Gulyás Gergely - miután köszöntette azokat, akik 58 évvel ezelőtt a Műegyetem aulájában meggyújtották a forradalom lángját - úgy fogalmazott: a nemzeti alapértékekben való egyetértés hiánya az oka annak, hogy ma "nem tudunk egységesen fellépni a hazánkat érő méltatlan támadásokkal szemben".
A politikus szavai szerint a forradalom emléke örök figyelmeztetés, hogy Magyarországon a szabadság, a jogállam és a demokrácia vérrel kiharcolt, szent érték, hiszen - mint azt az alkotmány is rögzíti - "mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki".
Ám nem biztos - folytatta a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke -, hogy a szabadság és a demokrácia meghatározásának kizárólagos letéteményesei azok, akik a nyugati demokráciákban már húsz évvel a forradalom leverése után "lelkesen éltették a vérben fogant hatalmat gyakorló magyar kommunista vezetőket". Még kevésbé azok, akik Magyarországon demokráciában és diktatúrában egyaránt mindig minden kormánnyal azonosulni tudtak, ha anyagi érdekük fűződött hozzá vagy ha saját maguk és kegyeltjeik lehettek hatalmon - tette hozzá.
Gulyás Gergely szerint a szovjet elnyomás és a magyarországi kommunista helytartók kegyetlensége semmiben nem különbözött a nácikétól, "sőt még az elnyomók lelkes támogatói is gyakran azonosak voltak, mivel több ezer nyilaskeresztes párttag lett a kommunista párt tagja, bizonyítva ezzel, hogy szélsőbal és szélsőjobb között könnyű az átjárás, mivel a hangsúly nem az irányon, hanem a szélsőségen van".
Magyarországon 1956 októberében szegénység, kilátástalanság, düh uralkodott, azonban "valamilyen különös csoda folytán" mindez nem fordult reménytelenségbe, hanem éppen ellenkezőleg, páratlan összefogást teremtett, a nemzet régóta nem látott egységbe tömörült - mondta a politikus. Kifejtette, a forradalmat a szovjet tankok leverték ugyan, de emlékével már nem tudtak mit kezdeni: soha többé nem lehetett kérdés, hogy "a magyar nemzet nem tart igényt a szovjet szuronyokkal ránk erőltetett kommunista uralomra", a saját hazájukat a hatalomért bármikor eláruló Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőire, és soha többé nem lehetett vitás, hogy "a szocializmus Magyarországon a törvénytelen erőszak ránk kényszerített rendje".
Gulyás Gergely felidézte ugyanakkor, hogy a szabad és demokratikus világ a hangos és látványos elítélő gesztusokon kívül nem tett semmit azért, hogy a kommunista megszállás ne döntse újra rabságba Magyarországot.
Akik annak idején hallgatólagosan jóváhagyták, majd tétlenül nézték a magyar forradalom elleni szovjet intervenciót, ma nem csupán az ország önrendelkezéshez való jogát nem tartják tiszteletben, de a téves helyzetfelismerésükből adódóan azt sem veszik észre, hogy saját hazájuk megbecsülését rombolják egy ország velük eredetileg szimpatizáló milliónyi polgárának szemében - fogalmazott.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke (j3), Sólyom László volt köztársasági elnök (j2) és Péceli Gábor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora (j). MTI Fotó: Illyés Tibor
Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora ünnepi köszöntőjében azt mondta: 58 évvel ezelőtt történelmet írt a diákság, a megemlékezéseken pedig "újra és újra erőt merítünk" az 56-osok lendületéből.
Az ünnepségen visszaemlékezést tartott Kiss Tamás, a "szegedi küldött" - vagyis az az egykori szegedi egyetemi hallgató, aki felszólalt 1956. október 22-én Budapesten, a Műegyetemen -, valamint Hajtó Ödön egykori műegyetemi hallgató, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke.
A beszédek után megkoszorúzták az egyetem hősi halottjainak emléktábláját, majd fáklyás menet indult a Bem József térre.
A Műegyetem ünnepi díszbe öltöztetett aulájában rendezett megemlékezésen jelen volt mások mellett Sólyom László volt államfő és Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye.