Előfizetés

Benedeket győzködték a konzervatívok

Kemény viták zajlottak a konzervatívok és a haladók között a szombaton zárult családszinóduson. A tradicionalisták a 2013-ban visszalépett XVI. Benedek emeritus pápa segítségét is kérték. Azt kívánták elérni, hogy a lemondott egyházfő próbálja meg befolyásolni a szinódus menetét, s segítse őket. Az emeritus pápa azonban keményen elutasította a próbálkozást. „Nem vagyok pápa, ne forduljanak hozzám” – írta a La Republica.

A tekintélyes olasz lap szerint több bíboros is felkereste XVI. Benedeket, aki elődje, VI. Pál vasárnapi boldoggá avatási szertartásán is megjelent.

Az emeritus pápa a konzervatívok próbálkozása után hírek szerint üzenetet küldött Ferenc pápának, amelyben ezt írta: „Ha XVI. Benedek megszólal, azt csak azért teszi, hogy Ferencet támogassa” – írta az olasz napilap. Bár XVI. Benedeket – főleg a Hittani Kongregáció prefektusaként tett lépései miatt – az egyház konzervatív szárnyához sorolják, semmiképpen sem kíván utóda ellen szövetkezni.

Ferenc pápa július 29-én, Rio de Janeiróból visszatérve a repülőgép fedélzetén úgy nyilatkozott, a Vatikánban élő Benedek pápa olyan, mintha valaki egy házban élne a nagyapjával, „egy bölcs nagyszülővel”.

Benedek pápa a vatikáni rendőrségnek egykor otthont adó épület helyén, az 1994-ben elkészült Mater Ecclesiae kolostorban tölti mindennapjait, ami a Vatikán közepén, a Vatikáni domb Szent Péter bazilikára néző lejtőjén áll. Miután felújították a kolostort, az emeritus pápa 2013. május 2-án léphette át küszöbét.

Bár lemondásakor XVI. Benedek azt közölte, távozása után visszavonultan él majd, nem zárkózott el teljesen a külvilágtól. Ferenc pápa kifejezetten megkérte első „pápai” találkozójukon, nyugodtan élje a saját életét: „tarts velünk” – mondta elődjének.

Nincs rivalizálás közöttük. Benedek pápa 2013. szeptember elsején tartotta lemondása utáni első nyilvános szentmiséjét: volt diákjainak, akik évente egyszer Rómában találkoznak, német nyelven prédikált.

Keményen kritizálták a magyar "sajtószabadságot"

Hegyi Gyula (Strasbourg)
Publikálás dátuma
2014.10.20. 22:20
Az uniós képviselők már a médiatörvény elfogadása után is tiltakoztak FOTÓ: NÉPSZAVA
Ha Magyarország az EU tagja akar maradni, akkor az EU-nak joga van számon kérni a kormányán az európai szokások és szabályok betartását - mondta az Európai Néppárt képviselője a magyarországi médiaviszonyokról rendezett meghallgatáson Strasbourgban. A Fidesz európai pártcsaládjához tartozó Frank Engel éppúgy kritizálta az EU normáival össze nem egyeztethető magyarországi intézkedéseket, s médiatörvényt, ahogy a többi frakció képviselői, s abban is egyetértettek: a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás ügye összeurópai kérdés.

A magyarországi sajtószabadságot és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető kormányzati intézkedésekről rendeztek hétfőn este meghallgatást Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) eheti plenáris üléséhez kapcsolódóan. A vitát Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a Demokrata Koalíció (DK) két képviselőjének kezdeményezésére a Szocialista és Demokrata frakció szervezte.

A két képviselő bevezetőjében hangsúlyozta, nem a magyar belpolitikai vitákat akarják külföldre "kivinni", ám szerintük a sajtó- és véleményszabadság kérdése európai ügy, és annak korlátozását is európai szinten kell megvitatni. A sajtószabadság helyreállítása magyar nemzeti érdek, ezt szolgálja ez a kezdeményezés is. Cáfolták azt is, hogy a strasbourgi vita a baloldal belügye lenne: a szocialista, liberális és zöld frakciók mellett az Európai Néppárt is képviseltette magát. Külön kiemelték, hogy nem csak a sajtószabadság, hanem a médiapluralizmus is veszélyben van Magyarországon, a falvakban és kisvárosokban élők egyáltalán nem férhetnek hozzá független véleményekhez.

A meghallgatás Dunja Mijatovic EBESZ-szakértő videó üzenetével kezdődött. Elmondta, a magyar sajtószabadságot érő restrikciókra mindenkinek oda kell figyelni Európában, és mind a tagállamokban, mind pedig a tagságra pályázók körében óvni kell a média szabad működését. Mint mondta, folyamatosan követi a magyarországi fejleményeket, a kormányzati hatóságokkal is kapcsolatban áll, és sajnálattal tapasztalta, hogy a médiatörvény legutóbbi módosításai érdemben semmit sem javítottak a jogosan bírált tartalmán.

Ulrike Lunacek osztrák zöld képviselő, parlamenti alelnök a szakmai kritikán túl emberi csalódását is kifejezte, amit vele egyetemben azok éreznek, akik annak idején örömmel és rokonszenvvel fogadták Magyarország csatlakozását az EU-hoz. Lunacek szóba hozta az Origo főszerkesztőjének eltávolítását, nem hallgatva el azt sem, hogy a cég áttételesen a Deutsche Telekomhoz tartozik. Szólt az RTL Klub túladóztatásáról is, kritizálva a reklámadó kormányzati szinten is elismert célzatosságát. Kifejezte azt a reményét, hogy az új - éppen ezen az ülésszakon megválasztandó - Európai Bizottság határozottan számon kéri majd a demokratikus normák betartását Magyarországon és minden más tagállamon.

Sophie in 't Veld liberális frakció alelnök szintén azt hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság, az emberi jogok nem pártügyek, a jobboldali és liberális demokraták számára épp oly fontosak, mint a baloldali demokratáknak. A képviselőnő a hétvégi hírekre utalva sajnálatosnak nevezte, hogy egy kívülállónak, az Egyesült Államok kell figyelmeztetnie egy uniós tagállamot a demokrácia hiányára.

Frank Engel, az Európai Néppárt képviselője azzal kezdte, hogy nem zsidó, nem kommunista és nem magyarellenes. Nagyon tiszteli Magyarországot és tudja, milyen tragédia volt a magyaroknak Trianon. Nem szervez "összeesküvést" Magyarország ellen, akármit is állít a Fidesz. Úgy gondolja, minden kormánynak joga van kialakítania a politikáját, de ha valaki belép az EU-ba, akkor annak követnie kell az uniós normákat. Olyan ez, mint a foci: szép dolog a kosárlabda, de ha valaki futballpályára lép, akkor ott lábbal kell rúgnia a labdát - fogalmazott. Ha Magyarország az EU tagja akar maradni, akkor az EU-nak joga van számon kérni a kormányán az európai szokások és szabályok betartását - emelte ki.

A magyar média szakma képviselői között elsőként Dirk Gerkens, az RTL Klub vezetője szólt arról a reklámadó-törvényről, amely aránytalan terhekkel sújtja az RTL-t. Utalt arra, hogy biztosjelöltként már Navracsics Tibor is elhatárolódott saját kormánya sajtópolitikájától. A Fidesz érveire utalva, melyek szerint minden külföldről érkező kritika "magyarellenes összeesküvés", Gerkens elmondta, hogy "én sem vagyok zsidó".

Polyák Gábor, a pécsi egyetem oktatója a médiatörvény súlyos hibáiról beszélt, de hozzátette, hogy a médiapiac és a hirdetési piac manipulálása legalább olyan mértékben veszélyezteti a szabad és plurális véleménynyilvánítást. Polyák szerint az Európai Bizottság csak jelentéktelen változtatásokat tudott elérni a magyar kormánynál, és nem figyel fel arra sem, hogy az állami hirdetések Magyarországon burkolt állami támogatásként működnek bizonyos médiumok számára. Az EU-intézmények nem tehetik meg, hogy közvetett módon támogassák a magyar állami médiát anélkül, hogy számon kérnék az európai normákat Magyarországon.

Arató András, a Klubrádió tulajdonosa pedig arról beszélt, egyszerre megtisztelve érzi magát és egyben szomorú is, hogy meghívták az EP-be a magyar sajtószabadság és benne az ő rádiója elleni kormányzati támadásokról beszéljen. Ezután Arató felidézte küzdelmüket.

A meghallgatásnak helyet adó terem teljesen megtelt, a hozzászólókon túl megjelent az MSZP két EP-képviselője, Szanyi Tibor és Ujhelyi István, valamint Viviane Reding, aki tizenöt évi biztosi munka után most tért vissza az EP-be az Európai Néppárt képviselőjeként. A fideszes EP-képviselők már a rendezvény előtt közleményt adtak ki, mely szerint a DK két EP-képviselője Magyarország lejáratásának céljából szervezte a közmeghallgatást.

Kedden is hazánk lesz a téma
A demokrácia, a jogállam és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről rendeznek vitát kedden - várhatóan késő - este az EP strasbourgi plenáris ülésén.
Az erről szóló döntést az EP frakcióvezetői közösen hozták meg a múlt héten, a vitán várhatóan az Európai Bizottság és az Európai Tanács olasz elnökségének képviselője is jelen lesz. A Fidesz hazaárulással vádolta meg azokat a magyar EP-képviselőket, akik maguk is hangot adnak a magyarországi fejleményeket érintő kritikáiknak az EU-ban. Ezt a kikérte magának Ujhelyi István.
A szocialista EP-képviselő szerint felháborító, hogy Orbán Viktor és kormány a nemzetet és egész Magyarországot élő pajzsként tartják maguk előtt, s amikor erkölcstelen politikájukat kifogásolják, azt mindig Magyarország elleni támadásként értékelik". Kiemelte: ott lesznek a strasbourgi vitán és "a magyar nemzet hosszú távú érdekét fogjuk védeni, nem pedig az Orbán-rezsimét".



Keményen kritizálták a magyar "sajtószabadságot"

Hegyi Gyula (Strasbourg)
Publikálás dátuma
2014.10.20. 22:20
Az uniós képviselők már a médiatörvény elfogadása után is tiltakoztak FOTÓ: NÉPSZAVA
Ha Magyarország az EU tagja akar maradni, akkor az EU-nak joga van számon kérni a kormányán az európai szokások és szabályok betartását - mondta az Európai Néppárt képviselője a magyarországi médiaviszonyokról rendezett meghallgatáson Strasbourgban. A Fidesz európai pártcsaládjához tartozó Frank Engel éppúgy kritizálta az EU normáival össze nem egyeztethető magyarországi intézkedéseket, s médiatörvényt, ahogy a többi frakció képviselői, s abban is egyetértettek: a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás ügye összeurópai kérdés.

A magyarországi sajtószabadságot és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető kormányzati intézkedésekről rendeztek hétfőn este meghallgatást Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) eheti plenáris üléséhez kapcsolódóan. A vitát Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a Demokrata Koalíció (DK) két képviselőjének kezdeményezésére a Szocialista és Demokrata frakció szervezte.

A két képviselő bevezetőjében hangsúlyozta, nem a magyar belpolitikai vitákat akarják külföldre "kivinni", ám szerintük a sajtó- és véleményszabadság kérdése európai ügy, és annak korlátozását is európai szinten kell megvitatni. A sajtószabadság helyreállítása magyar nemzeti érdek, ezt szolgálja ez a kezdeményezés is. Cáfolták azt is, hogy a strasbourgi vita a baloldal belügye lenne: a szocialista, liberális és zöld frakciók mellett az Európai Néppárt is képviseltette magát. Külön kiemelték, hogy nem csak a sajtószabadság, hanem a médiapluralizmus is veszélyben van Magyarországon, a falvakban és kisvárosokban élők egyáltalán nem férhetnek hozzá független véleményekhez.

A meghallgatás Dunja Mijatovic EBESZ-szakértő videó üzenetével kezdődött. Elmondta, a magyar sajtószabadságot érő restrikciókra mindenkinek oda kell figyelni Európában, és mind a tagállamokban, mind pedig a tagságra pályázók körében óvni kell a média szabad működését. Mint mondta, folyamatosan követi a magyarországi fejleményeket, a kormányzati hatóságokkal is kapcsolatban áll, és sajnálattal tapasztalta, hogy a médiatörvény legutóbbi módosításai érdemben semmit sem javítottak a jogosan bírált tartalmán.

Ulrike Lunacek osztrák zöld képviselő, parlamenti alelnök a szakmai kritikán túl emberi csalódását is kifejezte, amit vele egyetemben azok éreznek, akik annak idején örömmel és rokonszenvvel fogadták Magyarország csatlakozását az EU-hoz. Lunacek szóba hozta az Origo főszerkesztőjének eltávolítását, nem hallgatva el azt sem, hogy a cég áttételesen a Deutsche Telekomhoz tartozik. Szólt az RTL Klub túladóztatásáról is, kritizálva a reklámadó kormányzati szinten is elismert célzatosságát. Kifejezte azt a reményét, hogy az új - éppen ezen az ülésszakon megválasztandó - Európai Bizottság határozottan számon kéri majd a demokratikus normák betartását Magyarországon és minden más tagállamon.

Sophie in 't Veld liberális frakció alelnök szintén azt hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság, az emberi jogok nem pártügyek, a jobboldali és liberális demokraták számára épp oly fontosak, mint a baloldali demokratáknak. A képviselőnő a hétvégi hírekre utalva sajnálatosnak nevezte, hogy egy kívülállónak, az Egyesült Államok kell figyelmeztetnie egy uniós tagállamot a demokrácia hiányára.

Frank Engel, az Európai Néppárt képviselője azzal kezdte, hogy nem zsidó, nem kommunista és nem magyarellenes. Nagyon tiszteli Magyarországot és tudja, milyen tragédia volt a magyaroknak Trianon. Nem szervez "összeesküvést" Magyarország ellen, akármit is állít a Fidesz. Úgy gondolja, minden kormánynak joga van kialakítania a politikáját, de ha valaki belép az EU-ba, akkor annak követnie kell az uniós normákat. Olyan ez, mint a foci: szép dolog a kosárlabda, de ha valaki futballpályára lép, akkor ott lábbal kell rúgnia a labdát - fogalmazott. Ha Magyarország az EU tagja akar maradni, akkor az EU-nak joga van számon kérni a kormányán az európai szokások és szabályok betartását - emelte ki.

A magyar média szakma képviselői között elsőként Dirk Gerkens, az RTL Klub vezetője szólt arról a reklámadó-törvényről, amely aránytalan terhekkel sújtja az RTL-t. Utalt arra, hogy biztosjelöltként már Navracsics Tibor is elhatárolódott saját kormánya sajtópolitikájától. A Fidesz érveire utalva, melyek szerint minden külföldről érkező kritika "magyarellenes összeesküvés", Gerkens elmondta, hogy "én sem vagyok zsidó".

Polyák Gábor, a pécsi egyetem oktatója a médiatörvény súlyos hibáiról beszélt, de hozzátette, hogy a médiapiac és a hirdetési piac manipulálása legalább olyan mértékben veszélyezteti a szabad és plurális véleménynyilvánítást. Polyák szerint az Európai Bizottság csak jelentéktelen változtatásokat tudott elérni a magyar kormánynál, és nem figyel fel arra sem, hogy az állami hirdetések Magyarországon burkolt állami támogatásként működnek bizonyos médiumok számára. Az EU-intézmények nem tehetik meg, hogy közvetett módon támogassák a magyar állami médiát anélkül, hogy számon kérnék az európai normákat Magyarországon.

Arató András, a Klubrádió tulajdonosa pedig arról beszélt, egyszerre megtisztelve érzi magát és egyben szomorú is, hogy meghívták az EP-be a magyar sajtószabadság és benne az ő rádiója elleni kormányzati támadásokról beszéljen. Ezután Arató felidézte küzdelmüket.

A meghallgatásnak helyet adó terem teljesen megtelt, a hozzászólókon túl megjelent az MSZP két EP-képviselője, Szanyi Tibor és Ujhelyi István, valamint Viviane Reding, aki tizenöt évi biztosi munka után most tért vissza az EP-be az Európai Néppárt képviselőjeként. A fideszes EP-képviselők már a rendezvény előtt közleményt adtak ki, mely szerint a DK két EP-képviselője Magyarország lejáratásának céljából szervezte a közmeghallgatást.

Kedden is hazánk lesz a téma
A demokrácia, a jogállam és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről rendeznek vitát kedden - várhatóan késő - este az EP strasbourgi plenáris ülésén.
Az erről szóló döntést az EP frakcióvezetői közösen hozták meg a múlt héten, a vitán várhatóan az Európai Bizottság és az Európai Tanács olasz elnökségének képviselője is jelen lesz. A Fidesz hazaárulással vádolta meg azokat a magyar EP-képviselőket, akik maguk is hangot adnak a magyarországi fejleményeket érintő kritikáiknak az EU-ban. Ezt a kikérte magának Ujhelyi István.
A szocialista EP-képviselő szerint felháborító, hogy Orbán Viktor és kormány a nemzetet és egész Magyarországot élő pajzsként tartják maguk előtt, s amikor erkölcstelen politikájukat kifogásolják, azt mindig Magyarország elleni támadásként értékelik". Kiemelte: ott lesznek a strasbourgi vitán és "a magyar nemzet hosszú távú érdekét fogjuk védeni, nem pedig az Orbán-rezsimét".