Politikusvagyonok feleségek nevén

Bár a papíron száz százalékban Kósa Lajos feleségének tulajdonában lévő óbudai luxuslakás csak az asszony nem nyilvános vagyonnyilatkozatában szerepel, Kósáéban nem, valójában - külön szerződés hiányában - közös tulajdonnak tekinthető. Az ingatlan létezéséről először hírt adó RTL Klub ráadásul arról számolt be, hogy a napi gyakorlatban is a Fidesz alelnöke használja a lakást. Vagyis más parlamenti képviselő is bármikor megteheti, hogy valamelyik hozzátartozója nevére íratja vagyontárgyát, hiszen a politikusrokonok vagyonbevallásába csak az Országgyűlés mentelmi bizottsága elnökének engedélyével lehet belepillantani.

A lapunknak nyilatkozó Magyar György szerint általánosságban három eset képzelhető el: az első, hogy a házasság alatt szerzett vagyon közös vagyonnak számít, bárkinek a nevére került is például a megvásárolt ingatlan. A második, hogy a feleség a külön vagyonából vásárolta az ingatlant, ebben az esetben külön vagyon keletkezik, így az előző vélelem megdönthető. Ha viszont közös tulajdonú lakást cserélünk egy másik ingatlanra (mint a Kósa-házaspár esetében - a szerk.), akkor a közös tulajdon vélelme továbbra is fennmarad. Magyar úgy fogalmazott, ha a feleség nevére kerül az ingatlan, akkor a férj "felerészben telekkönyvön kívüli tulajdonossá válik". Ebben az esetben nem kötelező, de a harmadik esetben a házastársak között vagyonjogi szerződést lehet kötni, amelyben rendelkezni lehet arról, hogy például a feleség tulajdonává válik a megvásárolt ingatlan.

Kérdésünkre, hogy csereszerződés esetében van-e olyan nagymértékű értékkülönbség, amely felkeltheti a hatóságok gyanúját (vagyis, hogy Kósa túl jól járt az ingatlancserével - a szerk.), Magyar György elmondta, 25-30 százalék felett értékkülönbség esetén feltűnő értékaránytalanságról lehet beszélni, ilyenkor a szerződés megtámadhatóságának határideje a tudomásszerzéstől számított egy év, 50 százalék felett pedig a szerződés semmisségére hivatkozhatnak az érdekeltek, a jó erkölcsbe vagy jogszabályba ütközés esetén - tette hozzá az ügyvéd.

A 2003-ban kötött csereszerződés ismerete nélkül azonban nem tudhatjuk, hogy az óbudai villaparkot építtető Mester-Nívó Kft. mennyiért számította be Kósáék közös nagyerdei lakását, amelyet a Fidesz alelnökének szerdai elmondása szerint hármas csereügylet keretében sikerült eladni. A nagyerdei ingatlanra ugyanis az ott társasházat építtetni akaró Gere és Társa Kkt. tartott igényt, miután pedig a házaspár megegyezett a Mester-Nívóval a cseréről, a két cég "ezután megegyezett a továbbiakról". Mint megírtuk, egy 2004-es bírósági ítélet szerint a Fidesz alelnökének állításával szemben nem 2002 decemberében, hanem 2003 novemberében kötött adásvételi szerződést a Mester-Nívóval. Arról is beszámoltunk, hogy a Mester-Nívó annak a Dexium Kft.-nek volt az egyik alapító tagja, amely két nappal azután tett szerződési ajánlatot a Kósa vezette debreceni önkormányzatnak - egy, tíz nappal később el is nyert debreceni nagyberuházásra 2004-ben -, hogy a Mester-Nívó tagsága megszűnt a cégben.

Eközben a Heti Válaszban meglepő kijelentéseket tett Kósa Lajos a külügyminiszter dunakeszi villájával kapcsolatban. A fideszes politikus úgy fogalmazott, Szijjártó Péter nem tehet arról, hogy medencés háza van, a tárcavezető csak "akart venni egy jó helyen lévő házat, és pechjére pont medencével árulták, ami Kósa szerint egyébként nem státusszimbólum, "inkább oltári macera", ezért sose venne. "Mit csináljon? Hordassa tele sóderrel?" - tette fel a költői kérdést a Fidesz alelnöke.