Előfizetés

Bosznia az összeomlás szélén

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.10.11. 07:33
A boszniai szerbek szokás szerint saját pártjaikra szavaznak majd FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Nem várhatóak nagy változások Bosznia-Hercegovinában a vasárnapi általános választások után. Az egyes nemzetiségek ismét saját etnikai pártjaikra voksolnak. Több tömörülés a kampányban megint a nacionalizmusra épített. Ám közben összeomolhat a gazdaság.

Bosznia mintha máig nem ébredt volna fel Csipkerózsika álmából a háború lezárását biztosító daytoni szerződés lezárása óta. A reformok elmaradtak, s a multietnikus állam nem működőképes, Szarajevó pedig száguld lefelé a lejtőn. A választások előtti kampány most is arról szólt, hogy az egyes pártok virágzó jövőképet festettek fel, pedig a "Miért ne?" nevű polgárjogi mozgalom kutatása szerint a 2010 októberi voksolást megelőző ígéreteik három százalékát váltották valóra.

A politikai elit lejáratta magát a választók előtt. Az emberek mintegy kétharmada elégedetlen helyzetével. 2014 márciusában a munkanélküliség első ízben haladta meg az ötven százalékot. A fiatalok esetében ez a szám egészen döbbenetes: 72 százalékos. A háború alatt és után születettekre mintha nem lenne szüksége a társadalomnak.

Közben tombol a korrupció, a világ 176 országából Bosznia-Hercegovina ezen a listán a 72. helyet foglalja el. Ám a politikusok mintha ügyet sem vetnének ezekre a siralmas adatokra. A 3,6 milliós országban a két, tehát a bosnyák-horvát és a szerb entitás 10 kantonjában összesen 155 miniszter szolgál. Az ország bevételeinek 64 százaléka (!) csak az államapparátus fenntartását emészti fel. Az infrastruktúra fejlesztésére nem marad pénz.

Teljesen érhető az emberek frusztrációja, akik februárban tömegesen vonultak az utcákra, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. Nem nemzetiségi alapú megmozdulásokról volt szó, hanem - amint a helyi médiumok fogalmaztak - éhséglázadásról. Akkor sokan panaszkodtak arra: nem képesek gondoskodni családjukról, gyermekeiknek nem tudják biztosítani a mindennapi betevőt.

A tüntetések később elhaltak, de ez nem azt jelenti, hogy azóta annyival javult volna a közhangulat. Egyetlen szikra is elég ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol. Először fordult elő például a háború óta, hogy a szerb részen mecsetet támadtak meg, a bosnyák-horvát föderációban pedig katolikus templomot rongáltak meg. A bosnyákok amiatt tiltakoztak, mert a Szarajevót körülvevő hegyek egyikén a szerbek óriási keresztet helyeztek el.

Boszniát az ág is húzza, az idei évben két súlyos áradás nehezítette az életet, a féktelenné vált árhullám magával sodort egy sor taposóaknát. Szeptember elején aztán súlyos bányaszerencsétlenség rázta meg a közvéleményt.

A szerb entitásban a kormányzó Független Szociáldemokrata Szövetség (SNSD) mintegy 34 százalékkal várhatóan megnyeri ugyan a választást, de ez négy százalékos visszaesés négy év alatt. Sok eredményt nem tudott felmutatni a szerb entitás elnöke, Milorad Dodik-fémjelezte párt. Bár a világhírű filmrendező, Emir Kusturica mindig agyba-főbe dicséri őt, a tények mást mutatnak. Az egy főre jutó eladósodottság háromszor akkora, mint a bosnyák-horvát föderációban. Az életszínvonal rosszabbodott négy év alatt. Dodik, hogy gyenge mérlegét leplezze, nacionalista kampányt folytatott, s ismét a szerb rész elszakadásáért kardoskodott. Az országrészt Dodik és Putyin képei lepték el. A boszniai szerb elnök mindent megtett azért, hogy az orosz államfő fogadja: meg is kellett hosszabbítania szeptember közepén tett moszkvai tartózkodását.

Dodik a kampány során azon mesterkedett, hogy pártját a szerb érdekek egyedüli képviselőjének állítsa be. Néha egészen bizarr kijelentésekre ragadtatta magát. A belgrádi Hepi tévében szeptemberben azt mondta, gondoskodik arról, hogy entitásában csak szerb személyekhez köthető utcanevek legyenek. Ami pedig még a szerb lakosság egy részét is megdöbbenthette, azt is közölte, a két háborús bűnöst, Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot is alkalmasnak találná arra, hogy közintézmények névadói legyenek.

Belgrád igyekezett kivonni magát a kampányból. Igaz, Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, közvetetten legalábbis, az ellenzéki Szerb Demokrata Pártot (SDS) támogatta. A tömörülés a kampányban kerülte az etnikai témákat, ódzkodott a nacionalista retorikától, inkább a siralmas gazdasági helyzettel foglalkozott. A legutóbbi felmérések szerint a demokraták 21 százalékra számíthatnak, ami csekély javulás a négy évvel ezelőtti 19 százalékhoz képest.

Ami a bosnyák-horvát föderációt illeti, itt már a választás előtt körvonalazódni látszott, melyik párt kivel lépne koalícióra. A várhatóan legtöbb mandátumot szerző, az elnökség horvát tagja, Zeljko Komsic által vezetett Demokrata Front (DF) a Szövetség a Jobb Jövőért (SBB) nevű formációval szövetkezett. Együttesen mintegy 27 százalékot kaphatnak A másik blokkot a négy éve győztes, azóta visszaesett szociáldemokrata párt és a bosnyákok körében népszerű Demokratikus Akciópárt (SDA) alkotja, ők együtt 26 százalékra lehetnek jók. A két blokk tehát fej-fej mellett halad.

A parlamenti választás mellett a háromtagú elnökséget is megújítják, 17-en indulnak az államfői tisztségért.

Díj gyermekjogi aktivistáknak

G.M.
Publikálás dátuma
2014.10.11. 07:31
Malala ma már szimbólum FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHEL PORRO
Malala Juszufzaj, a tálibok által megtámadott, a muzulmán nők oktatásáért harcoló pakisztáni diáklány és az indiai Kailás Satjártinak ítélte oda a Nobel-bizottság a 2014-es Nobel-békedíjat. A döntés nemcsak azért bombameglepetés, mert minden korábbi esélylatolgatásra rácáfolt, hanem azért is, mert a tálibok által fejbe lőtt 17 éves pakisztáni diáklány a legfiatalabb díjazott a Nobel-békedíj történetében.

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért, az elnyomásuk elleni küzdelemért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai megosztva kapta 2014-ben a Nobel-békedíjat, jelentette be tegnap Oslóban a Nobel-bizottság vezetője, Thornbjorn Jagland.

Az idei Nobel-békedíj odaítélésekor is minden bizonnyal nagy súllyal nyomott a latban a politika is, hiszen két nem épp baráti viszonyt ápoló nemzet fia részesült az elismerésben. A bizottság hangoztatta is, hogy az is fontos, hogy egy hindu és egy muszlim, egy indiai és egy pakisztáni együtt küzd az oktatáshoz való jogért és a szélsőségek ellen.

A döntés sok tekintetben meglepetést okozott, és nemcsak azért, mert minden előzetes esélylatolgatásnak ellentmondott. Malala Juszufzai ugyanis csupán 17 éves, s ezzel a pakisztáni tinilány lett a legfiatalabb személy, aki e neves kitüntetésben részesült. De nem kisebb meglepetésnek számít a 60 éves hindu gyermekjogi aktivista, Kailás Satjárti díjazása sem, azért, mert vele aztán igazán senki sem számolt, ő nem is szerepelt a lehetséges idei díjazottak között.

A világsajtó és a fogadóirodák egyaránt Ferenc pápát tartották a legesélyesebb jelöltnek. Mindenki kiszámítható, nem vihart kavaró döntésre várt. Bár kiszámíthatónak nem mondható, a két díjazott személye legalábbis tiltakozást, vihart nem fog kiváltani.

Az idén rekordmennyiségű, 278 jelölés érkezett. A pakisztáni diáklányt az idén is a szűkített listára várták, az ő díjazása ilyen szempontból nem meglepő. Malalanak nem ez az első nagy elismerése, tavaly átvehette az Európai Parlament Szaharov-díját, 2011-ben Pakisztánban megkapta a Nemzeti Ifjúsági Békedíjat, majd jelölték a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is. Az ENSZ november 10-ét Nemzetközi Malala-nappá nyilvánította.

A kislány a muzulmán lányok oktatáshoz való jogáért küzdött gyerekkora óta. 2012 október 9-én tálibok támadtak egy iskolabuszra az észak-nyugati pakisztáni településen, Mingorában. A fegyveresek csak azt kérdezték, melyikük Malala, és társai szeme láttára fejbe lőtték az akkor 15 éves kislányt. Az élet-halál közt lebegő lányt Nagy-Britanniába szállították, ahol hat nap elteltével nyerte vissza öntudatát. Azóta a királyságban él, töretlenül folytatja harcát, azóta a harmadik világbeli nők felvilágosodásának egyik szimbolikus alakjává vált. Blogot ír a BBC-n, az ellene elkövetett merénylet évében is esélyesként emlegették.

Kailás Szatjárti Gandhi nyomdokain FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Kailás Szatjárti Gandhi nyomdokain FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Szatjárti azzal érdemelte ki a díjat, hogy, amint az indoklás fogalmazott,Gandhi örökségének szellemében nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor többször is békésen demonstrált a gyerekek kihasználása ellen, és szerepe volt több nemzetközi gyermekjogi egyezmény kidolgozásában. Satjárti és az általa irányított szervezet, a Bachpan Bachao Andolan több mint 80 ezer gyermekmunkást szabadított ki. Gyermekbarát falvakat hoztak létre, 11 indiai szövetségi államban 365 olyan helyet, ahol a szervezet biztosítja, hogy az ott élő gyerekek 14 éves korukig ingyenes iskolai oktatásban részesüljenek. Figyelnek a lánygyerekek oktatására, akiket Indiában sokszor 10-12 éves korukban férjhez adnak szüleik.

A Nobel-békedíjat először 1901-ben adták át. Azok kaphatják meg, akik "a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért." A 8 millió norvég koronával (300 millió forinttal) járó díjról október 10-én döntenek, az ünnepélyes átadási ceremóniát december 10-én rendezik meg.

A harmadik évezred díjazottai
2000 - Kim Dedzsung, dél-koreai államfő - az Észak-Koreával való megbékélésért
2001- ENSZ és Kofi Annan főtitkár (Ghána) - egy jobban szervezett és békésebb világ érdekében végzett munkájukért
2002 - Jimmy Carter - az USA korábbi elnöke - a nemzetközi konfliktusok békés rendezése érdekében kifejtett munkájáért
2003 - Sirin Ebádi iráni bíró - az emberi jogok és demokrácia, különös tekintettel a gyermekek és nők jogai érdekében folytatott küzdelméért
2004 - Wangari Maathai, Kenya - a fenntartható fejlődés, a demokrácia és béke érdekében tett erőfeszítéseiért
2005 - A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és Mohamed el-Baradei az ügynökség vezetője (Egyiptom) - az atomenergia katonai célú felhasználását megakadályozó erőfeszítésekért, az atomernergia lehető legbiztonságosabb békés célú felhasználása biztosításáért
2006 - Muhámmád Junusz és a Grámin Bank (Banglades) - a szegények, különösen a nők gazdasági és társadalmi lehetőségeinek bővítéséért, az úttörő mikrohitelezési munkájukért
2007- az IPCC, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi intézmény és Al Gore (USA) - a globális éghajlatváltozás megakadályozásához szükséges ismeretek bővítéséért, Al Gore az a személyiség, aki egyénileg a legtöbbet tette ezért
2008 - Martti Ahtisaari (Finnország) - a nemzetközi konfliktusok megoldásáért több kontinensen
2009 - Barack Obama az USA hivatalban lévő elnöke - a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért
2010 - Liu Hsziao-po Kína - az alapvető emberi jogokért folytatott küzdelméért
2011 - Leymah Gbowee, aktivista (Libéria), Ellen Johnson-Sirleaf, elnök (Libéria) és Tavakkul Karmán aktivista (Jemen) - a nők biztonságáért és a béke építésében való teljes körű részvételük jogáért folytatott erőszakmentes küzdelmükért
2012 - Az Európai Unió - az emberi jogok európai előmozdítását segítő hat évtizedes tevékenységért
2013 - A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) - az első világháború óta bevetett vegyi fegyverek megsemmisítéséért végzett évtizedes munkájáért

Kapcsolódó
Francia szerzőé az irodalmi Nobel-díj

Díj gyermekjogi aktivistáknak

G.M.
Publikálás dátuma
2014.10.11. 07:31
Malala ma már szimbólum FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MICHEL PORRO
Malala Juszufzaj, a tálibok által megtámadott, a muzulmán nők oktatásáért harcoló pakisztáni diáklány és az indiai Kailás Satjártinak ítélte oda a Nobel-bizottság a 2014-es Nobel-békedíjat. A döntés nemcsak azért bombameglepetés, mert minden korábbi esélylatolgatásra rácáfolt, hanem azért is, mert a tálibok által fejbe lőtt 17 éves pakisztáni diáklány a legfiatalabb díjazott a Nobel-békedíj történetében.

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért, az elnyomásuk elleni küzdelemért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai megosztva kapta 2014-ben a Nobel-békedíjat, jelentette be tegnap Oslóban a Nobel-bizottság vezetője, Thornbjorn Jagland.

Az idei Nobel-békedíj odaítélésekor is minden bizonnyal nagy súllyal nyomott a latban a politika is, hiszen két nem épp baráti viszonyt ápoló nemzet fia részesült az elismerésben. A bizottság hangoztatta is, hogy az is fontos, hogy egy hindu és egy muszlim, egy indiai és egy pakisztáni együtt küzd az oktatáshoz való jogért és a szélsőségek ellen.

A döntés sok tekintetben meglepetést okozott, és nemcsak azért, mert minden előzetes esélylatolgatásnak ellentmondott. Malala Juszufzai ugyanis csupán 17 éves, s ezzel a pakisztáni tinilány lett a legfiatalabb személy, aki e neves kitüntetésben részesült. De nem kisebb meglepetésnek számít a 60 éves hindu gyermekjogi aktivista, Kailás Satjárti díjazása sem, azért, mert vele aztán igazán senki sem számolt, ő nem is szerepelt a lehetséges idei díjazottak között.

A világsajtó és a fogadóirodák egyaránt Ferenc pápát tartották a legesélyesebb jelöltnek. Mindenki kiszámítható, nem vihart kavaró döntésre várt. Bár kiszámíthatónak nem mondható, a két díjazott személye legalábbis tiltakozást, vihart nem fog kiváltani.

Az idén rekordmennyiségű, 278 jelölés érkezett. A pakisztáni diáklányt az idén is a szűkített listára várták, az ő díjazása ilyen szempontból nem meglepő. Malalanak nem ez az első nagy elismerése, tavaly átvehette az Európai Parlament Szaharov-díját, 2011-ben Pakisztánban megkapta a Nemzeti Ifjúsági Békedíjat, majd jelölték a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is. Az ENSZ november 10-ét Nemzetközi Malala-nappá nyilvánította.

A kislány a muzulmán lányok oktatáshoz való jogáért küzdött gyerekkora óta. 2012 október 9-én tálibok támadtak egy iskolabuszra az észak-nyugati pakisztáni településen, Mingorában. A fegyveresek csak azt kérdezték, melyikük Malala, és társai szeme láttára fejbe lőtték az akkor 15 éves kislányt. Az élet-halál közt lebegő lányt Nagy-Britanniába szállították, ahol hat nap elteltével nyerte vissza öntudatát. Azóta a királyságban él, töretlenül folytatja harcát, azóta a harmadik világbeli nők felvilágosodásának egyik szimbolikus alakjává vált. Blogot ír a BBC-n, az ellene elkövetett merénylet évében is esélyesként emlegették.

Kailás Szatjárti Gandhi nyomdokain FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Kailás Szatjárti Gandhi nyomdokain FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Szatjárti azzal érdemelte ki a díjat, hogy, amint az indoklás fogalmazott,Gandhi örökségének szellemében nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor többször is békésen demonstrált a gyerekek kihasználása ellen, és szerepe volt több nemzetközi gyermekjogi egyezmény kidolgozásában. Satjárti és az általa irányított szervezet, a Bachpan Bachao Andolan több mint 80 ezer gyermekmunkást szabadított ki. Gyermekbarát falvakat hoztak létre, 11 indiai szövetségi államban 365 olyan helyet, ahol a szervezet biztosítja, hogy az ott élő gyerekek 14 éves korukig ingyenes iskolai oktatásban részesüljenek. Figyelnek a lánygyerekek oktatására, akiket Indiában sokszor 10-12 éves korukban férjhez adnak szüleik.

A Nobel-békedíjat először 1901-ben adták át. Azok kaphatják meg, akik "a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért." A 8 millió norvég koronával (300 millió forinttal) járó díjról október 10-én döntenek, az ünnepélyes átadási ceremóniát december 10-én rendezik meg.

A harmadik évezred díjazottai
2000 - Kim Dedzsung, dél-koreai államfő - az Észak-Koreával való megbékélésért
2001- ENSZ és Kofi Annan főtitkár (Ghána) - egy jobban szervezett és békésebb világ érdekében végzett munkájukért
2002 - Jimmy Carter - az USA korábbi elnöke - a nemzetközi konfliktusok békés rendezése érdekében kifejtett munkájáért
2003 - Sirin Ebádi iráni bíró - az emberi jogok és demokrácia, különös tekintettel a gyermekek és nők jogai érdekében folytatott küzdelméért
2004 - Wangari Maathai, Kenya - a fenntartható fejlődés, a demokrácia és béke érdekében tett erőfeszítéseiért
2005 - A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és Mohamed el-Baradei az ügynökség vezetője (Egyiptom) - az atomenergia katonai célú felhasználását megakadályozó erőfeszítésekért, az atomernergia lehető legbiztonságosabb békés célú felhasználása biztosításáért
2006 - Muhámmád Junusz és a Grámin Bank (Banglades) - a szegények, különösen a nők gazdasági és társadalmi lehetőségeinek bővítéséért, az úttörő mikrohitelezési munkájukért
2007- az IPCC, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi intézmény és Al Gore (USA) - a globális éghajlatváltozás megakadályozásához szükséges ismeretek bővítéséért, Al Gore az a személyiség, aki egyénileg a legtöbbet tette ezért
2008 - Martti Ahtisaari (Finnország) - a nemzetközi konfliktusok megoldásáért több kontinensen
2009 - Barack Obama az USA hivatalban lévő elnöke - a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért
2010 - Liu Hsziao-po Kína - az alapvető emberi jogokért folytatott küzdelméért
2011 - Leymah Gbowee, aktivista (Libéria), Ellen Johnson-Sirleaf, elnök (Libéria) és Tavakkul Karmán aktivista (Jemen) - a nők biztonságáért és a béke építésében való teljes körű részvételük jogáért folytatott erőszakmentes küzdelmükért
2012 - Az Európai Unió - az emberi jogok európai előmozdítását segítő hat évtizedes tevékenységért
2013 - A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) - az első világháború óta bevetett vegyi fegyverek megsemmisítéséért végzett évtizedes munkájáért

Kapcsolódó
Francia szerzőé az irodalmi Nobel-díj