A braziloknak arról kell dönteni, hogy a folyamatosságot vagy a változást támogatják. Ha erről kérdezik őket, általában 60-70 százalékuk a változásra adja a voksát. Az elnökválasztás első fordulója nem hozott egyértelmű döntést: Dilma Rousseff elnökasszony népszerűsége megkopott, tavaly például egymillió ember vonult az utcára, tiltakozásul a politikai korrupció és a közszolgáltatások romló színvonala ellen. Az első fordulóban mindennek dacára a dél-amerikai országot már 12 éve kormányzó brazil Munkáspárt (PT) képviseletében Dilmáé lett a többség 41,6 százalékkal, ám a győzelemhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot nem érte el.
Meglepetésre mögötte a jobbközép irányzatú Brazil Szociáldemokrata Párt (PSDB) jelöltje, Aécio Neves szenátor végzett, pedig nem őt, hanem egy másik politikusasszonyt, az amazonasi környezetvédő Marina Silvát várták a második helyre. Silva azonban - akárcsak négy éve - ezúttal is csak harmadiknak futott be. Most nem is a volt miniszterasszony indult, pártja elnökjelöltje azonban pár hónapja repülőszerencsétlenség áldozata lett, így ő voltaképp "beugrott" Eduardo Campos helyére. A voksolás után Marina Silva, aki 21 százalékot ért el, tudatta, programja inkább Aécio Neveséhez áll közelebb, így híveit a PSDB jelöltjének támogatására szólította fel. Mintegy 60 százalékuk úgy nyilatkozott, az ellenzéki jelöltet készülnek támogatni.
Rousseff és Neves fej-fej mellett áll a finisben. A Datafolha szerdai közvéleménykutatása szerint Rousseffet 47, Nevest pedig 43 százalék támogatja, ám a hibahatár plusz-mínusz 2 százalék. A Vox Populi felmérése 45-44-es állást mutatott ki. A spanyol El País tudósítója emlékeztetett: utoljára 1989-ben, a katonai diktatúrát követő első szabad választáson volt ennyire szoros az állás. Akkor Luis Inácio Lula da Silva, a népszerű szakszervezeti vezető veszített Fernando Collor de Mellóval szemben, később azonban Lula elnök lett, most pedig a pártfogoltja harcol a poszt megtartásáért. Roussef első hivatali idejének teljesítményét 43 százalék jónak vagy nagyon jónak ítéli, 36 százalék szerint ugyanakkor csak "átlagos" elnök volt, 21 százalék szerint kifejezetten rossz.
Amikor Brazilia első elnökasszonya hivatalba lépett, a brazil gazdaság jól teljesített, évi 7,5 százalékos volt a növekedés. Az előző nyolc esztendőben, mentora, Lula hivatali idejében jelentősen sikerült csökkenteni a szegénységet, s folyamatosan felfelé íveltek a gazdasági mutatók. Ám alig négy évvel később, mostanság Brazília a feltörekvő BRIC-államok közt a leggyengébb teljesítményt mutatja fel. Idén minimális, 0,7 százalékos növekedésre számíthatnak, a brazil gazdaság technikailag recesszióban van, Ez pedig nyomós érveket ad Rousseff kihívójának. Neves, aki jól szerepelt a tévévitákban, minden alkalommal az államfő fejére olvasta, hogy hiába az állami támogatások, az olcsó hitelek, az intervencionista gazdaságpolitika nem hozta meg a várt eredményt. Rousseff azzal védekezik, hogy a kedvezőtlen nemzetközi körülmények magyarázzák a gazdaság lassulását.
Az ellenzéki jelölt felhánytorgatta azt is, hogy bár Rousseff sok mindenbe belekezdett, kevés dolgot sikerült végigvinnie. A közmunkák állnak, az infláció 6,5 százalékos. A munkanélküliség terén nem állnak rosszul, az öt százalékos mutató elfogadható. Neves egyfajta "sokkterápiát" javasol gyógyírként a brazil gazdaságnak, amivel már Minas Gerais állam kormányzójaként korábban próbálkozott, igaz, vegyes eredménnyel.
Visszaüthet Rousseffre és a kormányzó Munkáspártra az állami olajcég, a Petrobras korrupciós botránya. A cég egyik magasrangú vezetője ellen vizsgálat folyik, mivel 25 millió dollárt utalt át svájci és Kajmán-szigeteki bankszámláira. Paulo Roberto Costa lebukott, de vádalkut kötött a hatóságokkal, s azóta készségesen mesél arról, miként csatornázta át az olajtársaság bevételei egy részét a saját számlái mellett a PT pártkasszájába. Az ellenzéki jelölt szerint a Petrobras a PT hatalma fenntartásának egyik legfontosabb eszközévé vált. Miniszterként Rousseff maga is a Petrobras igazgatótanácsának tagja volt, cáfolja azonban, hogy hasznot húzott volna korrupciós pénzekből.
Az üzleti körök kétségtelenül a változást szorgalmaznák Brazíliában, még a tekintélyes brit gazdasági hetilap, az Economist is Aécio Neves és technokrata csapata mellett tette le a voksot. Ám mindazok, akiknek életkörülményei sokat javultak Lula nyolc, majd Dilma négy éve idején, várhatóan ismét a folyamatosságra fognak voksolni. Dél-Amerikában egyébként ritkán fordul elő, hogy egy hivatalban lévő elnököt nem választanak újra. Vasárnap eldől, hogy a mostani brazil voksolás kivétel lesz-e.
