Ankara ugyanakkor kizárta azt, hogy egyedül lépjen háborúba a dzsihadistákkal. A washingtoni kormányzat napok óta tárgyal a törökökkel arról, hogy az ország minél nagyobb szerepet vállaljon a szélsőségesekkel szembeni küzdelemben. Recep Tayyip Erdogan vasárnap ugyan kijelentette, „többet teszünk majd”, a török államfő azonban nem az IS elleni harcra gondolt, hanem arra, hogy határozottabban lépnek fel a kurd tüntetőkkel szemben, akik napok óta követelik Törökország városaiban, hogy Ankara avatkozzon be a szíriai és iraki konfliktusba. A megmozdulásokban 31 személy vesztett életét, s legalább 350-en megsérültek. Erdogan felszólította a parlamentet, mihamarabb fogadjon el törvényt, amely lehetővé tenné „az utcák megtisztítását ezektől a bűnözőktől”.
Törökországban körülbelül 15 millió kurd nemzetiségi él, amely a lakosság mintegy ötödének felel meg. Sokan közülük nagyobb politikai és kulturális autonómiát követelnek.
Sokan úgy vélik, Ankara azért sem kíván beavatkozni, mert attól tart, hogy Szíriában megerősödik a törökök által terroristaszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) testvérszerve, az YPG. Ankara és a PKK börtönben fogva tartott vezetője, Abdullah Öcalan évek óta tárgyalnak ugyan a török-kurd megbékélésről, de a mostani események visszavethetik a békefolyamatot, hiszen szinte napról napra nő a feszültség a kurdok és a török kormány között. Öcalan ki is jelentette, ha elesne az észak-szíriai Kobani városa, az Törökország lelkén száradna, így a békefolyamat is semmisnek tekintendő.
Az IS elleni nemzetközi koalíció katonai vezetői hétfőtől tárgyalják meg a dzsihadisták elleni stratégia részleteit. Törökország már régóta követeli, hogy több ország által kidolgozott és elfogadott átfogó stratégiát dolgozzanak ki az IS ellen. Ankara szerint ugyanis a katonai fellépés során nemcsak az IS-t kell visszaszorítani, a törökök ragaszkodnak ahhoz, hogy Szíriában megbuktassák Bassár el-Aszad rezsimjét.