Kell-e a pályázatíró?

Publikálás dátuma
2014.10.14. 07:20
Az alkalmazottak száma és a vállalt létszámbővítés is fontos pontokat ér a pályázatban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A költségvetés kockázatára a kormány 120 milliárd forintos összegre írt ki uniós pályázatokat. Év végig lehet benyújtani az igényeket, de az összeg erősen korlátozza a vállalkozók számára kiírt pályázatokra jelentkezők számát. Ezért "érkezési sorrendben" bírálják el azokat.

Másfél évi kihagyás után, a választásokhoz időzítve, az igényekhez képest csekély összegű pályázatokat írt ki a kormányzat. Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően februárban egy munkahelyteremtő pályázattal, az önkormányzati voksolás előtt pedig október 10-én a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus első pályázataival állt elő az Orbán kabinet.

A legutóbbi kiírás szerint a 9 pályázat keretében összesen 120 milliárd forintra jelentkezhetnek az érdeklődők. A hivatalos megfogalmazás szerint a középpontban a vállalkozások állnak, de valójában a meghirdetett összegnek nagyjából csak az ötödét vihetik a kis- és közepes vállalkozások (kkv).

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter miközben elismerte egy korábbi interjúban, hogy az uniós pénzek nélkül "egészen kritikus lenne a helyzet," azt is hozzátette, hogy a Brüsszeltől kapott forrás "nem az unió pénze, azzal arányos, amit befizetünk a közös kasszába, és amit a multinacionális vállalatok kivisznek az országból".

A legnépszerűbb az eszközbeszerzési és kapacitás-bővítési pályázat, melyet várhatóan a feldolgozóiparban működő vállalkozások vehetnek majd igénybe. A vissza nem térítendő támogatás teljes összege 8,5 milliárd forint. Ez az összeg körülbelül 200 pályázó támogatására lesz elegendő, és pályázatonként 10-100 millió forint összegű támogatás igényelhető 50 százalékos támogatási mérték mellett. Apró szépséghiba, hogy ezt csak a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató cégek vehetik igénybe.

Lázár János kancellária miniszternek volt egy korábbi, meghökkenést keltő kijelentése is, miszerint az állam és a pályázók közé beépült, a valós fejlesztésektől pénzt elvonó, de érdemi segítséget nem nyújtó közvetítők és szolgáltatások időszakának vége.

Ezzel kapcsolatban Maróczi Imre, a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, ez eddig sem volt kötelező és a tisztességes pályázatírók azért is hozták létre szövetségüket, hogy az efféle ügyeskedők ne ronthassák a szakma hírét. A szövetség referenciákkal rendelkező jelentkezőket vesz fel soraiba, akik végig követik a pályázatot. Az átlagos pályázatírói díj az elnyert összeg 4-6 százaléka, de ebben több hetes, pályázattól függően akát több hónapos szakmai munka fekszik.

A vállalkozók azért fordultak pályázatíró cégekhez, mert fölösleges lenne egy képzett szakembert csak azért alkalmazni, hogy a pályázatokkal foglalkozzon. A szövetség elnöke hangsúlyozta, a pályázat megírása, benyújtása, a feladatnak legföljebb a felét teszi ki, azután még heteket is igénybe vehet az úgynevezett adminisztrációs menedzselés, a számlák ellenőrzése. a teljesítés követése. Nyár óta a szövetség szakmai tanúsítványt is kiad tagjainak.

A lapunk által megkérdezett pályázatíró vállalkozás összegezte is, mire kell ügyelnie a profi pályázatfigyelés és -írás során. Figyelembe kell venni, milyen eszközöket igényel a pályázat megvalósítása, milyen módszerek alkalmazása a legcélravezetőbb. Meg kell fogalmazni, siker esetén mi az elvárt eredmény.

Eleve tisztázni kell kik részesülhetnek a támogatásból, meddig kell a projekt eredményét fenntartani, mekkora saját erőt követel a kiírás, mekkora a támogatás intenzitása. Ismerni kell a pályázat jogi hátterét, milyen mellékleteket követelnek a pályázathoz, mi a pályázat benyújtásának határideje és még lehetne sorolni.

A mostani pályázatokat november 10. és december 31. között lehet benyújtani. Fontos, hogy az elbírálás a beérkezés sorrendjében történik, és pályázatokat a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerüléséig fogadnak be.

Szerző

Megszelídített óriások

Jean Tirole francia közgazdász nyerte el az idei közgazdasági Nobel-díjat a piaci erő és szabályozás területén végzett kutatásáért: eredményei megmutatták, miként működnek a néhány hatalmas vállalattal rendelkező iparágak, és javaslatokat tett arra vonatkozóan, miként lehet őket hatékonyan szabályozni.

A díjazott Tirole - aki a toulouse-i Ipargazdasági Intézet (IDEI) Jean-Jacques Laffont Alapítványának elnöke is - "rávilágított, hogyan kell értelmezni és szabályozni olyan iparágakat, amelyekben csak néhány erős cég tevékenykedik" - olvasható a Svéd Királyi Akadémia hétfői döntésének indoklásában, amely szerint Tirole munkássága olyan központi politikai kérdések megoldását segíti, mint például hogyan kezeljék a kormányok a vállalategyesüléseket, a kartelleket, és hogyan szabályozzák a monopóliumokat.

Röviden a díjról

A díj összege az idén nyolcmillió svéd korona (268 millió forint). Eltérően a többi - orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke - Nobel-díjtól, amelyeket Alfred Nobel (1833-1896) vegyész és üzletember, a dinamit feltalálójának végakarata alapján hoztak létre, és először 1901-ben osztottak ki, a közgazdasági Nobel-díjat - egészen pontosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját - a svéd központi bank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából, 1968-ban.
A közgazdasági díjazottat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia választja ki. A lemaradt jelöltek és jelölőik nevét ötven évig titokban kell tartani.

A piaci szabályozást az egyes ágazatok sajátosságaihoz kellene igazítani, nem pedig általános szabályokat kellene bevezetni - mint például árplafont megállapítani -, ami többet árt, mint használ - emelte ki Tirole eredményeiből a svéd akadémia.

Több iparágnál is látni, hogy vállalatok egy kisebb csoportja uralja a piacot, ez pedig monopolhelyzetet teremt, ami - megfelelő szabályozás híján - társadalmilag nem kívánatos eredményekkel is járhat: indokolatlanul magas árképzést használhatnak a fogyasztók ellen vagy kiszoríthatják az új belépőket a piacról.

Éppen ezért "az idei közgazdaságtudományi díj a nagy cégek

megszelídítéséről szól" - mondta a hétfői sajtótájékoztatón a svéd akadémia állandó titkára, Staffan Normark. Tirole kutatásaiban rámutatott, hogy a szabályozó szervek valójában asszimetrikus információval állnak szemben a különböző iparágakban.

A domináns vállalatok jobban tudják, mik történnek a piacukon, mint maguk a szabályozók, ez pedig jelentősen megnehezíti az ilyen helyzetek kezelését - írja a portfolio.hu gazdasági hírportál. Tirole azonban az ilyen körülmények fennállásának esetére állt elő egy új szabályozási megoldással, ami a telekommunikációs szektortól a bankrendszerig jól alkalmazható.

Az akadémia indoklása szerint ha a kormányok figyelembe veszik és hasznosítják Tirole eredményeit, a különböző nagyvállalatok sokkal termelékenyebbé válhatnak, ugyanakkor megakadályozhatják, hogy ártsanak a versenytársaknak és a fogyasztóknak.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus egyetem professzora a díjazással kapcsolatban elmondta: ismét egy elismert és széles körben tisztelt közgazdász kapta a díjat. A professzor szerint az akadémia döntésével a piacgazdaság zavaraira irányuló kutatások fontosságát is el szeretné ismerni, hiszen "a szabályozási feladatok sokkal fontosabbak lettek a 2007 utáni pénzügyi zavarok ismeretében".

Szerző
Frissítve: 2014.10.13. 21:41

Hódít a vágott dohány

Publikálás dátuma
2014.10.14. 07:18
A NAV szerint az arányok nem változtak FOTÓ: NÉPSZAVA
A cigaretta magyarországi feketepiacának aránya már meghaladja a 12 százalékot, a legszembetűnőbb változás a külföldön legálisan gyártott, de kifejezetten csempészek által forgalmazott cigaretták hazai jelenlétének növekedése - derül ki a GfK Hungária feketepiacot vizsgáló felméréséből. Az intézet arra is rávilágított: a cigarettával szemben finomra vágott töltődohány átvette a vezető szerepet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy nem változott lényegesen az illegális cigarettapiac aránya a tavalyi második félévben mérthez képest.

Az illegális cigarettaforgalom a korábbi évek csökkenő tendenciája után 2013-tól kezdett el ismét növekedni Magyarországon - mutat rá a GfK hétfőn megjelent közleménye.

A forgalom két évvel ezelőtt még 5,8 százalék volt, ami a tavalyi év végén a piaci változások miatt 11,8 százalékra ugrott, idén azonban csak minimális erősödést mértek. A nem Magyarországon adózott cigaretták forgalma jelenleg 12,1 százalék, de a kutatás jelentős piaci átstrukturálódásra hívja fel a figyelmet.

A legszembetűnőbb változás a külföldön törvényesen működő gyárakban, általában az Európai Unión kívüli országokban előállított, a legális hazai kereskedelmi csatornákon nem elérhető cigaretták jelenlétének megerősödése. Ezek a "duty free" felirattal ellátott termékek az illegális csempészhálózatokon, a jövedéki adó megkerülésével jutnak el a fogyasztókhoz.

A piackutató intézet felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak az illegális cigarettapiacon történt átrendeződés, hanem a teljes magyarországi dohánypiacon is, a finomra vágott fogyasztási dohány - töltődohány - átvette a vezetést.

A kutatás ugyan nem tér ki az ebben a szegmensben jelenlévő illegális termékek arányára, azonban a feketepiac térnyerését mutatja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumból származó adatok alapján a NAV január és július között 22,3 tonna finomra vágott és egyéb fogyasztási dohányt foglalt le, a teljes tavalyi évben elkobzott 10,6 tonnával szemben.

A cigaretta magyarországi feketepiacának aránya nem változott érdemben a 2013 második félévében mérthez képest a GfK által közzétett adatok alapján - hangsúlyozta a NAV. Közleményükben azt írják, mivel a legális cigarettapiac egy év alatt több mint ötödével csökkent és az arányok gyakorlatilag nem változtak, jelenleg kisebb mennyiség alkotja a becsült illegális piacot.

Úgy vélik, a teljes fogyasztás csökkenéséről nem lehet beszélni, mert a másik jellemző tendencia a fogyasztási dohány térnyerése, ami főként a cigaretta áremelkedése miatt már évek óta hat a piacon. A fogyasztási dohány az utóbbi egy évben átvette a vezető dohánygyártmány szerepét a cigarettától.

A NAV továbbra is kiemelt feladataként tekint a dohánytermékekkel kapcsolatos illegális tevékenység visszaszorítása. Ennek érdekében a pénzügyőrök folyamatos ellenőrzéseket végeznek a határátkelőhelyeken, hogy az illegális termékek be se juthassanak az országba.

Szerző