Előfizetés

Drámai gazdaság

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2014.10.16. 07:34
Putyin elengedi a füle mellett a figyelmeztetéseket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az orosz politikusok biztató jövőt ígérő nyilatkozatai ellenére egyre jobban sújtják az országot a nyugati szankciók. Beszorított helyzetben találta magát az üzleti világ, s immár a hétköznapi életben is megkerülhetetlenné vált a szembenézés a rideg valósággal.

Az orosz központi bank elnöke arra számít, hogy idén 90 milliárd dollárnyi tőkét vonnak ki az országból. A gazdasági minisztérium még borúlátóbb: a százmilliárd dollár értékű tőkekiáramlást sem tartja elképzelhetetlennek. Egyes elemzők azt állítják, már ezen is túljutottak.

Mindenesetre az eddigi adatok elég drámaiak: az első félévi 73 milliárd dollár után a harmadik negyedévben mintegy 12 milliárd dollár volt a tőke kiáramlása. Ez körülbelül kétszerese az egy évvel ezelőttinek. Nyugati források szerint a központi bank már a tőkekorlátozás bevezetését mérlegeli. A helyzeten az orosz vállalati részvények vásárlásával igyekszik az állam javítani.

Nemcsak a gazdasági szankciók, hanem a hordónként kilencven dollár alá csökkenő olajár is szorongatja a rubelt. Október derekán a moszkvai tőzsdén történelmi mélypontra zuhant a rubel, egy év alatt 18 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, 40,38 -ra. Az euróval szemben a rubel 51,2-re esett vissza. 

Október elejétől a jegybank néhány nap alatt 3,3 milliárd dollárral segítette a rubel védelmét, szakértők szerint azonban mintegy 30 milliárd dollárra lenne szükség az év végéig a nemzeti valuta rohamos értékvesztésének a lelassítására.

Ennek ellenére a pénzügyminiszter a rubel gyors stabilizálódásában reménykedik, mint ahogy ezt a RIANovosztyi hírügynökségnek kifejtette. Az orosz elnöki tanácsadó pedig a rubel árfolyam stabilizációját helyezte kilátásba.

Híre ment, hogy a Központi Bank kivonul a valutapiacról, ezt azonban vezetője cáfolta, igaz, azt nem, hogy részvételük jellegét megváltoztathatják. Nem jó a helyzet az arany-és devizatartalékkal sem: a múlt év végén még több mint 524 milliárd dollár volt, mára 69,9 milliárd dollárral csökkent.

Mindez az utca embere számára kézzelfoghatóan jelentkezik az infláció alakulásában. Szeptemberben a vaj ára több mint 22,5 százalékkal, a tejtermékek 17,7 százalékkal, a húsok és a hal 16,8 illetve 14,1 százalékkal drágultak. Az évi infláció valószínűleg meghaladja majd a 8 százalékot.

Bár az orosz lakosság általában megértéssel fogadja a kialakult helyzetet és egyelőre nagyobb ellenállás nélkül tűri az újabb megpróbáltatásokat, a Kreml aligha engedheti meg magának, hogy a hazafiasságra hivatkozva újabb és újabb terheket rakjon a lakosságra.

A 40 legalapvetőbb termék árának alakulásától függően késznek mutatkozik arra, hogy befagyassza legalább azoknak az áruknak az árát, amelyek a legérzékenyebben érintik a fogyasztókat. Ezt a törvény kilencven napra lehetővé teszi.  A Világbank rendkívül borúlátó prognózisa szerint a posztszovjet térség gazdasági növekedési üteme az ukrán konfliktus következtében 2014-2015-ben latin-amerikai színvonalra süllyed, Ukrajna erős visszaesésre számíthat.

Oroszország már csak azért sem lesz képes teljesíteni a 2015-ös költségvetési tervet, mert azt a hordónkénti 100 dolláros olajárra és egy erősebb rubelre alapozták. De van ennél rosszabb hír is: a merőben új helyzet kétségessé teszi, hogyan tudják a 2020-ig kidolgozott stratégiai célokat elérni.

Nagy terhet rak az orosz gazdaságra a Putyin által szorgalmazott haderő-fejlesztési program is, amelyről aligha mond le a mai geopolitikai helyzetben. Inkább engedi el a füle mellett a gazdasági szakemberek drámai figyelmeztetéseit.

Még a gazdasági miniszter is elismerte, hogy robbanásveszélyes a helyzet, a magas infláció mellett az egy százalék alatti gazdasági növekedés aggodalomra ad okot. S nem kevésbé az, hogy a meghirdetett modernizáció elképzelhetetlen a nyugati technológia importja nélkül, azt pedig elzárták Moszkva elől.

Ennél azonban Putyin számára nagyobb súllyal esik latba az, hogy úgy véli: katonailag szorongatja a NATO Oroszországot, s erre választ kell adnia. Ami azt jelenti, hogy a 2015-2017-es költségvetési tervezet háromszor többet irányoz elő a védelmi kiadásokra, mint olyan jelentős ágazatokra, mint például az egészségügy és az oktatás.

Nehéz elképzelni, hogy mindez nem lesz hatással a politikai hangulatra. Mihail Hodorkovszkij, aki nem olyan régen szabadult börtönéből és Svájcban kapott menedéket, gazdasági összeomlást és ennek következtében politikai forradalmat vizionál.

Oroszország egykor leggazdagabb embere, aki azt ígérte, nem foglalkozik többé politikával, úgy látszik éppen a helyzet adta lehetőséggel élve tért vissza a politika színpadára. Úgy véli, Vlagyimir Putyin elvesztette realitásérzékét és ezért végzetes hibákat követ el. Még ő sem hiszi azonban, hogy a népszerűségi listát magasan vezető Putyinnal szemben belátható időn belül felsorakozik a nép.

Az elégedetlenség növekedhet, az azonban valószínűnek tűnik, hogy az oroszok többsége, mint már annyiszor, türelemmel igyekszik kivárni, amíg a helyzet jobbra fordul.

Az orosz vezetés számít erre, és közben reménykedhet abban, hogy a nyugati világot is rendkívül kedvezőtlenül érintő szankciós politika előbb-utóbb enyhülni fog. Addig pedig Putyinnak lehetősége van arra, hogy diplomáciai és katonai sakkjátszmákkal próbálja kivárni Ukrajna megroppanását.

Nem örül az EU Putyin belgrádi látogatásának

Belgrádba érkezik csütörtökön Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerbiai látogatása épp az ukrajnai válság kellős közepén történik. Az Európai Uniónak egyre kevésbé tetszik Szerbia külpolitikai stratégiája. Belgrád ugyanis egyensúlyozni próbál Brüsszel és Moszkva között.

A szerb vezetők süketnek tettetik magukat, amikor az egyes uniós illetékesek arra figyelmeztetik őket: ha komolyan gondolják az uniós integrációt, csatlakozniuk kell az Oroszország elleni szankciókhoz.

Aleksandar Vucic szerb kormányfő azonban több ízben figyelmeztetett arra, nem engedhetik meg maguknak az oroszellenes szankciókat, mert akkor csődbe menne az ország.

Belgrád közvetítőnek próbálja beállítani magát a Kelet és Nyugat között. Nemcsak gazdasági, kulturális szempontból is nagy kockázatot vállalna, ha szakítana Moszkvával.

Az orosz elnök népszerű Szerbiában, a megkérdezettek többsége, 56 százaléka semmi kivetnivalót sem lát abban, hogy Putyin Szerbiába érkezik. Moszkva rendszeresen Szerbia mellé állt a nemzetközi konfliktusokban. Mindmáig nem ismerte el például Koszovó függetlenségét,

Oroszország számára is fontos a vizit, hiszen Putyint végre egy olyan európai ország látja vendégül, amely nem volt a Szovjetunió tagja.

Hogy a Kreml mennyire nem félvállról veszi az utat az is jelzi, 150 tagú küldöttség érkezik a szerb fővárosba három repülőgép a fedélzetén. „Fontos számunkra, hogy érezzük azt: számíthatunk Szerbiára” – nyilatkozta a Vecernje Novosti lapnak Alekszander Csepurin Belgrádba akkreditált orosz nagykövet.

Kifejtette, hazája elégedett Szerbiának az ukrán válsággal kapcsolatos mérsékelt álláspontjával, s megértését fejezte ki Belgrád kényes helyzete miatt.

Nemzetközi szakértők eltérően ítélik meg az eseményt. Karen Donfried, a German Marshall Alap elnöke a minap azt közölte, nem lát semmi különöset abban, hogy az orosz elnök Belgrádba látogat, hiszen a vizitre Belgrád felszabadulásának 70. évfordulóján kerül sor. (Beszédet is mond Putyin az ez alkalomból tartandó díszfelvonuláson.)

Ugyanakkor azt is közölte, a nemzetközi közösségek nagy figyelemmel követik azokat az üzeneteket, amelyek itt hangzanak el. Nem volt ennyire megengedő Johannes Hahn, aki a következő Európai Bizottságban a bővítési ügyekért is felel majd. Úgy vélte, Szerbiának felül kellene vizsgálnia azt a döntését, amely szerint nem támogatja az EU Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseit.

Tanja Miscevic, az unióval folytatott csatlakozási tárgyalások szerb küldötségvezetője kifejtette, Putyin belgrádi látogatása még nem jelenti azt, hogy Szerbia lemondott volna kulcsfontosságú külpolitikai céljairól, s nem az uniós integrációt tartaná legfőbb prioritásának.

Utalt arra, hogy német politikusok nemrégiben azt üzenték Belgrádnak: nem kifogásolják Putyin látogatását. Zarko Puhovski, a zágrábi bölcsészkar professzora a belgrádi B92-nek elmondta, Szerbia ugyan kényes helyzetben van, de ezt akár a saját előnyére is fordíthatja.

Hasonlóképpen vélekedett Dusan Janjic szerb politikai elemző, aki kifejtette, Putyin Szerbián keresztül kíván üzenni az EU-nak. Azt kívánja demonstrálni, hogy Moszkva továbbra is fontos szereplő marad Európában.

Putyin, aki a belgrádi látogatás során Tomislav Nikolic elnökkel és Aleksandar Vucic kormányfővel is tárgyal, elsősorban energetikai kérdésekről cserél eszmét vendéglátóival. Ez azonban egy másik kényes kérdést vet fel: a Déli Áramlat ügyét.

Miközben Belgrád támogatná a gázvezeték kiépítését, az Európai Bizottság múlt héten figyelmeztetett arra: ebbéli lépéseit össze kell hangolnia az európai elvárásokkal. Vucic kormányfő akkor azt közölte, alávetik magukat az EU akaratának. Kérdés persze, mit szól ehhez Putyin.

Kemény viták a főpapok között

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.10.16. 07:31
Ferenc pápa a háttérből próbál irányítani FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Kemény viták alakultak ki a főpapok között arról a dokumentumról, amelyet Erdő Péter bíboros ismertetett hétfőn, a családszinódus félidejében. A szöveg teljességgel Ferenc pápa nyíltságát tükrözi, ami azonban egyes főpapoknak nagyon nincs ínyére. A végső szövegről szombaton szavaznak majd.

Különösen érdekes a homoszexuálisok kapcsolatát érintő rész. Jól emlékezhetünk Ferenc pápának tavalyi, riói látogatását követően elhangzott szavaira. "Ha valaki meleg és az Urat keresi, ki vagyok én ahhoz, hogy ítéletet mondjak róla? Mindannyian a testvéreink.

Az elveszetteknek segíteni kell" - fogalmazott akkor a pápa, aki arra kívánt rávilágítani: az egyház tanításának üzenete a diszkriminációra való ösztökélés helyett az elesettek, rászorulók társadalomba integrálásának elősegítése lenne, azaz szeretettel egyengetni mások útját.

Ezt a gondolatot tükrözi vissza a "Vita utáni jelentés" is, amely nem "betegeknek", "elhajlóknak" bélyegzi a saját neműekhez vonzódókat, a homoszexualitást pedig - XVI. Benedek emeritus pápával szemben - nem "anomáliának" nevezi. Kimondja: az egyháznak "befogadó otthonnak" kell lennie számukra. Bár továbbra is szigorúan nemet mond az egyneműek házasságára, beszél az azonos neműek kapcsolatának "pozitív aspektusairól".

Kifejti azonban azt is, az egyház nagy figyelmet fordít az egynemű párokkal együtt élő gyermekekre, akik jogait "mindig előtérbe kell helyezni". (Ez utóbbi megfogalmazás mintha szó szerint Ferenc pápától származna.) A szinódus egyik elnöke, Luis Tagle fülöp-szigeteki bíboros hétfőn közölte, még messze nem végleges a dokumentum szövege, vagy ahogy fogalmazott, a "dráma folytatódik".

Erdő Péter a szöveg bemutatásakor elismerte, hogy bírálatot is megfogalmaztak a dokumentummal kapcsolatban: 41 hozzászólásból 15-ben módosításokat javasoltak, vagy bizonyos megfogalmazásokat tartottak hiányosnak. Bár a főpapok rendre tagadják, hogy ádáz viták zajlanának a főpapok között, a sajtónak adott nyilatkozatokból azért kiderül, milyen mélyek az ellentétek a haladók és a konzervatívok között.

Elsősorban a homoszexuálisokkal kapcsolatos megfogalmazások váltották kik a konzervatívok haragját. Kemény bírálatot fogalmazott meg a dokumentummal szemben Stanislaw Gadecki poznani érsek, a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Vatikáni Rádióban. Az Erdő Péter által ismertetett szöveget egyenesen "elfogadhatatlannak" nevezte nyitottsága miatt. Mind fogalmazott, a lelkipásztori feladatnak a "családok védelmének kell lennie, s nem arcul kell csapni őket".

A szinódus egyik moderátora, a tradicionalista Raymond Leo Burke wisconsini érsek, aki még a konzervatívok szemében is szélsőségesnek számít, úgy vélte, "manipulálják" a szinódusról kiszivárgott információkat. Az egyház tanítását nem lehet újratárgyalni, a "hitről nem lehet szavazatokkal dönteni" (utalván arra, hogy szavazással határoznak a végső szövegről).

Hasonlóképpen nyilatkozott a másik közismerten konzervatív moderátor, Wilfrid Fox Napier dél-afrikai bíboros, aki úgy vélte, a média "rosszul értelmezte" a hétfői dokumentumot. Raymundo Damasceno Assis portugál bíboros sem tagadta a konzervatívok merev ellenállását. A Vatikáni Rádiónak elmondta: a nyitást ellenzők attól tartanak, hogy a liberálisabb intézkedések nyomán a tanítás is változni fog. Mint mondta, ő azonban nem fél ettől.

Christoph Schönborn bécsi érsek elárulta, már annak kapcsán is bírálatok hangzottak el, hogy a közbülső jelentést is nyilvánosságra hozták. Ám utalt arra, hogy ezt az utat követték a korábbi szinódusok alkalmával is. Az osztrák bíboros a Corriere della Serának azt is elmondta, tisztelni kell azokat a homoszexuális párokat, akik hűségesek egymáshoz.

A pápa ugyan nem szólalt fel a szinódus ülésein, de a Szent Márta házban elhangzott prédikációjában utalt arra, veszélyes a tanításhoz való túlzott ragaszkodás, mert ezzel nem válnak nyitottá az "Isten általi meglepetésekre". Utalt arra, hogy Krisztust sokan saját korában is különösnek, veszélyesnek tartották. A következő napok roppant izgalmasak lesznek. Kiderül, Ferenc pápa megnyer-e egy fontos csatát a konzervatívok ellen.