyen mértékű lassulást okozna. Magyarországon az iparban az autóipar, és egyes autóipari kapacitások dominálnak, a koncentrált szerkezet miatt pedig felerősödhet a hullámzás. Ugyanakkor az autógyártás termelésének ütemezése nem hordoz sok információt a gazdasági konjunktúra általános állapotáról - jegyezte meg.

Szerző

"Messze még a normalitás" az euróövezetben

A kockázati és pénzügyi alapmutatók javulása nem tükrözi az euróövezet gazdaságának tényleges állapotát, amely sok tekintetben továbbra is nagyon messze jár a "normalitástól" - vélekedtek kedden ismertetett átfogó tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint ennek elsődleges jele az, hogy a valutauniós gazdaság teljesítménye történelmi és nemzetközi összehasonlításban egyaránt változatlanul rendkívül gyenge. A ház kimutatása szerint az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) például már 8 százalékkal meghaladja a 2008-ban kezdődött recesszió előtti szintet, és a brit gazdaság is behozta a pénzügyi válság idején elszenvedett veszteségeit, ám az euróövezeti GDP-érték még mindig 2 százalékkal kisebb a 2008-ban mértnél.
A munkapiac a másik olyan terület, amelyen messze nem tekinthető normalizálódónak a helyzet, mindenekelőtt az egyes eurógazdaságok munkanélküliségi rátái közötti szélsőséges különbségek miatt.

A Capital Economics kimutatása szerint a munkanélküliségi arányok szélsőértékei 5 és 27 százalék között vannak.
A legnagyobb aggodalomra okot adó "abnormalitás" a ház szerint azonban a rendkívül alacsony infláció.
Tízévnyi figyelemreméltó stabilitás után az euróövezeti inflációt az utóbbi 5-6 évben "vad kilengések" jellemezték: 2008-ban 4 százalék volt, utána negatív tartományba zuhant, ahonnan 2011-re 3 százalékig emelkedett vissza, most viszont ismét csak 0,3 százalék az éves ütem.

A legutóbbi visszaeséstől eltérően azonban - amelyet elsősorban a nyersanyagárak átmeneti csökkenése okozott - a mostani meredeken lefelé tartó inflációs pálya a jelek szerint potenciálisan tartósabb lesz, tekintettel az euróövezeti gazdaság alapvető gyengeségeire, főleg a kapacitásfeleslegre. Amíg e kapacitásfelesleget - vagyis az euróövezeti gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rést - nem sikerül felszámolni, addig valószínűtlen, hogy az infláció visszatér a normálisnak tekinthető 1,5-2 százalékos éves ütemre és ott is marad. A valutaunió jelenlegi gazdasági növekedése mellett azonban ez egy évtizedig vagy még tovább is eltarthat - hangsúlyozzák keddi elemzésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.

Az alacsony vagy negatív inflációval jellemzett időszak elhúzódása az adósságráták emelkedése miatt adósságcsapdába ejtheti az érintett eurógazdaságokat, drasztikus korrekciós lépésekre - például törlesztési leállásra vagy akár az euróövezet elhagyására - kényszerítve ezeket az országokat - áll az elemzésben.

Ugyanerre a súlyos kockázatra más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett új tanulmányában közölte, hogy alapeseti előrejelzése az idén 1,1, jövőre 1,5, 2016-ban 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel, illetve 0,9, 1,3 és 1,5 százalékos inflációval számol a valutaunióban.

A Fitch azonban kidolgozott egy alternatív sokkhelyzeti forgatókönyvet is, amely elhúzódó, "japán mintájú" deflációt modellez.
E forgatókönyv alapján 2015-ben és 2016-ban is 1 százalékkal csökkenne az egész évre számolt fogyasztói árindex az euróövezetben, majd a 2018-ig terjedő előrejelzési időszak végéig zéró szintre állna be az infláció. Ebben a helyzetben a Fitch számításai szerint az euróövezeti gazdaság jövőre és 2016-ban is stagnálna, és később is csak 1 százalékkal növekedne évente, a munkanélküliségi ráta pedig 12 százalékra emelkedne.

A hitelminősítő szakértői szerint sem lehet a jelenlegi euróövezeti inflációs dinamikát elintézni azzal, hogy átmeneti tényezők okozzák. Az okok között olyan tartós jelenségek is szerepelnek, mint az euróövezeti gazdaság gyenge teljesítménye, a jelentős negatív kibocsátási rés, a magas munkanélküliség, az ugyancsak magas adósságráták és a gyenge növekedési kilátások.
A Fitch Ratings londoni elemzői is arra a következtetésre jutottak, hogy ha a defláció kialakul és gyökeret ver, az nehezen visszafordítható, önmagát erősítő dinamikát eredményezhet, amely emeli a reálkamatokat és az adósságteher reálértékét, deflációs várakozást szülhet, a fogyasztási kiadások halasztásához és a befektetési eszközök árfolyameséséhez, végső soron pedig terjedő törlesztési csődökhöz vezethet.

Szerző

Saját "civiljeivel" egyeztetett a jegybank

Publikálás dátuma
2014.10.07. 17:43
Fotó: Népszava
Az elszámolási törvényről egyeztetett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Civil Fórum kedden - közölte a jegybank.

A közlemény szerint a két hét alatt másodszor tartott egyeztetéseken - amelyen 21 civil szervezet vett részt - a jegybank jelezte: a forint- és devizahitelesek ügyét megnyugtatóan rendező jogszabály kihirdetése után fogyasztóvédelmi tájékoztatók, honlapján megjelenítendő kérdések és válaszok, illetve kommunikációs kampány során kívánja a hazai fogyasztókat minél részletesebben tájékoztatni az elszámolási törvénnyel kapcsolatos tudnivalókról.

Az MNB számít a Civil Háló és a pénzügyi tanácsadó irodahálózat aktív közreműködésére is e tájékoztatásban - írja a jegybank.
A tájékoztatásból az is kiderül: húsz nonprofit szervezet közel 78 millió forint támogatást nyert el a jegybank civil háló kialakítására kiírt pályázatán. A pályázatot a fogyasztói tudatosság és jogérvényesítés támogatására, a pénzügyi kultúra fejlesztésére írta ki az MNB.

A jegybank emlékeztetett: a 2014-2016 közötti időszakra stratégiai célként határozta meg a pénzügyi kultúra és ismeretterjesztés terjesztését, a fogyasztói tudatosság erősítését. Az ennek keretében kiírt pályázatra a saját költségvetéssel és nyilvántartott tagsággal rendelkező, az elmúlt legalább 3 évben aktívan a fogyasztóvédelemben tevékenykedett nonprofit szervezetek jelentkezhettek - áll a közleményben.

Szerző