Bolívia: úton az örökös elnökség felé

Kétség sem fért hozzá, hogy harmadszor is meghosszabbítják Bolíviában az eddigi államfő, Evo Morales mandátumát. A bolíviai alkotmány ugyan csak két terminust engedélyez, de az alaptörvényt 2009-ben módosították, s erre hivatkozva a bíróság elnézően ítélt: Morales azt megelőző, első hivatali idejét nem vették figyelembe. A választókat ez a jelek szerint kevéssé zavarta, a baloldali populista elnök a voksok 59,7 százalékával kényelmes abszolút többséget szerzett már az első fordulóban.

Evo Morales a tízmilliós dél-amerikai ország történetében az első köztársasági elnök, aki az indián etnikai kisebbséget képviseli. 2006-ban választották meg először, s mostani győzelme nyomán 2020-ig hivatalban maradhat. Akkor sem biztos, hogy távozni akar.

"Választást nyerni könnyű" - mondta a spanyol El País című lapnak adott interjúban, utalva hat megnyert parlamenti voksolásra és népszavazásra. Az elnök nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy a 2020-ban lejáró lesz-e az utolsó mandátuma. "Tiszteletben fogjuk tartani az alkotmányt" - ismételgette.

Bolívia történetében ritka az ilyen maratoni országlás. Az eddigi 83 államfő közül 36 egy évet vagy még kevesebbet töltött hivatalban, egyik puccs követte a másikat, 2001 és 2005 között öt elnök váltotta egymást. Az 54 éves Morales ajmara indián, lámatenyésztő családban nőtt fel, sosem járt egyetemre.

Évekig a kokatermelők szakszervezetének vezetője volt, ott tanult bele a politizálásba. Semmi kétség, ért az emberek nyelvén. Az előzetes felmérések azt mutatták, az emberek 75 százaléka elégedett a teljesítményével. A brit Economist hetilap szerint sokan azt mondták, ő az első elnök, aki nem a saját zsebét tömi meg, ellenzéke azonban bőven tud sorolni korrupciós ügyeket La Pazban.

Morales példaképei között a néhai venezuelai elnököt, Hugo Chávezt, s a már nem elnök kubai vezetőt, Fidel Castrót említi. A bolíviai gazdaság azonban nem feltétlenül a venezuelai vagy a kubai mintát követi. Moralesnek kétségkívül szerencséje volt az időzítésben, jó periódust fogott ki, a bolíviai gazdaság helyzete stabil.

Bolívia fő exportcikkei, a földgáz, az ásványkincsek - ezüst és cink, illetve mezőgazdasági termények, így a szójabab iránt nagy a kereslet, magasak a világpiaci árak. Amióta 2006-ban hivatalba lépett, országa átlagban évi 5 százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni, kilencszeresére növekedett a kivitel. Az idei évre is 5,5 százalékos növekedést jósolnak.

Az államfő nyilatkozataiban elégedetten sorolja: 38 százalékról 18 százalékra csökkentette a szegénységet, a munkanélküliség korábban 8-9 százalékos volt, jelenleg 3 százalék körüli. Morales is államosított, de nem lehetetlenítette el a külföldi vállalkozókat.

Kormányzata nagy összegeket költ közmunkákra, infrastruktúrára, oktatásra, szociális kiadásokra, emelte a nyugdíjakat, de nem költekezett olyan felelőtlenül, mint Chávez Venezuelája. Bolívia előrébb lépett a kontinentális rangsorban, már nem Dél-Amerika legszegényebb országaként emlegetik, írta a Wall Street Journal.

Morales új büszkesége a La Paz-i sikló, amely nyolc perc alatt viszi fel az utasokat a főváros központjából a magaslatra, El Alto elővárosba, ahová a busz 40 perc alatt kapaszkodik fel.

Politikai ellenfelei szinte tehetetlenek, az ellenzék megosztott, a médiát jórészt a kormányzat ellenőrzi. Morales egy tévévitát sem vállalt az ellenzékkel. Négy kihívója közül egyik sem veszélyeztette a hivatalban lévő elnök győzelmét. A még nem végleges eredmények szerint a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) képviseletében fellépő Morales a voksok 59,7 százalékát kapta, még az ellenzéki bástyának számító Santa Cruz tartományban is majd 50 százalékot szerzett.

A második helyen a Demokratikus Egység (UD) jelöltje, Samuel Doria Medina üzletember végzett 25,1 százalékkal, harmadik helyre a Kereszténydemokrata Párt (PDC) által indított volt elnök, Jorge Quiroga Ramírez futott be, csupán 9,6 százalékot tudott szerezni, a negyedik és az ötödik helyezett, Juan de Granado (Mozgalom Félelem Nélkül) és Fernando Vargas (Bolíviai Zöld Párt) 3-3 százalékot ért el.

Az elnökválasztással együtt parlamenti voksolást is tartottak, a 130 képviselői és 30 szenátusi helyről is döntöttek a választók. Morales pártjának eddig kétharmados többsége volt a törvényhozásban, s valószínűleg meg is tudta őrizni. Így egyáltalán nem kizárt, hogy az alkotmányt ismét módosítva, akár negyedszerre is elnökké választathatja magát.

Harmadik hivatali idejében a hírek szerint Morales arra készül, hogy rendezi kapcsolatait az Egyesült Államokkal. La Pazból 2008-ban kiutasították az amerikai nagykövetet, Philip Goldberget, azzal vádolva, hogy "beavatkozott a dél-amerikai ország belügyeibe".

Válaszul Washingtonból hazaküldték a bolíviai nagykövetet. Az amerikai-bolíviai kapcsolatok egyik ütközőpontja az volt, hogy La Paz Washington megítélése szerint túl keveset tett a drogellenes együttműködésben, s felfüggesztették a DEA, az amerikai kábítószerellenes ügynökség bolíviai működését.

Összefognak Dilma Rousseff ellen

Nehezebb lesz az útja az újraválasztásig a brazil elnöknőnek. Dilma Rousseff ugyan az élen végzett az első fordulóban, de nem szerzett többséget, így második fordulót kell tartani. A voksolás nagy vesztese, az előrejelzések ellenére harmadik helyre szorult környezetvédő, Marina Silva hétvégén Sao Paulóban tartott sajtóértekezletén jelentett be hivatalosan, hogy a 12 éve hatalmon lévő Munkáspárt (PT) képviseletében újraindult Rousseff ellenfelét, a második helyezett Aécio Nevest támogatja az október 26-ára kiírt második fordulóban.

Rousseff a voksok 41,5 százalékát kapta az első fordulóban, Neves 33,5 százalékkal végzett a második helyen. Silva a szavazatok 21,3 százalékát szerezte meg, de korántsem biztos, hogy hívei automatikusan a jobboldali szociáldemokrata PSDB jelöltje, Neves mögé sorakoznak fel.

A külföldön is elismert környezetvédő Silva két évtizedig a Munkáspártban politizált, miniszter volt a legendás elnök, José Ignacio Lula da Silva kormányában. Pártja, a PSB eddig a PT-t támogatta. A szocialisták elhunyt elnökjelöltje helyett "beugrott" Silva nem tudja megbocsátani a kampányban ellene indított személyeskedő támadásokat, így nem volt igazán nagy meglepetés, hogy Rousseff ellenfele mellé állt.

Aécio Neves a választási paktum értelmében szombaton nyílt levélben jelentette be, hogy átveszi a PSB programjának kulcsfontosságú pontjait, így ígéretet tett az agrárreform kibővítésére, az indián földek kimérésére, s a környezetvédelmi szempontok széleskörű érvényesítésére. Dilma Rousseff, aki az ellenzéki összefogás ellenére is a második forduló nagy esélyese, arra figyelmeztet, hogy ha a PSDB győz, visszafordíthatják a Munkáspárt által bevezetett szociális reformokat Brazíliában.