Meghalt a lipcsei beteg

Meghalt keddre virradóra az az ebolával fertőzött afrikai beteg, akit múlt hét óta egy lipcsei klinikán kezeltek - közölték kórházi illetékesek. Az 56 éves szudáni ENSZ-alkalmazottat csütörtökön szállították Libériából Lipcsébe. Az orvosok állapotát érkezésekor "erősen kritikusnak, ugyanakkor stabilnak" tartották. A férfi a harmadik olyan ebolás beteg, akit a nyugat-afrikai járvány év eleji kitörése óta Németországba szállítottak. Egy fertőzöttet jelenleg Frankfurt am Mainban kezelnek, míg egy másikat öt hét után egészségesen engedtek ki egy hamburgi kórházból.

A Lipcsébe szállított beteget a legkomolyabb biztonsági óvintézkedések közepette a klinika fertőzési és trópusi betegségekkel foglalkozó különosztályán kezelték. A kórház közlése szerint az intézmény többi betege vagy a látogatók számára az afrikai férfi ottléte nem jelentett fertőzésveszélyt.

Megkezdődött kedden Nagy-Britanniában azoknak a beutazóknak az egészségügyi szűrése, akik érkezésük előtt az Ebola-járvány sújtotta nyugat-afrikai térségben jártak.

A szűrést a Londont kiszolgáló legnagyobb nemzetközi repülőtér, a Heathrow 1-es terminálján kezdték, és a héten fokozatosan kiterjesztik az öt terminál mindegyikére, majd a második legnagyobb londoni repülőtér, a Gatwick, illetve a Párizsból és Brüsszelből Londonba érkező Eurostar szuperexpresszek fő fogadó pályaudvara, a King's Cross-St. Pancras beléptető pontjaira.

A szűrés a Libériából, Sierra Leonéból és Guineából érkezőket érinti. Velük a beléptetés előtt egy kérdőívet töltetnek ki, és megmérik testhőmérsékletüket is. Közben kiadták az amerikai áldozat részletes kórtörténetét. Az 1400 oldalas orvosi dokumentációból kiderül, hogy a férfit először hazaküldték a kórházból, utolsó napjain pedig pelenkát kért.

A látogatóba érkező családja csak monitoron nézhette, és azt mondták, olyan, mintha maszk lenne rajta. Thomas Eric Duncan volt az első ember, aki az Egyesült Államok területén ebolában meghalt.

A családja kiadta a médiának azt az 1400 oldalas orvosi dokumentációt, ami leírja az egyre súlyosbodó tünteteket, a kezelés menetét és a férfi lassú halálát - közölte a Daily Mail, amely a papírok alapján részletesen leírja az esetet.

A férfit kezelő egyik nővér is megfertőződött az ebolavírussal, erről vasárnap adott hírt az amerikai járványügy. A texasi egészségügyi hivatal a bejelentéskor hozzátette, hogy számoltak azzal az eshetőséggel, hogy lehet egy második ebolás eset.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálatának nincs tudomása az Ebola-járvány által leginkább érintett nyugat-afrikai országokban, Sierra Leonéban, Guineában és Libériában tartózkodó magyar állampolgárokról - közölte a tárca az MTI érdeklődésére kedden.

A minisztérium ugyanakkor úgy tájékoztatott, hogy Nigériában tudomásuk szerint mintegy 50 magyar állampolgár van, akik vegyes házasságban élnek vagy munkavállalás céljából érkeztek az országba. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi összesítése szerint meghaladta a négyezret az Ebola-járvány halálos áldozatainak száma.

A leginkább sújtott három nyugat-afrikai ország, Libéria, Sierra Leone és Guinea közül továbbra is Libériában a legsúlyosabb a helyzet, ahol az eddig azonosított 4076 fertőzött több mint fele, 2316 ember halt bele a betegségbe az október 8-ig terjedő időszakot átfogó jelentés szerint.

Szerző
Frissítve: 2014.10.14. 21:50

Az elszámoltatás jogszerűsége a tét

Publikálás dátuma
2014.10.15. 07:22
A devizahiteles-törvény értelmezésén megszületése óta vitatkoznak a szakértők és a laikusok FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megkezdte a Fővárosi Törvényszék, valamint az Ítélőtábla bírái devizahiteles indítványoknak alkotmányossági felülvizsgálat. A korántsem egyszerű ügyeket a taláros testület több ülésen is tárgyalhatja. A Fővárosi Ítélőtábla a tegnap tárgyalt devizás perei közül a Porsche Bank esetét is az Ab elé "utalta".

Feltehetően még hosszabb időt kell várni arra, hogy az Ab teljes ülése határozatot hozzon a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségével kapcsolatos törvényt megtámadó bírói indítványok ügyében. A tárgyalását tegnap megkezdték ugyan, de Bitskey Botond, az Ab főtitkára azt közölte, hogy a testület rövidesen folytatja az ügy tárgyalását.

Az ügy bonyolultsága miatt várható is volt, hogy ez így fog történni. A téma társadalmi jelentősége miatt feltehetően az alkotmánybírák is arra törekednek, hogy minél előbb meghozzák a döntést, de az sem kizárt, hogy kihasználják a törvény biztosította 90 napos határidőt. Ha ez így történik, akkor december első felére várható a határozathozatal. Az Ab egyébként egyesítette a Fővárosi Törvényszékről eddig beérkezett három indítványt, hiszen valamennyi azonos alkotmányossági észrevételeket tartalmazott a júliusban az Országgyűlés által elfogadott, a pénzintézetek tisztességtelen magatartását tényként kezelő törvénnyel kapcsolatban.

Alig kell már az árfolyamgát

Nem népszerű az árfolyamgát, amelyet a kormány és a bankok egyaránt támogatnak: eddig a jogosultak mindössze 36 százaléka vette igénybe, ez a hitelek valamivel több, mint 41 százalékát érinti. Jellemző, hogy augusztusban mindössze 417-tel növekedett a számuk.
A konstrukció 2012. áprilisában indult el, azóta 186 ezer szerződést kötöttek, de ebből csak 173 ezer valósult meg. Egy ügyfél átlagosan 146 ezer forint megfizetésétől átmenetileg, 258 ezer forinttól pedig véglegesen mentesült. (Ha az elszámolás megvalósul, akkor az utóbbi felét le kell majd vonni a visszajáró összegből.) A svájci frankhitelesek 29 százalékkal fizetnek most kevesebbet, mintha nem rögzítették volna az árfolyamot.

A Fővárosi Törvényszék eljáró bírái eddig az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében kérték ki az Ab véleményét, a Fővárosi Ítélőtábla pedig az evoBank - és tegnap a Porsche Bank - ügyében tette ugyanezt. A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük azokat is amelyeket már teljesítettek is.

Az új igazságügyi miniszter, Trócsányi László, akinek első parlamenti előterjesztése volt a bankok tisztességtelen magatartását deklaráló törvényjavaslat, szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

A miniszternek a jogban való jártasságát aligha lehet kétségbe vonni, hiszen a jelenlegi kormányzat egyik kedvenc ügyvédi irodája is részben az ő nevét viseli, emellett - párizsi nagyköveti kinevezése előtt - maga is 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt. Éppen ezért szokatlan - bár nem törvénybe ütköző -, hogy Trócsányi László levelével mintegy befolyásolni kívánta az Ab-t, megsértve annak függetlenségét. Egy kormánytagnak ugyanis aligha van szüksége arra, hogy törvényjavaslatát ily módon megvédje, hiszen erre lehetőséget nyújtott az előterjesztés parlamenti vitája.

Hitelcsapda
Az ügyfelek többsége számára még a "bankok elszámoltatása" után is nagyobb lesz a tartozásuk az eredetileg felvett hitelösszegnél. Egy esetleges piaci árfolyamú forintosítás során nagyobb összegű forinthitelt kell felvenniük, mint amekkorát eredetileg bevállaltak. Az elmúlt 6-10 év izzadságos hiteltörlesztései tehát ebből a szempontból mit sem értek - írja a Portfolio.hu üzleti internetes portál.
Példájuk szerint az ügyfél 2007 májusában 8 millió forintot vett fel svájci frank alapon 20 évre, 147 forintos árfolyamon. Ha fix árfolyamon törlesztette volna hitelét az ügyfél, az elmúlt több mint 7 évben akkor is csak 22 százalékkal csökkent volna a tőketartozása.
Mégsem csökkent még a kiszámított 6,3 millióra sem, mivel a frank árfolyama azóta 75 százalékkal emelkedett, így 10,9 millió forinttal tartozik most, szemben az eredetileg felvett 8 millió forinttal. Pedig a hitel felvétele óta 8 millió forintot (igaz, döntően kamat formájában) már kifizetett az adós - írja a portál.

Korábban megszólalt az ügyben a Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja is, amely szeptember 22-ei dátumozású - több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes. A Bankszövetség által összeállított dokumentum szinte az ügy végórájában született, az összeállítás megfogalmazásáig a bankok érdekvédelmi szervezete ugyanis meglehetősen visszafogott volt.

A perek lényege, hogy a Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésére hivatkozó, de azon nagy mértékben túlterjeszkedő júliusi törvény kimondja: vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak - például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelésének - tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben kísérelhetik megdönteni, ha nem teszik, vagy bukják a pert, akkor a vélelem tényként kezelendő.

A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben elfogadták a bankok érvelését.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban, a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek. Tegnap viszont október 28-ra, illetve 29-re halasztotta el a másodfokú ítélet kihirdetését a Summit Pénzügyi Zrt. és az Erste Lakáslízing Zrt. devizahiteles perében is.

Kinek jár vissza pénz?
Annak ellenére, hogy júliusban elfogadták a devizahitelesek "megmentéséről" szóló törvényt, sőt megjelent a bankok "elszámoltatásának" kormányzati menetrendje és a jegybanknak a számításokhoz szükséges képlete is, mégis szinte alig akad olyan devizahitel-adós, akinek legalább hozzávetőleges ismeretei lennének arról hogy, hogy tulajdonképpen mire is számíthat. A forintosítás elszámolási módja pedig valamikor az év vége felé körvonalazódhat.
Arról is kevés szó esik, hogy a forinthiteles szerződések módosításának jogszerűségét ugyancsak kétségbe vonta az Országgyűlés. Az egyoldalú kamatemelések miatt ezek a hiteladósok is visszatérítésre számíthatnak, akárcsak a devizahitel-adósok, mégpedig 2015. februárjában, hacsak az Alkotmánybíróság másként nem dönt.
Akadnak azonban olyan esetek is, amelyek egyértelműnek látszanak, mégis sokak számára fejtőrést okoznak. Ilyen például azok esete, akik ténylegesen devizában törlesztettek hónapról hónapra. Volt ugyanis olyan pénzintézet, amelyik olyan szerződést kötött ügyfeleivel, hogy a törlesztőrészleteket devizában is elfogadja. Az természetes, hogy számukra az árfolyamrés fogalma nem létezik, ugyanakkor az egyoldalú kamatemelések miatt visszatérítésre számíthatnak.
Az idők során egyes pénzintézetek csökkentették a hiteladósok kamatait, vagyis számukra a kamatkülönbség visszatérítése értelmezhetetlen, viszont attól sem kell félniük, hogy a törvény miatt befizetési kötelezettségük származna. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű abban az esetben, ha nem piaci okokból mérsékelte a kamatait a pénzintézet, hanem kamatkedvezményt adott, hogy ezáltal is vonzóbbá tegye a kölcsönt.
Abban az esetben, ha ez a kedvezményes kamat csak időlegesen állt fenn - és ez mondható általánosnak -, akkor előfordulhat, hogy a pénzintézet a korábbi előnyös helyzet miatt jövő februárban nem térít vissza pénzt az ügyfelének, mert úgy érvelnek majd - egyébként jogszerűen -, hogy a kedvezmény nyújtásával ezt a kötelezettségüket már letudták.
A támogatott lakáshiteles ügyfelek számára minden bizonnyal rossz hír, hogy számukra sem lesz visszatérítés, mert a kormány érvelése szerint a kamattámogatás már amúgy is egy "bónusz". (A nem kamattámogatott forinthiteleknél a visszatérítés lehetőségéről és mértékéről majd a 2015. januárban kezdődő perek kapcsán várható döntés.)
Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a törvény a 2009. július 26. előtt lezárt szerződésekre nem vonatkozik. Ez azok számára is perdöntő, akik ennél korábban váltották ki hitelüket. Rájuk a visszatérítés nem vonatkozik, csak akkor, ha ezt követően alkalmazott a bank egyoldalú kamatemelést.
A 2009. július 26. után megszűnt szerződések után is jár a visszatérítés (a már idézett példák kivételével), viszont, ha időközben az ügyfélnek megváltozott a lakcíme, akkor ezt a banknak jelentenie kell. Előfordul, hogy valakinek időközben megváltozik a bankszámlaszáma, ezt is a pénzintézet tudomására kell hozni. A törvény a lezárt szerződésekről alapesetben úgy intézkedik, hogy azt a bank átutalja az ügyfélnek, ugyanakkor ha valaki személyesen szeretné majd felvenni a pénzt, akkor ezt megteheti, de az igényét a hitelintézetnél be kell jelentenie.
A nem lezárt, tehát az élő szerződéseknél a törlesztőrészletet csökkentik, és nem fizetnek vissza pénzt. Készpénzt - a különbséget - csak akkor utalják vissza, ha annak nagysága meghaladja a hátralévő törlesztőrészlet összegét.

Szerző

Az elszámoltatás jogszerűsége a tét

Publikálás dátuma
2014.10.15. 07:22
A devizahiteles-törvény értelmezésén megszületése óta vitatkoznak a szakértők és a laikusok FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megkezdte a Fővárosi Törvényszék, valamint az Ítélőtábla bírái devizahiteles indítványoknak alkotmányossági felülvizsgálat. A korántsem egyszerű ügyeket a taláros testület több ülésen is tárgyalhatja. A Fővárosi Ítélőtábla a tegnap tárgyalt devizás perei közül a Porsche Bank esetét is az Ab elé "utalta".

Feltehetően még hosszabb időt kell várni arra, hogy az Ab teljes ülése határozatot hozzon a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségével kapcsolatos törvényt megtámadó bírói indítványok ügyében. A tárgyalását tegnap megkezdték ugyan, de Bitskey Botond, az Ab főtitkára azt közölte, hogy a testület rövidesen folytatja az ügy tárgyalását.

Az ügy bonyolultsága miatt várható is volt, hogy ez így fog történni. A téma társadalmi jelentősége miatt feltehetően az alkotmánybírák is arra törekednek, hogy minél előbb meghozzák a döntést, de az sem kizárt, hogy kihasználják a törvény biztosította 90 napos határidőt. Ha ez így történik, akkor december első felére várható a határozathozatal. Az Ab egyébként egyesítette a Fővárosi Törvényszékről eddig beérkezett három indítványt, hiszen valamennyi azonos alkotmányossági észrevételeket tartalmazott a júliusban az Országgyűlés által elfogadott, a pénzintézetek tisztességtelen magatartását tényként kezelő törvénnyel kapcsolatban.

Alig kell már az árfolyamgát

Nem népszerű az árfolyamgát, amelyet a kormány és a bankok egyaránt támogatnak: eddig a jogosultak mindössze 36 százaléka vette igénybe, ez a hitelek valamivel több, mint 41 százalékát érinti. Jellemző, hogy augusztusban mindössze 417-tel növekedett a számuk.
A konstrukció 2012. áprilisában indult el, azóta 186 ezer szerződést kötöttek, de ebből csak 173 ezer valósult meg. Egy ügyfél átlagosan 146 ezer forint megfizetésétől átmenetileg, 258 ezer forinttól pedig véglegesen mentesült. (Ha az elszámolás megvalósul, akkor az utóbbi felét le kell majd vonni a visszajáró összegből.) A svájci frankhitelesek 29 százalékkal fizetnek most kevesebbet, mintha nem rögzítették volna az árfolyamot.

A Fővárosi Törvényszék eljáró bírái eddig az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében kérték ki az Ab véleményét, a Fővárosi Ítélőtábla pedig az evoBank - és tegnap a Porsche Bank - ügyében tette ugyanezt. A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük azokat is amelyeket már teljesítettek is.

Az új igazságügyi miniszter, Trócsányi László, akinek első parlamenti előterjesztése volt a bankok tisztességtelen magatartását deklaráló törvényjavaslat, szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

A miniszternek a jogban való jártasságát aligha lehet kétségbe vonni, hiszen a jelenlegi kormányzat egyik kedvenc ügyvédi irodája is részben az ő nevét viseli, emellett - párizsi nagyköveti kinevezése előtt - maga is 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt. Éppen ezért szokatlan - bár nem törvénybe ütköző -, hogy Trócsányi László levelével mintegy befolyásolni kívánta az Ab-t, megsértve annak függetlenségét. Egy kormánytagnak ugyanis aligha van szüksége arra, hogy törvényjavaslatát ily módon megvédje, hiszen erre lehetőséget nyújtott az előterjesztés parlamenti vitája.

Hitelcsapda
Az ügyfelek többsége számára még a "bankok elszámoltatása" után is nagyobb lesz a tartozásuk az eredetileg felvett hitelösszegnél. Egy esetleges piaci árfolyamú forintosítás során nagyobb összegű forinthitelt kell felvenniük, mint amekkorát eredetileg bevállaltak. Az elmúlt 6-10 év izzadságos hiteltörlesztései tehát ebből a szempontból mit sem értek - írja a Portfolio.hu üzleti internetes portál.
Példájuk szerint az ügyfél 2007 májusában 8 millió forintot vett fel svájci frank alapon 20 évre, 147 forintos árfolyamon. Ha fix árfolyamon törlesztette volna hitelét az ügyfél, az elmúlt több mint 7 évben akkor is csak 22 százalékkal csökkent volna a tőketartozása.
Mégsem csökkent még a kiszámított 6,3 millióra sem, mivel a frank árfolyama azóta 75 százalékkal emelkedett, így 10,9 millió forinttal tartozik most, szemben az eredetileg felvett 8 millió forinttal. Pedig a hitel felvétele óta 8 millió forintot (igaz, döntően kamat formájában) már kifizetett az adós - írja a portál.

Korábban megszólalt az ügyben a Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja is, amely szeptember 22-ei dátumozású - több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes. A Bankszövetség által összeállított dokumentum szinte az ügy végórájában született, az összeállítás megfogalmazásáig a bankok érdekvédelmi szervezete ugyanis meglehetősen visszafogott volt.

A perek lényege, hogy a Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésére hivatkozó, de azon nagy mértékben túlterjeszkedő júliusi törvény kimondja: vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak - például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelésének - tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben kísérelhetik megdönteni, ha nem teszik, vagy bukják a pert, akkor a vélelem tényként kezelendő.

A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben elfogadták a bankok érvelését.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban, a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek. Tegnap viszont október 28-ra, illetve 29-re halasztotta el a másodfokú ítélet kihirdetését a Summit Pénzügyi Zrt. és az Erste Lakáslízing Zrt. devizahiteles perében is.

Kinek jár vissza pénz?
Annak ellenére, hogy júliusban elfogadták a devizahitelesek "megmentéséről" szóló törvényt, sőt megjelent a bankok "elszámoltatásának" kormányzati menetrendje és a jegybanknak a számításokhoz szükséges képlete is, mégis szinte alig akad olyan devizahitel-adós, akinek legalább hozzávetőleges ismeretei lennének arról hogy, hogy tulajdonképpen mire is számíthat. A forintosítás elszámolási módja pedig valamikor az év vége felé körvonalazódhat.
Arról is kevés szó esik, hogy a forinthiteles szerződések módosításának jogszerűségét ugyancsak kétségbe vonta az Országgyűlés. Az egyoldalú kamatemelések miatt ezek a hiteladósok is visszatérítésre számíthatnak, akárcsak a devizahitel-adósok, mégpedig 2015. februárjában, hacsak az Alkotmánybíróság másként nem dönt.
Akadnak azonban olyan esetek is, amelyek egyértelműnek látszanak, mégis sokak számára fejtőrést okoznak. Ilyen például azok esete, akik ténylegesen devizában törlesztettek hónapról hónapra. Volt ugyanis olyan pénzintézet, amelyik olyan szerződést kötött ügyfeleivel, hogy a törlesztőrészleteket devizában is elfogadja. Az természetes, hogy számukra az árfolyamrés fogalma nem létezik, ugyanakkor az egyoldalú kamatemelések miatt visszatérítésre számíthatnak.
Az idők során egyes pénzintézetek csökkentették a hiteladósok kamatait, vagyis számukra a kamatkülönbség visszatérítése értelmezhetetlen, viszont attól sem kell félniük, hogy a törvény miatt befizetési kötelezettségük származna. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű abban az esetben, ha nem piaci okokból mérsékelte a kamatait a pénzintézet, hanem kamatkedvezményt adott, hogy ezáltal is vonzóbbá tegye a kölcsönt.
Abban az esetben, ha ez a kedvezményes kamat csak időlegesen állt fenn - és ez mondható általánosnak -, akkor előfordulhat, hogy a pénzintézet a korábbi előnyös helyzet miatt jövő februárban nem térít vissza pénzt az ügyfelének, mert úgy érvelnek majd - egyébként jogszerűen -, hogy a kedvezmény nyújtásával ezt a kötelezettségüket már letudták.
A támogatott lakáshiteles ügyfelek számára minden bizonnyal rossz hír, hogy számukra sem lesz visszatérítés, mert a kormány érvelése szerint a kamattámogatás már amúgy is egy "bónusz". (A nem kamattámogatott forinthiteleknél a visszatérítés lehetőségéről és mértékéről majd a 2015. januárban kezdődő perek kapcsán várható döntés.)
Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a törvény a 2009. július 26. előtt lezárt szerződésekre nem vonatkozik. Ez azok számára is perdöntő, akik ennél korábban váltották ki hitelüket. Rájuk a visszatérítés nem vonatkozik, csak akkor, ha ezt követően alkalmazott a bank egyoldalú kamatemelést.
A 2009. július 26. után megszűnt szerződések után is jár a visszatérítés (a már idézett példák kivételével), viszont, ha időközben az ügyfélnek megváltozott a lakcíme, akkor ezt a banknak jelentenie kell. Előfordul, hogy valakinek időközben megváltozik a bankszámlaszáma, ezt is a pénzintézet tudomására kell hozni. A törvény a lezárt szerződésekről alapesetben úgy intézkedik, hogy azt a bank átutalja az ügyfélnek, ugyanakkor ha valaki személyesen szeretné majd felvenni a pénzt, akkor ezt megteheti, de az igényét a hitelintézetnél be kell jelentenie.
A nem lezárt, tehát az élő szerződéseknél a törlesztőrészletet csökkentik, és nem fizetnek vissza pénzt. Készpénzt - a különbséget - csak akkor utalják vissza, ha annak nagysága meghaladja a hátralévő törlesztőrészlet összegét.

Szerző