Szép testek kavalkádja

Publikálás dátuma
2014.10.22. 07:47
A kanadai Catwall gumiasztalszáma fergeteges a Fővárosi Nagycirkuszban FOTÓ: URBÁN ÁDÁM
A cirkusz mind sokrétűbb, a színháztól, a tánctól, a zenétől is magához édesget több mindent, komplex hatásra törekszik. A Fővárosi Nagycirkuszban a hagyományok ápolása mellett jelen vannak korszerű törekvések is, a Művészetek Palotájában viszont az új cirkusz művelői találtak jó otthonra.

Van az úgy, hogy az embernek tátva marad a szája, vagy éppen hangos tetszésnyilvánítás tolul elő belőle. Sokakkal előfordult ez, akik a Zéró gravitáció című produkció premierjén a Fővárosi Nagycirkuszban, a kanadai Catwall gumiasztal számát nézték.

Tényleg egyik ámulatból a másikba estünk. Vagy kétemeletnyi magasságba ugrálnak föl és le az artisták, tébolyító iramban, elképesztő alakzatokban.

Annyira élvezik, mint a rosszcsont kölykök, akik rászabadulnak szüleik díványára, és ugyan többször rájuk szólnak, hogy hagyják abba a rakoncátlankodást, de ők már annyira benne vannak a lendületben, hogy folytatják és folytatják, és a legvagányabb ugrásokat hajtják végre.

Ráadásul ezúttal van egy jókora, átlátszó építmény, aminek a falán szinte sétafikálnak a művészek, akár vízszintes helyzetben, meg a falra is ugrálnak, és onnan ugyancsak elrugaszkodnak. Attól olyan vérforraló a számuk, hogy mindezt olyan vitalitással teszik, hogy életörömet, sőt boldogságot sugároznak a manézsból.

A cirkusz éppen attól művészet, hogy a produkciókban mindig megjelenik valamilyen viselkedési mód is, tehát nem csupán az ugrás nehézsége, kivitelezése fontos, az még csak tornamutatvány, hanem az is, mit sugároz magából az artista.

A Recirguel Párizs Éjjel című előadásában komoly akrobatika keveredik revü elemekkel Fotó: Lenhardt László

A Recirguel Párizs Éjjel című előadásában komoly akrobatika keveredik revü elemekkel Fotó: Lenhardt László

Ugyanilyen kicsattanó örömet tükröz Paolo Folco kutyarevüje, ami amúgy nem tartalmaz fenemód nehéz mutatványokat. De olyan, mint egy nagyszabású hancúrozás, mint amikor otthon valaki önfeledten játszik a kutyáival, meg azok egymással, csak hát itt 45-en vannak, ebből aztán jó kis ramazuri kerekedik.

Sajnos ez a kicsattanó öröm nem árad a két magyar számból, fagyosak az arcok, érződik, hogy a fiatalok elég mereven arra koncentrálnak, hogy mit is kell csinálniuk, szó nincs a játék felszabadult mámoráról, inkább gyakorlatok végrehajtása történik az amúgy látványos bungee jumping attrakcióban ugyanúgy, mint a karusszel számban, amikor magasra mászva tornáznak.

Ez még nagyon messze van a művészettől. A nyitó produkció pedig fényévnyire, egy fiatalember lézersugarak középpontjában áll, és ezek mutatósan cikáznak. Ebben nincs valós teljesítmény, ez a tupírozott, látványos semmi.

Bobilev bohócnak is vannak hasonlóan jellegtelen megnyilvánulásai, amikor lényegében csak az időt húzva tötymörög a porondon, de aztán a második részre beerősít. Amikor egy műkarral meghosszabbítja a sajátját és ennek segítségével önmagával pingpongozik, kivirult, kópés képpel, az remek, mint ahogy utána jó a zsonglőrködése is a pingpong lasztikkal.

A haján a levegőben lógó hölgy azonban alig csinál valamit. Fellép viszont egy német hölgy, Lisa Rinne, aki kötéllétrán, meg mozgó trapézon egészen kiváló kunsztokat mutat be, az előbbin még merengő ábrázattal, az utóbbin pedig a levegőt szelve egészen megmámorosodva.

A marokkói Cherifian Groupe élő testből formált gúlái szemrevalóak, de nem sohasem látottan különlegesek. Ugróakrobatákként ugyanők lendületesek, élményszerűek, de nem egészen értem, ha adott egy egész csoport, miért főleg egymás után, egyenként mutatnak be különböző ugrásokat a talajon, miért nincs sok közös, fantáziadús formációkba szerveződő ugrás.

Azt pedig abszolút nem értem, hogy a The Elephant in the Room címében jó humorú produkció hogyan kerülhetett a Café Budapest programjába.

A Cirque Le Roux vendégjátéka - a Művészetek Palotája mellett felhúzott roppant hangulatos sátorban - arra volt kiváló példa, hogy az úgynevezett újcirkusz lehet azok műfaja is, akik se komoly artista, se figyelemreméltó színészi teljesítményt nem nyújtanak.

Ebben a produkcióban ugyanis tíz perc sem nagyon volt, amivel egy hagyományos cirkuszban, vagy színházban igazán babérokat lehetne aratni.  De szerencsére az újcirkusznak vannak igazán erőteljes képviselői, a csodás Cirkus Cirkör, és még jó néhány izmos társulat a Trafóban volt látható.

Már a Művészetek Palotája is kiugró sikerrel foglalkozik ezzel a műfajjal, a Recirquel lényegében a saját társulatának tekinthető. Ez a fiatal artistákból álló csapat, a vezetőjükkel, rendezőjükkel, koreográfusukkal, a külföldön is jelentős tanulmányokat folytatott Vági Bencével egyetemben, a cirkusz megújítására, más műfajokkal való harmonikus közösségére törekszik.

Egybeolvad az akrobatika, a színház, a revü, a zene, a tánc, és igyekszik egységet alkotni. A fiatal csapatnak a szintén a Café Budapest keretében bemutatott produkciója a harmadik a sorban másfél év alatt.

Az előző kettő, a Cirkusz az éjszakában és A meztelen bohóc is változatlanul és méltán repertoáron van, eloszlatva azok kételyeit, akik nem egészen értették, mit keres a cirkusz a Művészetek Palotájában. Mondhatni, hogy hozzáemancipálódik az elismertebb műfajokhoz.

A Recirquel hazánk egyetlen cirkusz-színházi társulata, és ilyen rövid idő alatt jelentős rajongó táborra tett szert. Mostani, Párizs éjjel című produkciójuk az elmúlt évszázad húszas-harmincas éveit idézi meg, azon belül a fülledt műsoros bárok izgalmas világát.

Csanádi Judit díszlettervező megteremtette a megfelelő lokál miliőt, Berzsenyi Kriszta jelmeztervező alul öltöztette, és gusztusosan testre simuló, akár erotikusan áttetsző ruhával látta el a kívánatos nőket, és hagyta látványosan domborodni a férfiak izmait.

Zömében szép testek kavalkádját látjuk, ami a revü egyik összetevője. Az artisták táncolnak is, dalra azért kevésbé fakadnak, arra ott van a vonzóan profi énekesnő, Czigány Judit és Egyed Brigitta színésznő, aki hihetetlen drámát képes sűríteni egy-egy dalba. Egészen kiváló a zenekar, melynek vezetője, Sárik Péter a zeneszerző. Vági pedig a dalszövegeket írta.

Artista számokkal megtűzdelt revüképek hömpölyögnek egymásba, melyek különböző módon taglalják a férfi-nő viszonyt, például a drótkötélen akár magas sarkú cipőben is létezni képes hölgyért két pasi rajong, vagy egy hapsi földhöz ken két nőt, meglehetősen durván bánik velük.

Egyáltalán, ebben az előadásban azt játsszák, hogy a nők sokkal többet szenvednek a férfiaknál, rendszerint ők maradnak hoppon az érzéketlen bánásmód következtében.

Ez már kicsit monoton, többször átmegy szenvelgésbe, modorosságba, mert nincs kellőképpen kibontva a szituáció, és bármennyire fejlődnek a színészi képességek, az iszonytató magány, a teljes padlóra kerülés érzékeltetéséhez még kevésnek bizonyulnak.

De vannak remek számok, például a rönrád, a nagy, guruló kerék, melynek belsejében, meg a tetején ugyancsak lehet jópofa kunsztokat csinálni, csábító tekintettel.

Adódik rúdszám macsós kivitelben, és egy némafilmek stílusában előadott, groteszk, veszekedős, komikus jelenet, plafonról lelógó lengő lámpán.

Mindenki - Dittmar Laido, Farkas László, Herczeg Richárd, Illés Renátó, Kapitány Olívia, Lakatos Leonetta, Pintér Áron, Veress Zsanett, Wittmann Csilla - egyéni karakter és odaadó csapattag. Egyáltalán nem állítom, hogy világszámok sorozatát látjuk, de él, lüktet, sármmal, tehetséggel teli a produkció.

Szerző

Tedd magad szabaddá az ünnepen!

Publikálás dátuma
2014.10.22. 07:00
Nemcsak a gömbsátor, de a mobil WC-k is zavarják az 56-os emlékmű látványát FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Állami és párt rendezvények, civil demonstrációk, kiállítások, filmvetítések - idén is gazdag program várja az érdeklődőket a nemzeti ünnepen. Az MSZP szerda délután Kaposváron tiszteleg az 1956-os forradalom és Nagy Imre mártír miniszterelnök emléke előtt, a DK az 56-osok terén koszorúz, az Együtt-PM pedig csütörtökön a Bem József téren emlékezik. Október 23-án az Eötvös Károly Intézet az Új Gödörben egész napos közéleti és kulturális fesztivált rendez, ahol "bölcselkedéssel, költészettel, szépprózával, dallal, filmekkel és hangszeres zenével" várják a köztársaság híveit, a Humán Platform pedig délután 16 órára tüntetést hirdetett a Blaha Lujza térre.

A majdan ismét megalkotandó köztársaság híveit egész napos közéleti és kulturális fesztiválra hívja október 23-án az Eötvös Károly Intézet. A szervezők szerint a köztársaság csak akkor létezhet majd, ha "nevéhez híven közös jószágunk lesz", ehhez azonban meg kell tanulni, hogy ha "nagylelkűen bánunk a másik szabadságával, attól a miénk nem elfogy, hanem éppen gyarapodik". Ennek jegyében szervezik a Király utcai Gödör Klubban a fesztivált, ahová délelőtt 11-től 18 óráig "bölcselkedéssel, költészettel, szépprózával, dallal, filmekkel és hangszeres zenével, képzőművészettel" várják az érdeklődőket.

A színpadon zenészek, költők, írók, jogászok, közgazdászok váltják egymást, mások mellett ott lesz Dés László zeneszerző, előadóművész, Bródy János zeneszerző, szövegíró, Kukorelly Endre író, Bitó László közíró, Felcsuti Péter bankár, Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke, Kőszeg Ferenc politikus, polgári jogi aktivista és Alföldi Róbert színművész.

A Humán Platform a nemzeti ünnepen délután 16 órára a Blaha Lujza térre várja a szabadság híveit. Harminckét civilszervezet - mások mellett a TASZ, a Gödör és a Krétakör - jelezte, hogy ott lesz a "Tedd magad szabaddá!" címmel megrendezett tüntetésen, amelyen nem új szervezet alakul; a szervezők szerint elkezdődik a párbeszéd a civilek között. A Humán Platform abban bízik, hogy a közös élmény, a demokratikus részvétel tenni akarásra sarkallja majd a résztvevőket. Úgy vélik, ehhez közösen fel kell mérni az elmúlt időszak tanulságait, veszteségeit, kudarcait és sikereit is. A szervezők azt szeretnék, ha a Blaha Lujza tér a szabadság terévé válna, ahol nem kell félni, lehet beszélni, ahol a szabadságra vágyók vannak többségben.

Véleményük szerint ma nincs olyan párt, amelyik megfelelően képviselné a "szabadság, az egyenlőség, a részvétel, a bizalom, a szeretet és a közösség értékeit", ezért a civileknek kell ezeket képviselni és megtanulni közösen gondolkodni. Várnagy Emma, a tüntetés szóvivője lapunknak elmondta, nem valami ellen, hanem valamiért demonstrálnak. Úgy gondolják, hogy az apátia és a közöny az, ami kilátástalan helyzetet teremtett az országban, ezen szeretnének változtatni azzal, hogy közös gondolkodásra, cselekvésre buzdítják az embereket. A demonstráción programfüzeteket osztanak majd, amelyben mindenki találhat olyan helyet, közösséget, ahová szívesen elmegy és találkozik másokkal, hogy érezze, nincs egyedül és elkezdődjön a párbeszéd.

Az MSZP hagyományaihoz híven szerda délután Kaposváron tiszteleg az 1956-os forradalom és Nagy Imre emléke előtt. A mártír miniszterelnök szobránál Tóbiás József, a párt elnöke és Harangozó Gábor, a szocialisták Somogy megyei elnöke beszél. A DK szerda délelőtt az 56-osok terén koszorúz, az eseményen Gyurcsány Ferenc pártelnök sajtónyilatkozatot tesz. Az Együtt-PM október 23-án a Bem József téren emlékezik, ahol mások mellett Juhász Péter társelnök szólal majd fel. A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete szerda délután 15 órakor Csepelen, csütörtökön délelőtt 11 órakor a pedig Vértanúk terén emlékezik a forradalom mártírjaira.

A Műegyetem rakparti 1956-os emlékműnél kedden már megkezdődött a forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából szervezett állami programsorozat. Szerda délelőtt a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál Áder János helyezett volna el virágokat, a várható rossz időjárás miatt azonban ezt az eseményt lefújták. Délután viszont nem marad a hagyományos műegyetemi megemlékezés és a fáklyás felvonulás, legalábbis utóbbit még nem mondták le a rendezők. Október 23-áról egyébként világszerte megemlékeznek a külföldi magyar intézetek.

A nemzeti ünnepen a Kossuth téren szokás szerint délelőtt 9-kor felvonják a nemzeti lobogót, lesz táncház, ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében és a Széna téren a történelmi eseményekre emlékező kiállítással, a Corvin Moziban és a Tabán Kinotékában, valamint a Műegyetemen 56-os témájú játékfilmek vetítésével várják a látogatókat. A Műegyetem rakparton 17 órától Hobo-koncert, valamint fényfestés lesz. A programsorozat 19 órakor zártkörű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol Áder János mond beszédet.

Miután Székely Sándor, a Szolidaritás ügyvezető elnöke október 23-án este fél hétre az Operaház elé hívta az embereket, hogy együtt kérdezzék meg a köztársasági elnöktől és az "ott jelen lévő magyar politikai elittől, miért hagyják szétlopni az országot", a TEK főigazgatója elrendelte, hogy reggel 8-tól éjfélig zárják le a környéket. Hajdu János szerint erre azért van szükség, mert az Operaházban és környékén "védett személyek részvételével" tartanak rendezvényt.

Nemcsak a gömbsátor, de a mobil WC-k is zavarják az 56-os emlékműlátványát FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Nemcsak a gömbsátor, de a mobil WC-k is zavarják az 56-os emlékműlátványát FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Méltatlan eltakarni
Október 20-tól péntekig a fővárosi 56-osok terén interaktív múzeumlátogatásra várja az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum Századok Sátra elnevezésű építményegyüttese és gömbsátra.
A látogatók látványeszközök segítségével ismerkedhetnek meg a történelem egyes eseményeivel, köztük az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseivel is. A Múzeumkörút elnevezésű országjáró projekt a Nemzeti Múzeum és 10 vidéki intézményének egységes bemutatkozása, amely korábban Esztergomban, a Sziget fesztiválon, Miskolcon és Szegeden is látható volt.
Egyetlen dologról nem esett szó a kiállítás kapcsán, hogy miért a 2006-ban felavatott 56-os emlékmű elé építették fel a sátrat. Mint Karácsony Gergely lapunknak elmondta: méltatlan eltakarni az emlékművet, mert az Budapest egyik legérdekesebb, legszebb alkotása, akkor is, ha sokan vitatják ezt. Zugló megválasztott polgármestere úgy vélte, aki a nemzeti ünnepen enged bármit felállítani elé, nem tartja tiszteletben '56 emlékét.

Szerző

Tedd magad szabaddá az ünnepen!

Publikálás dátuma
2014.10.22. 07:00
Nemcsak a gömbsátor, de a mobil WC-k is zavarják az 56-os emlékmű látványát FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Állami és párt rendezvények, civil demonstrációk, kiállítások, filmvetítések - idén is gazdag program várja az érdeklődőket a nemzeti ünnepen. Az MSZP szerda délután Kaposváron tiszteleg az 1956-os forradalom és Nagy Imre mártír miniszterelnök emléke előtt, a DK az 56-osok terén koszorúz, az Együtt-PM pedig csütörtökön a Bem József téren emlékezik. Október 23-án az Eötvös Károly Intézet az Új Gödörben egész napos közéleti és kulturális fesztivált rendez, ahol "bölcselkedéssel, költészettel, szépprózával, dallal, filmekkel és hangszeres zenével" várják a köztársaság híveit, a Humán Platform pedig délután 16 órára tüntetést hirdetett a Blaha Lujza térre.

A majdan ismét megalkotandó köztársaság híveit egész napos közéleti és kulturális fesztiválra hívja október 23-án az Eötvös Károly Intézet. A szervezők szerint a köztársaság csak akkor létezhet majd, ha "nevéhez híven közös jószágunk lesz", ehhez azonban meg kell tanulni, hogy ha "nagylelkűen bánunk a másik szabadságával, attól a miénk nem elfogy, hanem éppen gyarapodik". Ennek jegyében szervezik a Király utcai Gödör Klubban a fesztivált, ahová délelőtt 11-től 18 óráig "bölcselkedéssel, költészettel, szépprózával, dallal, filmekkel és hangszeres zenével, képzőművészettel" várják az érdeklődőket.

A színpadon zenészek, költők, írók, jogászok, közgazdászok váltják egymást, mások mellett ott lesz Dés László zeneszerző, előadóművész, Bródy János zeneszerző, szövegíró, Kukorelly Endre író, Bitó László közíró, Felcsuti Péter bankár, Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke, Kőszeg Ferenc politikus, polgári jogi aktivista és Alföldi Róbert színművész.

A Humán Platform a nemzeti ünnepen délután 16 órára a Blaha Lujza térre várja a szabadság híveit. Harminckét civilszervezet - mások mellett a TASZ, a Gödör és a Krétakör - jelezte, hogy ott lesz a "Tedd magad szabaddá!" címmel megrendezett tüntetésen, amelyen nem új szervezet alakul; a szervezők szerint elkezdődik a párbeszéd a civilek között. A Humán Platform abban bízik, hogy a közös élmény, a demokratikus részvétel tenni akarásra sarkallja majd a résztvevőket. Úgy vélik, ehhez közösen fel kell mérni az elmúlt időszak tanulságait, veszteségeit, kudarcait és sikereit is. A szervezők azt szeretnék, ha a Blaha Lujza tér a szabadság terévé válna, ahol nem kell félni, lehet beszélni, ahol a szabadságra vágyók vannak többségben.

Véleményük szerint ma nincs olyan párt, amelyik megfelelően képviselné a "szabadság, az egyenlőség, a részvétel, a bizalom, a szeretet és a közösség értékeit", ezért a civileknek kell ezeket képviselni és megtanulni közösen gondolkodni. Várnagy Emma, a tüntetés szóvivője lapunknak elmondta, nem valami ellen, hanem valamiért demonstrálnak. Úgy gondolják, hogy az apátia és a közöny az, ami kilátástalan helyzetet teremtett az országban, ezen szeretnének változtatni azzal, hogy közös gondolkodásra, cselekvésre buzdítják az embereket. A demonstráción programfüzeteket osztanak majd, amelyben mindenki találhat olyan helyet, közösséget, ahová szívesen elmegy és találkozik másokkal, hogy érezze, nincs egyedül és elkezdődjön a párbeszéd.

Az MSZP hagyományaihoz híven szerda délután Kaposváron tiszteleg az 1956-os forradalom és Nagy Imre emléke előtt. A mártír miniszterelnök szobránál Tóbiás József, a párt elnöke és Harangozó Gábor, a szocialisták Somogy megyei elnöke beszél. A DK szerda délelőtt az 56-osok terén koszorúz, az eseményen Gyurcsány Ferenc pártelnök sajtónyilatkozatot tesz. Az Együtt-PM október 23-án a Bem József téren emlékezik, ahol mások mellett Juhász Péter társelnök szólal majd fel. A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete szerda délután 15 órakor Csepelen, csütörtökön délelőtt 11 órakor a pedig Vértanúk terén emlékezik a forradalom mártírjaira.

A Műegyetem rakparti 1956-os emlékműnél kedden már megkezdődött a forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából szervezett állami programsorozat. Szerda délelőtt a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál Áder János helyezett volna el virágokat, a várható rossz időjárás miatt azonban ezt az eseményt lefújták. Délután viszont nem marad a hagyományos műegyetemi megemlékezés és a fáklyás felvonulás, legalábbis utóbbit még nem mondták le a rendezők. Október 23-áról egyébként világszerte megemlékeznek a külföldi magyar intézetek.

A nemzeti ünnepen a Kossuth téren szokás szerint délelőtt 9-kor felvonják a nemzeti lobogót, lesz táncház, ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében és a Széna téren a történelmi eseményekre emlékező kiállítással, a Corvin Moziban és a Tabán Kinotékában, valamint a Műegyetemen 56-os témájú játékfilmek vetítésével várják a látogatókat. A Műegyetem rakparton 17 órától Hobo-koncert, valamint fényfestés lesz. A programsorozat 19 órakor zártkörű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol Áder János mond beszédet.

Miután Székely Sándor, a Szolidaritás ügyvezető elnöke október 23-án este fél hétre az Operaház elé hívta az embereket, hogy együtt kérdezzék meg a köztársasági elnöktől és az "ott jelen lévő magyar politikai elittől, miért hagyják szétlopni az országot", a TEK főigazgatója elrendelte, hogy reggel 8-tól éjfélig zárják le a környéket. Hajdu János szerint erre azért van szükség, mert az Operaházban és környékén "védett személyek részvételével" tartanak rendezvényt.

Nemcsak a gömbsátor, de a mobil WC-k is zavarják az 56-os emlékműlátványát FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Nemcsak a gömbsátor, de a mobil WC-k is zavarják az 56-os emlékműlátványát FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Méltatlan eltakarni
Október 20-tól péntekig a fővárosi 56-osok terén interaktív múzeumlátogatásra várja az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Múzeum Századok Sátra elnevezésű építményegyüttese és gömbsátra.
A látogatók látványeszközök segítségével ismerkedhetnek meg a történelem egyes eseményeivel, köztük az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseivel is. A Múzeumkörút elnevezésű országjáró projekt a Nemzeti Múzeum és 10 vidéki intézményének egységes bemutatkozása, amely korábban Esztergomban, a Sziget fesztiválon, Miskolcon és Szegeden is látható volt.
Egyetlen dologról nem esett szó a kiállítás kapcsán, hogy miért a 2006-ban felavatott 56-os emlékmű elé építették fel a sátrat. Mint Karácsony Gergely lapunknak elmondta: méltatlan eltakarni az emlékművet, mert az Budapest egyik legérdekesebb, legszebb alkotása, akkor is, ha sokan vitatják ezt. Zugló megválasztott polgármestere úgy vélte, aki a nemzeti ünnepen enged bármit felállítani elé, nem tartja tiszteletben '56 emlékét.

Szerző