Mélyponton a viszony Amerikával

Lázár János szerint semmit nem tud a magyar kormány az Egyesült Államokból kitiltottak ügyéről, és nem is indítanak külön vizsgálatot addig, amíg az amerikaiak nem hozzák tudomásukra az érintettek nevét, valamint a magyar kormányzati tisztségviselőket érintő korrupciós ügyekről meglévő információikat. Mindez a nemzetbiztonsági bizottság ülésén hangzott el. A testület elnöke Molnár Zsolt szerint a kancelláriaminiszter elrendelhetné a titkosszolgálatok vizsgálatát. Eközben kiderült: a Vénusz étolajat gyártó amerikai cég lehet az egyik, amelytől kenőpénzt akartak kérni kormányzati szereplők.

A magyar kormány semmilyen korrupciós ügyről nem tud, amelyben kormányzati tisztségviselők vettek részt, nem tudják, hogyan deríthetnék fel az eseteket, és azt sem tudják, hogy kiknek a beutazását tiltotta meg az Egyesült Államok - így foglalható össze Lázár János hosszas érvelése, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tegnapi, sajtó-nyilvános ülésén előadott.

A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez hiába intézték kérdéseiket az ellenzéki képviselők - indít-e vizsgálatot a kormány, megpróbálják-e kideríteni, kiket tiltottak ki az USA-ból -, a másfél órás ülés csaknem kétharmadában Lázár szabadon, megszakítás nélkül szónokolhatott többek között az amerikai-magyar barátság fontosságáról, történelmi múltjáról. Azt viszont beszéde alatt számtalanszor leszögezte: amíg az Egyesült Államok nem árulja el a magyar kormánynak, hogy kiknek a beutazását tiltották meg és miért, addig semmiféle vizsgálatot nem tudnak indítani.

A bizottsági ülésen felmerült a kitiltási ügy kapcsolódása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) körüli korrupciógyanús ügyekhez.

Mint megírtuk, Horváth András volt adóellenőr a Népszavának elmondta: két amerikai multicéggel kapcsolatban is korrupciós kísérlet történt, a két vállalat egy magyar gabonakereskedelmi cég vásárlója volt, utóbbi magyar cég pedig Horváth szerint milliárdos áfa-csalásokban vett részt. A volt NAV-ellenőrt egyik forrása úgy tájékoztatta, bizonyos személyek kenőpénzt próbáltak kérni a két amerikai vállalattól. Ezek egyike nagykereskedelmi cég, a másik gyártással is foglalkozik - tette hozzá.

A volt NAV-ellenőr minderről a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársainak is részletesen beszélt januári kihallgatásán és a két céget is megnevezte. Vallomásában Horváth akkor azt is elmondta, hogy az érintett gabonakereskedelmi céggel kapcsolatos adóhatósági vizsgálatot felsőbb - NAV-on belüli - utasításra leállították. Az érintettek által nem cáfolt sajtóhírek szerint az USA-ból kitiltottak között lehet a NAV elnöke, Vida Ildikó, és a NAV több elnökhelyettese is. Korábbi hírek szerint pedig az amerikai fél azért lépett fel ilyen drasztikusan, mert a kitiltott kormányzati személyek amerikai cégeket próbáltak korrupcióra bírni.

Egy amerikai cég léphetett először

Horváth András értesüléseit tegnap több forrásból is megerősítették. Az Átlátszó blog információi szerint a magyar kormányhoz közelálló szereplők két amerikai cégtől követeltek kenőpénzt adókedvezményért és áfakulcs változtatásért cserébe. A kenőpénzt egy kormányközeli alapítványon keresztül kellett volna kutatási és elemzési megrendelések formájában kifizetni, mintegy kétmilliárd forint értékben. Az ajánlatban állítólag az is benne volt, hogy a NAV a cégek üzleti ellenfeleire milliárdos nagyságrendű bírságokat szabna ki, ezzel jelentősen gyengítve az amerikai cégek konkurenciáit. Mivel a megzsarolt vállalatok nem adták be a derekukat, a NAV "elkezdte szorongatni őket", ezért feljelentést tettek az amerikai kormánynál. Az USA törvényei szerint ugyanis a hazai vállalatokat érintő külföldi korrupciós kísérleteket is be kell jelenteni.

Az Index tegnap az egyik céget meg is nevezte, amelytől kenőpénzt próbáltak szerezni: a Vénusz és a Floriol étolajat gyártó amerikai Bunge ugyanis már három évvel ezelőtt a nyilvánossághoz fordult azzal, hogy becslésük szerint csak a napraforgó- és repcemag-kereskedelemben az áfacsalók éves szinten legkevesebb mintegy 20-25 milliárd forint adót nem fizetnek meg Magyarországon, ami a teljes áruforgalom 20 százaléka. A Bunge emiatt nem tudta olyan alacsonyan tartani étolajmárkáinak árait, mint az alapanyagaikhoz az áfafizetés megkerülésével hozzájutó gyártók. A vállalatnak viszont a kormányzathoz köthető személyek ajánlatot tettek: ha a Bunge pénzzel támogat egy alapítványt, akkor a NAV nem vegzálja őket, valamint stratégiai megállapodást is köthet velük a magyar kormány. Az Index szerint a korrupciós kísérletről idén nyár közepén értesült az amerikai nagykövetség, azon keresztül pedig Washington.

Létezik NAV-os korrupció

Mint ismert, a Nemzet Nyomozó Iroda tavaly decemberben indított nyomozást Horváth András feljelentése nyomán az áfacsalási ügyben, vagyis csaknem egy éve. A nyomozás állásáról azonban egyelőre semmilyen információ nincs. A tegnapi nemzetbiztonsági bizottsági ülésen Tasnádi László belügyi államtitkár csak annyit mondott: "Van a NAV-ban korrupció, de vannak eljárások, titkos eljárások is. Nem arról van szó, hogy nincs ügy a NAV-ban, ezen a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) dolgozik; a NVSZ együtt akar működni az ügy kivizsgálásában". Ismert Tasnádi korábban az APEH bűnügyi igazgatója is volt.

Az állami szerveknél zajló korrupció feltárása a Tasnádi alá tartozó NVSZ feladata lenne, vagyis a NAV-nyomozással kapcsolatos, titkos információikat a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülése elé tárhatták volna. A bizottság MSZP-s elnöke lapunknak úgy fogalmazott, Tasnádiéknak tegnap megvolt a lehetőségük, hogy az üggyel kapcsolatos értesüléseiket megosszák a képviselőkkel, de nem akartak zárt ülést és az NVSZ vezetője is azt állította, hogy nincs információjuk az ügyről.

Molnár Zsolt szerint azonban a kérdésről "nem fognak leszállni", a bizottság még foglalkozik az üggyel.

Mivel Lázár János szerint addig nem tud lépni a magyar kormány, amíg az USA nem tárja eléjük az információit, felmerül a kérdés, hogy a kancelláriaminiszter alá tartozó titkosszolgálatok miért nem vizsgálódnak az ügyben. A bizottsági ülésen a Lázár János alá rendelt Információs Hivatal (IH) vezetője is azt mondta, hogy nincs vonatkozó értesülésük, nem érintettek. Molnár Zsolt szerint azonban a Miniszterelnökséget vezető miniszternek meg lenne a lehetősége a vizsgálat elrendelésére, sőt, az IH külön utasítás nélkül is vizsgálódhatna, ha tudomására jut, hogy az Egyesült Államokból korrupciós ügy miatt tiltanak ki magyar állampolgárokat.

Dossziék már készültek az amerikai beutazási korlátozásról, de ha a kormány igazat mond, akkor az iratokban lényegében nincs semmi FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Goodfriend: hat érintett van

A magyar kormánynak azonban, ismételte meg, már eddig is lehetősége lett volna lépni a tudomására jutott korrupciós ügyekben, nem kell az amerikaiak információira várnia - közölte tegnap André Goodfriend. A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője szerint évek óta együtt dolgoznak a magyar kormánnyal és az igazságszolgáltatás szerveivel korrupciós ügyekben, ezekben a kérdésekben a jövőben is készek az együttműködésre. Az ügyvivő ugyanakkor nem erősítette meg, hogy egy étolajgyártó vállalat lett volna az egyik amerikai multicég, amelyet megpróbáltak korrumpálni magyar részről.

Goodfriend szerint jelenleg hat magyar kormánytisztviselő nem utazhat az Egyesült Államokba, és "udvariasságból" informálták döntésükről a külügyminisztériumot, azért, hogy felvilágosítást tudjanak adni, ha az érintettek hozzájuk fordulnak. Hozzátette: azért nem szívesen említ számokat, mivel azok változhatnak, a kitiltottak listája akár bővülhet is. Az ügyvivő ezúttal sem árulta el, hogy milyen szintű kormánytisztviselők érintettek, azt azonban megjegyezte, "ha nem fontos személyekről lett volna szó", nem tájékoztatják a külügyminisztériumot, hiszen különféle ügyek miatt számos egyéntől tagadják meg a beutazást, a tilalom pedig végleges is lehet. Eddig egyetlen érintett sem fordult az amerikai követséghez, hogy tisztázza magát, s kérje, hogy vegyék le a listáról - tette hozzá.

Szijjártó Péter tegnap kezdődött washingtoni látogatásáról az ügyvivő elmondta, a NATO-partneri viszony, az ukrajnai helyzet mellett szót ejtenek majd a külügyminisztérium kibővült portfóliójáról, így kereskedelmi kérdésekről is. Goodfriend szerint felvetődnek majd mindazok a kérdések is, amelyek miatt Washington Hillary Clinton 2011-es budapesti látogatása óta különböző formában és fórumokon már számos alkalommal kifejezte aggodalmát: ide tartozik a korrupció, a civil társadalom elleni fellépés, a médiaszabadság és a kisegyházak jogfosztásának kérdése is. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért pont most lépett Washington, Goodfriend azt válaszolta: Magyarország esetében folyamatosan romló trendet tapasztalnak, "és ez elérhet egy olyan pontot, amikor már nem tudnak együtt dolgozni Magyarországgal, mint szövetségessel", ezt azonban Washington szeretné elkerülni.

Ádert nem érdekli az ügy

Nem csak a nemzetbiztonsági bizottságban volt téma a kitiltások ügye, a téma uralta csaknem a teljes hétfői plenáris ülést. Napirend előtti felszólalásában Áder János köztársasági elnök egyáltalán nem hozta szóba a sztorit, környezetvédelmi ügyekről beszélt, de a vs.hu kérdésére kijelentette: sem köztársasági elnökként, sem egyszerű jogászként nincs mondanivalója az Amerikából kitiltott magyar állampolgárok ügyéről, amíg nincs konkrét bizonyíték bármilyen visszaélésre. Közölte, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, és bizonyítékokkal egyelőre nem álltak elő az amerikaiak. Ezután a Demokratikus Koalíció pártigazgatója úgy fogalmazott, "Áder megfeledkezett arról, mi a feladata. Varju László szerint "amikor Magyarországot ilyen megaláztatás éri, a köztársasági elnök néma nem maradhat", meg kell szólalnia.

"A miniszterelnök hallgat, a külügyminiszter nem tud semmit, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt találgatja, vicc, vagy komoly a kitiltás" - mondta napirend előtt az MSZP-s Harangozó Tamás. Lázár János kancelláriaminiszter erre azt válaszolta, hogy a kormánypártok részben az MSZP korrupciós ügyeinek köszönhetik győzelmüket. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint "előfordulhat, hogy a külvilág többet tud a korrupciós ügyekről, mint az ellenzék", ezért az LMP ismét benyújtja antikorrupciós törvénycsomagját és kezdeményezi a NAV-bizottság felállítását. Az ügyben pedig az MSZP-vel is egyeztetéseket kezdeményeznek.

Szelényi Zsuzsanna bejelentette: a legfőbb ügyészhez fordul annak érdekében, hogy Polt Péter nemzetközi jogsegély keretében járjon el. Ennek keretében pedig kérje ki az amerikai félnél rendelkezésére álló, és Magyarországon egy ilyenkor szükséges büntetőeljárást megalapozó dokumentumokat. Erre az Együtt-PM parlamenti képviselője szerint azért van szükség, "mert a kormány semmit sem tesz azért, hogy kiderüljön az igazság a beutazási botránnyal összefüggő korrupciós ügyekben".