Gati: élete legnehezebb döntése előtt áll Orbán

Publikálás dátuma
2014.10.25 07:00
Charles Gati sötéten látja a rendszer jövőjét FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
A magyar kormány nyugati elutasítása ma egységes - állítja Charles Gati. A Johns Hopkins Egyetem magyar származású professzora szerint a korrupciós ügy nyomán nemcsak Amerika tehet további diplomáciai lépéseket, de akár az Európai Unióban is eljárások indulhatnak Magyarországgal szemben. Gati úgy véli, a nyugatellenes orbáni retorika és kormányzás nemcsak az alapvető politikai előrelátás hiányát jelzi, de a valódi magyar nemzeti érdekek semmibevételét is. Mindezek miatt a politológus úgy látja: Orbán Viktor élete legnehezebb döntése előtt áll: ha az utóbbi évek kurzusát folytatja, minden bizonnyal megbukik, ám ha újít, abba is belebukhat.

- Most vannak mélyponton a magyar-amerikai kapcsolatok, vagy van még lejjebb?
- Természetesen még ennél is van lejjebb. Sok-sok diplomáciai lépést lehet még elképzelni mindkét oldalról, amelyek akár évtizedekig is súlyosan érinthetik Magyarországot. Én azt remélem, hogy megoldódnak a problémák.

- A rendszerváltás óta ma a legrosszabb ez a viszony?
- Az elmúlt négy évben a magyar-amerikai kapcsolatok egyre rosszabbodtak. Igen sok jelzést, sőt figyelmeztetést kapott a magyar kormány különféle fórumokon; bizalmasan, kevésbé bizalmasan, sőt volt egy hivatalos demars is még Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet idejében. Tehát az a feszültség, amit most láthatunk, nem egyik napról a másikra alakult ki, mert az amerikaiak sokáig nem akarták elhinni, amit láttak és hallottak, a magyar kormány pedig gőgösen, néha kocsmai stílusban utasította el Washington tanácsait.

- A korrupciós ügy volt az utolsó csepp, vagy ez jelzés arról, hogy betelt a pohár?
- Ez lehetett az utolsó csepp. Ráadásul, hogy betelt a pohár, még nem jelenti azt, hogy nem lesznek további ügyek is. Egyelőre azonban úgy látom, Amerika részéről a sok-sok aggodalom kifejezése után most arra várnak, hogy a magyar kormány tegyen pozitív lépéseket az egykori barátság, az egykori bizalom helyreállítása érdekében.

- Ehhez képest azt állítja a magyar kormány, hogy éppen Amerikának, illetve az amerikai kormánynak kellene lépéseket tennie, nyilvánosságra hoznia bizonyítékait és az érintettek névsorát a korrupciós ügyben. Megfelelő diplomáciai reakció ez?
- Meggyőződésem, hogy sok-sok korrupciós ügyről tud a magyar kormány, de egyelőre tovább folytatja eddigi kommunikációját: mint egy rossz házasságban, mindig minden a másik hibája.

- Szijjártó Péter, az újdonsült magyar külügyminiszter ellátogatott az Egyesült Államokba, ám tárgyalásainak semmiféle érdemi eredményét nem tapasztaltuk. Sőt, példátlan módon nem John Kerry külügyminiszter fogadta, hanem az európai és az eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes. Ez jelzésértékű?
- Igen, de nem ez a lényeg. Ilyen esetekben mindig két lehetőség van. Az egyik az, hogy az amerikai külügyminiszter éppen nincs Washingtonban, hiszen sokat utazik. A másik lehetőség, ahogy azt ön is sejteti, hogy nem kívánják a diplomáciai kapcsolatokat ilyen magas fokon folytatni addig, amíg a magyar kormánytól nem érkezik egy konstruktív válasz. Most erről lehet szó. Elvégre pár évvel ezelőtt, amikor a Martonyi János a magyar diplomácia vezetőjeként az Egyesült Államokban járt, még találkozott az amerikai külügyminiszterrel…

- Igen, Hillary Clinton fogadta őt, sőt Magyarországon is járt még az előző ciklusban, bár akkor is figyelmeztetéseket fogalmazott meg a kormány számára. Az amerikai kabinet baráti szövetségesként az utóbbi négy évben nagyon sokszor szóvá tette a neki nem tetsző magyarországi fejleményeket.
- Pontosan, de nemcsak az amerikai kormánytól érkeztek figyelmeztetések. Az Európai Uniótól és egész világsajtótól is. Önmagában jelzésértékű, hogy egy kis ország ennyire a figyelem középpontjába kerül. Konzervatív és liberális lapok évek óta és egyöntetűen figyelmeztették a magyar kormányt, hogy túlságosan messzire megy el a szövetségi rendszer és a demokratikus értékek semmibevételével, és hogy valamit tenni kell. Ezekre megfontolt, tartós válasz nem jött. A kritikusokat tudatlan ellenségként kezelték. Az újságírókat, szerkesztőket nyilvánosan megbélyegezték. Azt állítja a magyar kormány és lapjai, hogy "mi mindent jól csinálunk, a demokrácia szabályai szerint, a nyugatiak nem értenek minket, nem tudnak magyarul, csak a balliberális oldal információit használják fel", és sorolhatnám. Ez évek óta megy. Ennél nevetségesebb csak az, amikor a kritikákat valamilyen összeesküvéssel párosítják. Nagy megtiszteltetés egyébként, hogy engem is a jól ismert, nagyrabecsült mumusok közé sorolnak a kormány propagandistái.

- Éppen azért kérdeztem a diplomáciai jelzésekről, mert a kormányfő tusnádfürdői beszéde után ön is írt egy hosszabb elemzést, amelyben például azt javasolta az amerikai kormánynak, hogy helyezze alacsonyabb szintre a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. Sőt, az Európai Uniót, s az amerikai kormányt is arra biztatta, hogy tűzzék napirendre a magyarországi folyamatok ügyét.
- Ami Orbán Viktor beszédét illeti, az valóban azt sejttette, hogy itt további demokráciaellenes lépések várhatóak a belpolitikában és Nyugat-ellenes lépések a külpolitikában. Ám ez még nem jelenti azt, hogy a következő napokban vagy hetekben ne módosulna a magyar fél álláspontja, különösen a korrupciós ügyben. Sok függ attól, hogy az Európai Unió hogyan reagál az amerikai lépésre. Ugyanis az EU-nak is vannak fontos korrupció-ellenes szabályai. Ha pedig az amerikai kormány döntése és bizonyítékai megfelelnek az uniós követelményeknek, akkor nem tartom kizártnak, hogy az EU is újraértékeli az egész magyar helyzetet.

- Ez azt jelenti, hogy a korrupciós ügy nyomán nemcsak Amerika tehet további diplomáciai lépéseket, de akár eljárások is indulhatnak Magyarországgal szemben az EU-ban?
- Ezt sem tartom kizártnak.

- Konkrétan milyen eljárásokra, illetve diplomáciai lépésekre gondol? Önmagában, azt hiszem, az is példanélküli, hogy egyáltalán nyilvánosságra kerül egy ilyen beutazás-korlátozási ügy, amely kormányzati szereplőket és az adóhatóságot érinti…
- Ne felejtsük el, hogy a nyilvánosság, így én is a magyar újságokból értesültem erről az egész ügyről. Tudtommal a budapesti amerikai nagykövetség nem informálta a magyar sajtót. A magyar kormány tette ezt a Napi Gazdaságnak nyújtott dezinformációval. Kétlem, hogy az amerikai kormánynak módjában áll az érintettek névsorát nyilvánosságra hozni. Ezt törvények tiltják. Vegye azt is figyelembe, hogy a korrupcióellenes harc az egyik legfontosabb ügye lett az Obama-kormánynak. Ezzel szoros kapcsolatban van Barack Obama elnök új doktrinája, amely az amerikai külpolitika központi feladatává tette a civil társadalom felkarolását. Erről a magyar sajtó sajnos nemigen vett tudomást. (Szeptemberi beszédét érdemes lenne áttanulmányozni.) Tehát ezen a téren is várható valamilyen washingtoni lépés. A másik a szövetségesi kapcsolat. Ugyan a katonai kapcsolatok valóban hasznosak, ugyanakkor az oroszokat érintő szankciókról szóló vitában mély ellentétek alakultak ki a magyar és amerikai fél között. Mondanom sem kell, ez most az amerikai külpolitika előtt álló legnehezebb kérdések egyike.

- Amire célzott, hogy Obama elnök negatív példaként említette Magyarországot a civil társadalmat ért fenyegető lépések miatt, összefüggésben lehet a mostani korrupciós ügyben tett határozott amerikai lépésekkel?
- Megismétlem: Amerikában és Európa-szerte fokozódik az elégedetlenség és az aggodalom a magyar kormánnyal szemben. Azok, akik két-három hónappal ezelőtt még nem kritizálták nyilvánosan a magyar kormányt, most megteszik. A magyar kormány nyugati elutasítása ma egységes. Ennek ellenére hadd tegyem hozzá, hogy amikor Obama összehasonlította Magyarországot Egyiptommal, ezzel nagyon nem értettem egyet. A magyar helyzet valóban aggasztó, de nincsenek olyan állapotok, mint Egyiptomban.

- Azért, mert nem tartja olyan súlyosnak például a szabadságjogok korlátozását, vagy mert egy más típusú hatalmi berendezkedést lát itt, mint ott?
- Egyiptomban a politikai ellenzék tagjai közül sokan börtönben vannak, kegyetlenkednek velük, fizikailag kínozzák őket. Nem lehet a két ország helyzetét egy kalap alá venni, ez nagy túlzás, akármennyire kritikusan tekintek is évek óta - mint jól tudja, és a budapesti újságolvasók is tudják - az Orbán-kormány demokráciát aláásó politikájára.

- Az Orbán-kormány lépései nem fenyegetnek azzal, hogy adott esetben egy olyan autoriter berendezkedést hoz létre, mint akár az egyiptomi?
- Azt valóban el lehet mondani, hogy egy autoriter rendszer van kiépülőben, de ez nem Egyiptom, ott a hatalmi berendezkedés is más. Én, mint politikai elemző és tanárember, pontatlannak tartom ezt az összehasonlítást. Szerencsére itt senki sem igényli, hogy az ember egyetértsen a Fehér Ház lakójával.

- Visszatérve ugyanakkor az ön augusztusi cikkére: négy konkrét tanácsot is megfogalmazott az amerikai kormánynak, illetve az Európai Uniónak a Magyarországgal felmerült aggályok ügyében. Egyet már említettünk, a diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre helyezését. A mostani eseményekből, nem úgy tűnik, hogy megfogadta az amerikai kormány a másik három javaslatát is?
- Ez nekem is eszembe jutott. Meg kell azonban, hogy mondjam, hosszú, hosszú hónapok óta nem beszéltem senkivel a State Departmentben. Az American Interest-et, ahol ez a tanulmány megjelent, persze sokan olvassák.

- Egy másik felvetése volt, hogy az amerikai kormány javasolhatná az EU-nak, vegye napirendre a magyar ügyeket. Tudjuk, hogy ezen a héten is zajlott egy, a magyarországi demokratikus viszonyokat taglaló vita az Európai Parlament plenáris ülésén, ám ebből is kitűnt: az EU-ra nem jellemző, hogy gyorsan reagálnának.
- Ez így van. Nagyon örülök a megfogalmazásának, mert én nem azt írtam, amit például a The New York Times, hogy vegyék el az uniós forrásokat Magyarországtól. Én azt javasoltam, hogy tűzzék napirendre a magyar kérdést az EU-ban és fontolják meg a tennivalókat a mai magyar kormánnyal szemben, de a magyar nép érdekében. Eddig is többször szerepeltek már a magyarországi ügyek az uniós napirenden, de ez általában nem jelenti azt, hogy gyors döntésre lehet számítani. Ami a lényeget illeti: az utóbbi három-négy évben elég sokat írtam és nyilatkoztam Magyarországról. Számomra a fő kérdés eddig is és most is az, Magyarország érdekében áll-e, hogy egy olyan világban éljen, ahol lényegében egyedül marad. Hogy elszigetelődjön a környezetétől, az Európai Uniótól. Elvégre Szent István óta az ország nyugati identitása a nagy magyar cél és remény, s ezt a '90-es években a NATO-hoz, majd később az EU-hoz való csatalakozással sikerült elérni. Most pedig egyszerre előáll egy olyan magyar kormány, amelyik fütyül a nyugati világra. Ez, ha így megy tovább, nemcsak az alapvető politikai előrelátás hiányát jelzi, de a valódi magyar nemzeti érdekek semmibevételét is.

- Mit kellene most tennie a magyar kormánynak ahhoz, hogy helyreállítsa a viszonyt nyugati szövetségeseivel?
- Hasznos lenne kikérni független, akár ellenzéki szakértők véleményét. Ha tanácsaikat meghallgatják és egyiket-másikat el is fogadják, a magyar név becsületét helyre lehet állítani. Gyorsan hozzáteszem: nem lesz könnyű és nem megy óriási személyi áldozatok nélkül. Az biztos, hogy Orbán Viktor élete legnehezebb döntése előtt áll, történelmi felelőssége óriási. A helyzet szomorú fonákja, hogy ha az utóbbi évek kurzusát folytatja, minden bizonnyal megbukik, ám ha újít és nyugati értékek szerint irányítja az ország sorsát, abba is belebukhat. Az első megközelítés következménye szinte biztos, a másiké csak lehetséges. Ezért vagy ezért is korai még eltemetni a magyar demokráciát.

2014.10.25 07:00

A kormány ad pénzt a Lánchídra, de cserébe mindent átvariálna

Publikálás dátuma
2018.09.18 20:37
FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Hétmilliárd forintot biztosít az Orbán-kabinet a Lánchíd és a Váralagút egyidejű felújítására. A munkát másfél év alatt be kell fejezni – és ez még csak egy a támogatói elvárások közül. Eltűnhetnek a helyi körforgalmak is.
Meghallgatta a kormány Tarlós István kérését, hétmilliárdos pluszforrást küldött a Lánchíd és a Váralagút felújítására – derül ki a keddi Magyar Közlönyből; ezzel megvalósulhat az óriás beruházás, amire a fővárosnak eddig csak 16,3 milliárd forintja volt, miközben a munkaköltségeket 20 milliárd körülire becsülték.
Csakhogy – mert az ilyen rábólintásoknál mindig van csakhogy – az Orbán-kabinet feltételekhez kötötte a támogatást: a munkálatokat 18 hónap alatt kell befejezni, a forgalom lehető legkisebb akadályozásával, ami erőltetett menet lesz az eredetileg tervezett, három éves időszakhoz képest. Ráadásul, a kormány jogi következményeket vár el, ha a megbízó vagy a kivitelező kifutna a 18 hónapos határidőből.  A rendelet a 2020-as büdzséből biztosítana forrást a felújításokra, míg a fővárosi tervek szerint jövő évben látnának neki a munkának.
A kormány azt is előírta, hogy Tarlós István Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve találja ki, hogyan lehetne növelni a híd körüli zöldfelületeket, pihenőhelyeket – akár a helyi körforgalmak felszámolásának árán is.
Ez azt jelenti, hogy megszűnhet a Clark Ádám téri, a Széchenyi téri körforgalom, és átalakul a József Attila utca közlekedése is, ami komoly forgalmi változást okozna, autósok tízezreit érintené naponta.
A kormányrendeletből továbbá kiderül, hogy egy nagy teraszt is építenének a Vigadó tér alsó rakparti szakasza felé, a beruházást pedig összekötnék a Földalatti nyomvonalának tervezett Vigadó téri meghosszabbításával, és a 2-es villamos vonalának felújításával. A témafelelős Gulyás Gergelynek november végéig kell javaslatokat bemutatnia arról, hogyan is képzelik a Lánchíd-környéki zöldfelületek helyi növelését, na és a Vigadó téri terasz felépítését.  
Témák
Láncíd
2018.09.18 20:37

Jelenleg az Index: független

Publikálás dátuma
2018.09.18 19:40

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Akadt olyan fideszes képviselő, aki órákkal a bejelentés előtt azzal viccelődött, hogy tulajdonosváltás történt a hírportál környékén.
Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket. És van, amikor vészjósló a csönd. Talán ez a legrosszabb – így kezdte Az Index marad, ami volt című „szolgálati közleményét” Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő. A portálon kedd délután megjelent írásában a főszerkesztő konstatálta: a csönd most tört meg. Szerinte az a legfontosabb, hogy a kiadói jogokat gyakorló Index.hu Zrt. részvényei a Bodolai László vezette Magyar Fejlődésért Alapítvány tulajdonában maradtak. Ami változott: az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. Tegyük hozzá: Oltyán József személye joggal kelthet aggályokat. Bemutatása szerint – bár korábban baloldali szakszervezeti aktivistaként az MSZOSZ-ben vállalt szerepet – jelenleg a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja, bizottsági elnöke. A 444.hu válogatást közölt azokból a megnyilvánulásaiból, amelyekben a megszüntetett Népszabadságnak, az Indexnek vagy éppen az ellenzéknek szúrt oda. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavasszal „fakenews-gyárnak” nevezte az Indexet, akkor nehéz elhessenteni a gondolatot, hogy Oltyán felbukkanása a kormányzati nyomulás jele. Utólag több mint érdekes, hogy hétfő délelőtt, órákkal az Indexet érintő változások bejelentése előtt Kerényi János fideszes politikus a Képviselői Irodaházból kilépve viccelődve odaszólt az Index videoriporterének: biztosan azért váltott „olyan konszolidált fazonra”, mert tulajdonosváltás történt az Indexnél. Az újságíró kérdésére, tud-e esetleg erről bármit, csak annyit mondott: „Dehogy, én nem tudok semmit”. Kerényi János amúgy Oltyán József földijének is tekinthető, hiszen soltvadkerti, azaz Bács-Kiskun megyei illetőségű. (Kérdéseinket elküldtük Oltyán Józsefnek, válaszát keretes írásunkban olvashatják.) „Megszerezni nem tudják az Indexet, de arra kísérletet tehetnek, hogy megfojtsák” – vázolt pesszimista forgatókönyvet egy sajtóügyekben jártas, az Indextől független szakértő. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt lehessen mondani, szerinte ma még túlságosan kevés az információ. Komolyan majd akkor kell aggódni – vélekedett –, ha Bodolai László távozik az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványból. Számára ugyanis Bodolai garancia a kormánytól független működésre. Kérdés, arra mennyi garancia van, hogy Bodolait nem mozdítják el valamilyen módon az alapítványból. Jelenleg ő az egyedüli kurátor, ha úgy tetszik, az egyszemélyes kuratórium. Az alapítványt létrehozó cég, ahol most (Spéder Zoltán kiszállása után) a tulajdonosváltás történt, elvileg nem szólhat bele az alapítvány működésébe. Az alapítványok a magyar jog szerint önálló, az alapítótól független jogi személynek számítanak. Annak viszont – szintén elvi lehetőségről beszélünk – nincs akadálya, hogy az ilyenkor előírt procedúra után megváltoztassák a kuratórium összetételét. Továbbá arra is van mód, hogy a mostani vevők a tulajdonrészüket átadják másnak, adott esetben például a Mediaworksnek. Forrásaink szerint annak, hogy mindezek a lépések nem történtek meg egyszerre, leginkább az az oka, hogy az időhúzó taktikával elkerülhető a botrány: így nem késztetik közös fellépésre a szerkesztőséget. Ha ezek a lépések nem valósulnának meg, akkor sem megnyugtató, hogy a hirdetési bevételek az új, kormányközeli tulajdonoson keresztül érkeznek az Indexhez – hívta fel lapunk figyelmét egy „ágazati szakértő”. A mostani helyzet tisztázásához tudni kellene, hogy a két, egyenként 50 százalékos új tulajdonos, Ziegler és Oltyán közül kinél van az irányítói jog, azaz vita esetén kié a végső döntés. Valamint azt is tudni kellene, hogy melyik bank adott hitelt a vásárláshoz, kinek a jelzáloga került a megvásárolt cégre. Amíg ez nem világos, nehéz megfejteni, hogy mi is történt az Indexnél. Az Index létrehozott egy oldalt, ahol bárki ellenőrizheti, a szerkesztőség saját álláspontja szerint hagyják-e, hogy az újságírók befolyástól mentesen végezzék munkájukat. A barométer keddi állása szerint az Index: független.

Oltyán: Bács-Kiskunban úgy hívtak, a „helyi Index”

Oltyán József kedden este írásban válaszolt kérdéseinkre. - Mi motiválta, hogy bevásárolja magát az Index mögött álló cégbe, cégekbe, amelyek a portál hirdetési felületei felett is rendelkeznek?    - Amennyiben az NP Nanga Parbat 17. Zrt.-re gondol a társaság semmilyen módon nem áll az Index.hu hírportál mögött. Az Index kiadójának tulajdonosa a Magyar Fejlődésért Alapítvány. Az NP Nanga Parbat 17 Zrt. részvényeinek megszerzését tegnap kiadott közleményünkben részletesen megindokoltuk, amelyet a Népszava szerkesztőségéhez is eljuttattunk.    - Miből finanszírozta a tranzakciót?  - Kisebb részben saját tőkéből, nagyobb részben pedig hitelből.    - Melyik banktól vett fel hitelt?  - Az adásvétel részleteit a felek üzleti titokként kezelik, így erről nem kívánok nyilatkozni.    - Veszteséges vagy nyereséges jelenleg a két CEMP-cég, valamint NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t?  - A cemp-x online Zrt. tulajdonában lévő cégek nyereséggel működnek, az NP Nanga Parbat 17. Zrt. nem végez gazdasági tevékenységet.    - Veszteség esetén ön rak bele pénzt a saját vagyonából?  - A gazdasági társaságok finanszírozása tulajdonosi feladat, természetesen meg fogok felelni tulajdonosi kötelezettségeimnek.     - Nem gondolja furcsának, hogy KDNP-s politikusként egy olyan hírportál mögött álló cégben lett társtulajdonos, amely számos alkalommal bírálta a jelenlegi kormányt?  - Én inkább azt gondolom furcsának, hogy annak ellenére, hogy világosan fogalmaztunk az adásvételről szóló közleményben, és az ügyletek minden részletét nyilvánosságra hoztuk, Ön azt állítja kérdéseiben, hogy az index mögött állunk. Ez nincs így, határozottan szeretném cáfolni. Az Index.hu részvényeit az MFA Alapítvány birtokolja.    - A Facebookon egy Pesti Srácok-cikkhez írt kommentjében, úgy fogalmazott, hogy „legalább 2 éve tiltólistára tette az Indexet”. Mi változott?  - A kontextusra nem emlékszem, fogalmam sincs, mikor volt ez. Biztos volt egy tartalom, amin felhúztam magam. Ebből kár összeesküvés-elméletet gyártani. Ez nem tendencia, hanem egy adott cikkre „adott" düh. Bennem egyébként is van egy érzelmi kapcsolódás az Indexhez, hiszen 12-13 évig úgy hívtak Bács-Kiskun megyében, hogy a „helyi Index".    - A Népszabadság bezáratásakor azt mondta: „A Népszabinál pedig mindenki gondolkodjon el, hogy mennyire érdekelte eddigi munkája során, hogy mennyi értéket teremt a vállalatának! És ha ezt jól végig rágták, akkor az utolsó kapcsolja le a villanyt, mert most már késő!” Kérem pontosítson: milyen értékekre gondolt, amelyeket ön szerint nem valósítottak meg a Népszabadság volt munkatársai?  - Ezt a cikket a Bácsmegye.hu oldalon jegyeztem a téma kapcsán. A kiadó adósságát ellentételező értékre gondoltam, ami valamiért nem termelődött meg, így laptulajdonosként és médiavállalkozóként azt gondolom, hogy már sokkal korábban, az első veszteségek idején be kellett volna zárni. Ha jól emlékszem talán 5 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a kiadó az újsághírek szerint, ez egy elképesztően nagy összeg. (A veszteségre vonatkozó állítás nem fedi a valóságot. A Népszabadságot egyébként sem gazdasági, hanem politikai okok miatt zárták be – a szerk.)    - „Mint megyei laptulajdonos eldöntöttem, hogy alapvetően át fogom alakítani az akkoriban Bács-Kiskun megye egyik legolvasottabb hírportálját a Hírös.index.hu-t. Ez annyira jól sikerült, hogy fel is számoltam 2013-ban a lapot és ezzel együtt kiszálltam az értelmetlen számok bűvöletében zsibongó netes újságok versenyéből. Mert abban a percben a gyerekeim kérdő tekintetének a kereszttüzében rájöttem, hogy ha nem változtatok, akkor elveszítem a tiszteletüket.” Most visszaszáll a netes újságok versenyébe?  - A tulajdonomban lévő Regon Média számos megyei online portált működtet, csak a gyűlölködésnek teret adó hiros.index.hu-t zártam be.

Feszültség, csalódottság, felháborodás

Az Index munkatársait kérdezve többektől azt hallottuk, hogy „mi sem tudunk többet annál, ami a hírekben megjelent”. Egyikük hangsúlyozta, a történteket semmiképpen sem szabad úgy értelmezni, hogy a Fidesz „lenyúlta volna” az Indexet, de – jegyezte meg – „nem vagyunk nyugodtak”. Volt, aki közölte: a végsőkig megbíztak Bodiban (Bodolai László beceneve), aki „még a választások után, és akkor is, amikor kiderült, hogy Nyerges Zsolt megveszi Simicska Lajos minden üzleti-, és médiaérdekeltségét, azt mondta, semmi gond, az Index mögött nem fog megjelenni a Fidesz semmilyen formában”. Erre „nekünk is egy cikkből és egy sajtóközleményből kellett megtudnunk”, hogy egy KDNP-s üzletember feltűnt az Index körül. Az újságíró szerint a szerkesztőségben egyszerre feszült és csalódott a hangulat. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a napi munkában semmilyen változást nem észlelnek, mindenki szabadon dolgozhat. Másoktól eltérően azonban ő úgy látja, hogy a NER igenis „betette a lábát az Indexbe”. A helyzet illusztrálására elmondta: „olyan ez, mintha egy betörő bejönne a lakásodba, de egyelőre nem csinálna semmit, csak leülne a sarokba. Akár élhetnél ugyanúgy is, mint eddig, közben tudod, hogy bármikor kipakolhatja a lakást”. „Pillanatnyilag nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy pénzt vegyenek ki az Indexből” – erősített rá a betörős hasonlatra egy másik indexes kolléga, aki felháborodottságot is érzékelt munkatársai körében, amiért „a fejünk fölött” döntenek róluk. Ettől függetlenül az Indexnél abban bíznak, elkerülik, hogy az Origo.hu sorsára jusson a lap: ott egy tulajdonosváltás és a korábbi lapvezetés eltávolítása után rövid idő alatt teljes mértékben kormányszócsővé alakították át a portált, tömeges elbocsátásokkal, felmondásokkal kísérve.

Szerző
2018.09.18 19:40
Frissítve: 2018.09.18 20:19