A kutatók sem tudják követni a kivándorlást

Publikálás dátuma
2014.10.15. 13:44
Forrás: Thinkstock
Nagyjából 350 ezerre becsülhető a Magyarországról kivándoroltak száma egy 2013 eleji adatfelvételen alapuló mérés szerint, amelyet most ismertettek a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH).

A vizsgálat alapján a 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és a magyarországi 18 százalékos átlagnál jóval magasabb, 30 százalék körüli közöttük a diplomások aránya.

Az 1989 utáni magyar kivándorlást vizsgáló kétéves kutatás szerint a három legjelentősebb célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. 

A Németországba és Ausztriába kivándorlók között az átlagnál magasabb (37, illetve 41 százalék) a szakmunkások aránya, és az átlagéletkor is magasabb. Az Egyesült Királyságba kivándorlók körében jelentősen nagyobb a diplomások aránya (36 százalék, míg Németországban 23, Ausztriában 18 százalék), és alacsonyabb az átlagéletkor (33 év, szemben a németországi 39,5 évvel és az Ausztriába kivándorlók 37 éves átlagéletkorával). 

Forrás: MTI

Forrás: MTI

 

A kivándorlók túlnyomó többsége, 84 százalék dolgozik. Határozott hazatérési szándékról csak 10 százalék számolt be.

A kutatást az Európai Unió támogatásával létrejött, "A migrációs hatások kezelése Délkelet-Európában" című projekt, a SEEMIG keretében végezték. A felmérésben részt vett többek között a szerb statisztikai hivatal, a bécsi egyetem, a KSH népességtudományi kutatóintézete és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a kutatás eredményeit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: helyenként szürreális becslések jelentek meg a magyar sajtóban magyarországi elvándorlás mértékéről. Hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz objektív vizsgálaton alapuló becslést tenni a migráció mértékéről, mert számos körülmény nehezíti a pontos mérést.

A kutatás keretében magyarországi háztartásokat kérdeztek meg arról, van-e külföldön dolgozó családtag. Emellett fölhasználták a Népességtudományi Kutatóintézet "Életünk fordulópontja" vizsgálatának adatfelvételét. Az adatok harmadik fő forrásául a fogadó - európai uniós és EFTA-országok - tükörstatisztikái szolgáltak, amelyeket az Európai Unió statisztikai hivatala gyűjt és rendszerez. Az 1989 utáni magyar kivándorlást e három adatforrás együttes használatával lehetett feltérképezni.

Szerző
Frissítve: 2014.10.15. 17:58

Menesztenék Schwezoff Dávidot

Sajtóhírek szerint rendkívüli közgyűlést tart a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) november elején, az ülés napirendjén szerepel Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató menesztése, amelyet a hitközség elnöke kezdeményezett.

Az Index értesülése szerint Tordai Péter, a BZSH elnöke körlevélben tudatta a hitközség tagjaival, hogy fegyelmi eljárást indított Schwezoff Dávid ellen, és kezdeményezte azonnali visszahívását.
A hírportál úgy tudja, az elnök és az ügyvezető igazgató viszonya eddig sem volt felhőtlen. Tordai Péter például a levélben visszautasította Schwezoff Dávid korábbi kijelentéseit, amikor az ügyvezető "hazugnak és mutyistának" nevezte - írta az Index.
Az elnök a Népszabadságnak is megerősítette az információt. A lapnak nyilatkozva hozzátette, hogy Schwezoff Dávid előzőleg őt kérte meg, hogy mondjon le. "Nem tudunk együtt dolgozni" - jelentette ki Tordai Péter.

Schwezoff Dávidot július 3-án választották a BZSH ügyvezető igazgatójává, miután áprilisban lemondott a posztról Zoltai Gusztáv.

Utóbb azonban kiderült, hogy Schwezoff Dávid korábban transzvesztita előadóként és katolikus kántorként is működött, valamint evangélikus egyházi tanulmányokat is folytatott. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökök tanácsa szeptemberben felkérte a BZSH-t, hívja vissza tisztéből az ügyvezető igazgatót, egyúttal felszólította, hogy mondjon le.
A testület akkor kiadott állásfoglalása szerint erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy legnagyobb taghitközségének ügyvezető igazgatója "bizonytalan és zavaros előélettel, illetve bizonytalan háttérrel rendelkezik".

Tordai Péter az MTI-nek akkor erre úgy reagált, hogy nincs más lehetősége, mint együtt dolgozni Schwezoff Dáviddal a budapesti, illetve a magyar zsidóság érdekében. Hozzátette: "meg van kötve a keze", visszahívásra csak a közgyűlés jogosult. Akkor azt közölte, hogy nem lát okot rendkívüli közgyűlés összehívására. Egyben megismételte korábbi nyilatkozatát, amely szerint Schwezoff Dávid a megtérésével a zsidó törvények szerint a közösség teljes értékű tagjává vált, és nem kérhetik rajta számon a múltját.

Szerző

Költségvetés még nincs, csak szép tervek

Publikálás dátuma
2014.10.15. 13:11
Fotó: Thinkstock
A népegészségügyi szűrések szorosan kapcsolódnak majd a jövőben az ország egészségügyi rendszerének megújítását és átalakítását szolgáló lépésekhez. Az elkövetkező négy év fontos feladata lesz azon megelőzési programok kiterjesztése és finanszírozása, amelyek a teljes lakosságra vetítve népbetegségnek számítanak. 

Az egészségügyért felelős államtitkár szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, az alapellátás fontos részét fogja képezni a foglalkozás-, illetve az iskola-egészségügyi ellátás, összességében pedig fenntartható, a népegészségügyi célokat támogató ellátórendszer kialakítását tervezik. 

Arra a kérdésre, hogy az alapellátás, illetve a háziorvosi ellátás mennyivel több finanszírozást kap, Zombor Gábor azt felelte, a jövő évi költségvetés tervezése folyamatban van, végleges számok még nincsenek, azonban annyit hozzátett: "az ágazat erre plusz forrásokat irányoz elő." 

Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, jelentős személetbeli, strukturális és finanszírozási átalakítás várható, amelyben kifejezetten motiválni szeretnék a háziorvosokat abban, hogy aktívabban vegyenek részt a definitív ellátásban. Zombor Gábor a változásokról annyit elárult, hogy a jelenleg az E-alapon belül az egyes ellátási módokat finanszírozó kasszák átjárhatóak lesznek, továbbá azt szorgalmazza, hogy a háziorvosoknál egységes foglalkoztatási, szerződtetési feltételek legyenek.

Paller Judit megbízott országos tisztifőorvos bejelentette, hogy az ÁNTSZ programot indított a szűrővizsgálatok megújítására, amelyre egymilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. A program két részből áll; a következő hónapokban az erre felkészített védőnők országszerte majdnem ezer kistelepülésen végeznek méhnyakszűréseket, Csongrád megyében pedig 13 ezer ember vehet részt ingyenes vastagbélszűrésen.

A szakember a méhnyakszűrési program  kapcsán kiemelte, hogy az eddig pilot programként indult védőnők által elvégezhető vizsgálat idén júliusban vált országossá, a lényege, hogy azokon a településeken, ahol a lakosságszám nem éri el az ötezret, a védőnő is levehesse a szükséges kenetet a vizsgálathoz.

A programba 2400 védőnő jelentkezett és majdnem háromszáz szülész-nőgyógyász szakorvos pedig azt vállalta, hogy a gyakorlati képzést nyújtja. A projekt a méhnyakszűréshez nemcsak a képzést, hanem a szükséges infrastruktúrát (szűrési, kenetvételi csomag, vizsgálószék, stb.) is biztosítja.

A program indulása óta 17 ezer nővel vették fel a kapcsolatot és több mint négyezer szűrést végeztek el.

Koiss Róbert, a program szakmai vezetője elmondta, Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás igen magas összehasonlítva a többi uniós országéval; évente nagyjából négyszázan halnak bele ebbe a betegségbe Magyarországon.

Emlékeztetett, a védőnői méhnyakszűrés mintaprogramja 2009-ben indult, és a megszerzett kedvező tapasztalatok miatt terjesztették országossá.

A vastagbélszűrésről a szakorvos elmondta, a program idén júliusban indult és 2015 májusáig tart, célja pedig elsősorban olyan szervezési és szűrési modell kipróbálása, amely megvizsgálja, hogyan lehet hatékonyan elérni, mozgósítani és szűrni az érintett lakosságot.

A Csongrád megyében induló kísérleti programra 115 háziorvos jelentkezett, és az 50-70 év között lakosok fognak "behívót" kapni a szűrővizsgálatra.

Szerző