Ma már a LED égők nélkül elképzelhetetlen lenne az életünk. Nemcsak a hagyományos égőket váltották fel ilyen fényforrások. Egyes típusú televíziók hátterét is ekként világítják meg, de például okostelefonunk vakkuja is a lednek köszönhetően villan fel. LED-ek több színben léteznek.
A hatvanas években állították elő a piros színűt, a hatvanas évek végén a zöldet. A kék színű kifejlesztése azonban sokkal nehézkesebb volt, s ebben a technológiában ért el komoly áttörést a három kutató: kék lézer és kék fénydiódák bonyolult egyvelegével sikerült előállítani.
Ezt a kék ledet a "szent grálként" is emlegetik. Azért is, mert a piros, a zöld és a kék kombinációjával állíthatták elő a fényforrásként használható fehér égőt. A kék fényforrást GaN lednek is nevezik utalván gallium-nitrid tartalmára.
A különféle fény kibocsátására képes diódák azonban nemcsak a világítástechnikát forradalmasították. A kék fényű lézerdióda megsokszorozta az optikai adattárolás lehetőségeit, és lehetővé tette a nagyfelbontású DVD-k gyártását.
A GaN-technológia fejlesztése nem állt meg. Ahogy a LED anyagtechnológiája kifinomultabbá válik, úgy a fénykibocsátás is nő. A gyártók újabb és újabb szuperfényes és rendkívül tartós LED égőket dobnak a piacra. A második generációs fénydiódák például már egy négyzetcentiméterre eső 100 amperes áramerősséggel is elboldogulnak.
Szakértők azonban rámutatnak, hogy a "kék fénnyel" az élet még számos egyéb területén is áttörést lehetne elérni. A technológia segítségével például hatékonyabbá tehető a víz tisztítása is, a megfelelő lézer ugyanis valósággal "megsütné" az ott található baktériumokat.
Nakamura Sudzsi amerika-japán kettős állampolgár, a félvezető-kutatás világhírű, elismert szakembere. 1954-ben született, tanulmányait Tokusimában végezte. A professzor 1993-ban jelentette be találmányát a GaN-alapú kék fényű LED-et. Nem sokkal később kidolgozta a zöld fényű GaN LED-et, a kék lézerdiódát és a fehéren világító LED-et.
A hasonló elemek megvalósításán akkor a félvezető-kutató közösség már évtizedek óta dolgozott látható eredmény nélkül. Ugyanakkor nem állíthatnánk, hogy munkaadója, a Nichia Corporation túlértékelte volna teljesítményét: 200 dollárral jutalmazta azért a felfedezéséért, amely ma már sok ezer milliárd dolláros bevételt termel a különböző vállalatoknak.
Nakamura pert indított a céggel szemben, végül 2005-ben 8,1 millió dolláros kártérítést kapott. Nakamura 2006-ben megkapta a rendkívül rangos elismerést, a Millenium Technológiai Díjat, amelyet technológiai Nobel-díjnak is neveznek, 2009-ben pedig a Leo Harvey felfedezőről elnevezett Harvey-díjat. Nakamura 1999 óta a Santa Barbara-i Kalifornia Egyetem professzora.
Akaszaki Iszamu 1929-ben született, s a nyolcvanas években kezdett foglalkozni a kék LED kifejlesztésével a Nagoja Egyetemen. Ő szerezte meg a felfedezés szabadalmát. 2006-ban nyitották meg a Nagoja Egyetem Akaszaki Intézetét, amelyet éppen szabadalmaiból finanszírozott. Kísérleteiben a másik díjazott, az 1960-ban született Amano Hirosi segítette. Számos tanulmányt írt és előadást tartott a fény tudományának témakörében.
A fizikai Nobel-díjat férfiak dominálják. Eddigi 113 éves története során mindössze kétszer kapta meg a női nem képviselője. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (272 millió forintnak megfelelő összeggel) gazdagodnak, az összeget három egyenlő részre osztják a kitüntetettek között. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
