Előfizetés

„Élj jobban, öregedj meg szépen”

Publikálás dátuma
2014.10.12. 20:40

„Élj jobban, öregedj meg szépen” – szól a 2014-es Artritisz Világnap jelmondata. A magyarországi esemény szervezői e mottó jegyében hangsúlyozták a fiatalosság és öröm megőrzésének fontosságát, mikor több mint ötszáz papírhajót engedtek vízre az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet parkjában található szökőkútban – „fedélzetükön” a betegek pozitív üzeneteivel.

Európában mintegy kétmillió, Magyarországon több mint százezer felnőtt és néhány ezer gyermek szenved artritiszben. Az ide tartozó immunológiai, anyagcsere eredetű betegségek a végtagízületeket és a gerincet egyaránt érinthetik. Az ízületi gyulladások világszerte kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi problémát jelentenek. Ennek nemcsak a betegségek száma az oka, hanem a tartós életminőség-romlás, rokkantság és keresőképtelenség, valamint az extrém költségek is.

Minden évben október 12-én tartják az Artritisz Világnapját. Az artritisz név mögött sokféle, különböző súlyosságú betegség rejtőzik. A reumatoid artritisz, vagy idült sokízületi gyulladás egy krónikus, életfogytig tartó betegség, egyben az artritiszek legsúlyosabb kórformája. Tünetei nem merülnek ki enyhe ízületi fájdalmakban. A betegség nemcsak az életminőség romlásához, a keresőképesség elvesztéséhez vezet: az RA-s betegek élettartama közel 10 évvel rövidebb az átlag népességénél.

A Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet parkjában rendezett világnapi összejövetelen Prof. Dr. Poór Gyula, az ORFI főigazgatója mutatta be a betegséget és kezelésének lehetőségeit: „Forradalmi áttörés után vagyunk, jó kezeléssel ma már nem csak a gyulladásos tüneteket, a fájdalmas mozgáskorlátozottságot tudjuk oldani a kezeken, gerincen vagy a láb ízületein, de a betegség progresszióját is meg tudjuk gátolni.”

Az ország minden tájáról, Pécsről, Gyuláról, Szombathelyről érkezett betegek apró üzeneteiket több mint 500 papírhajóra írva bocsátották vízre az ORFI szökőkútjában. Az egyik üzenet például arra emlékeztetett, hogy „derűs lélekkel a legnagyobb fájdalmon is képesek vagyunk úrrá lenni”, egy másik arra, hogy „segítséget kérni sosem szégyen”.

„A betegséggel való együttélés nagyban megnehezíti a páciensek életét, – mondta el Dr. Ortutay Judit, a Magyar Reumabetegek Egyesületének elnöke. – Fontos, hogy megtalálják azokat az apró örömöket, melyek megszépítik, könnyebbé teszik a mindennapjaikat. Ezt jelképezik ezek a kishajók, amiket ma vízrebocsátottunk.”

Visszafogott horgászok

Publikálás dátuma
2014.10.12. 19:57
Fotó: Getty Images, Mark Runnacles
A horgászzsákmány igazságosabb elosztása érdekében fogási kvóta bevezetését tervezi a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN).

Nagy Gábor, a BHN horgászturisztikai menedzsere elmondta, a 40 ezerre becsült balatoni horgásztársadalom mintegy 2,2 százaléka fogta ki a pontyok 23 százalékát. Az aránytalanságok elkerülése érdekében a halgazdálkodási társaság kvóta bevezetését tervezi. A süllő, a balin, a csuka és a ponty esetében pedig - többnyire a halak hatékonyabb szaporodása érdekében - megemelnék a méretkorlátokat.

Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója a tavaly december óta felfüggesztett balatoni halászattal kapcsolatban az MTI-nek azt nyilatkozta, még nem dőlt el, hogy folytatódik-e valamilyen módon a halászat a Balaton medrében.
A vezérigazgató arról is beszámolt, a busa gyérítése továbbra is feladat, így előreláthatólag lesz halászat a jövőben, de az bizonyos, hogy olyan halászati terhelésnek nem lesz kitéve a Balaton, mint korábban. Ezért szűnt meg az eresztő-hálós halászat is - tette hozzá.

Mint kifejtette, pontszerű halászatokat terveznek, például a telelésre összeállt állományok befogásával, teljesen új halászati technológiával. Ennek kidolgozása még folyamatban van, várhatóan 2016 előtt nem vezetik be.

A korábbi becslések szerint 3-5 ezer tonnányi busa lehet még a tóban, amiből évente 130 tonnányit fogtak ki a korábbi módszerekkel. "Ez nem volt hatékony, és nem fog hiányozni" - fogalmazott a vezérigazgató. Szári Zsolt arról is beszámolt, hogy a haltelepítések szerkezetén is változtatni kívánnak a jövőben, akár öt-tízszeresére megemelve a süllők számát, míg a telepített ponty mennyiségét valamennyivel csökkenteni szeretnék.

Kapcsolódó
Remény a horgászoknak: itt a halvadász drón!

Visszafogott horgászok

Publikálás dátuma
2014.10.12. 19:57
Fotó: Getty Images, Mark Runnacles
A horgászzsákmány igazságosabb elosztása érdekében fogási kvóta bevezetését tervezi a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN).

Nagy Gábor, a BHN horgászturisztikai menedzsere elmondta, a 40 ezerre becsült balatoni horgásztársadalom mintegy 2,2 százaléka fogta ki a pontyok 23 százalékát. Az aránytalanságok elkerülése érdekében a halgazdálkodási társaság kvóta bevezetését tervezi. A süllő, a balin, a csuka és a ponty esetében pedig - többnyire a halak hatékonyabb szaporodása érdekében - megemelnék a méretkorlátokat.

Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója a tavaly december óta felfüggesztett balatoni halászattal kapcsolatban az MTI-nek azt nyilatkozta, még nem dőlt el, hogy folytatódik-e valamilyen módon a halászat a Balaton medrében.
A vezérigazgató arról is beszámolt, a busa gyérítése továbbra is feladat, így előreláthatólag lesz halászat a jövőben, de az bizonyos, hogy olyan halászati terhelésnek nem lesz kitéve a Balaton, mint korábban. Ezért szűnt meg az eresztő-hálós halászat is - tette hozzá.

Mint kifejtette, pontszerű halászatokat terveznek, például a telelésre összeállt állományok befogásával, teljesen új halászati technológiával. Ennek kidolgozása még folyamatban van, várhatóan 2016 előtt nem vezetik be.

A korábbi becslések szerint 3-5 ezer tonnányi busa lehet még a tóban, amiből évente 130 tonnányit fogtak ki a korábbi módszerekkel. "Ez nem volt hatékony, és nem fog hiányozni" - fogalmazott a vezérigazgató. Szári Zsolt arról is beszámolt, hogy a haltelepítések szerkezetén is változtatni kívánnak a jövőben, akár öt-tízszeresére megemelve a süllők számát, míg a telepített ponty mennyiségét valamennyivel csökkenteni szeretnék.

Kapcsolódó
Remény a horgászoknak: itt a halvadász drón!