Fenyegetik az RMDSZ-t

Ha az államfőválasztás második fordulójában az RMDSZ nem Victor Ponta miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét támogatja, nincs mit keresnie többé a kormányban – jelentette ki csütörtökön a PSD Kovászna megyei parlamenti képviselője.

Grama szerint a magyaroknak azért kellene a második fordulóban a miniszterelnököt támogatniuk, mert a Ponta-kabinet jelentős összegekkel támogatta a székely megyét, aminek előnyeit a román és magyar lakók egyaránt élvezték.

„A miniszterelnök programja kisebbségekre vonatkozó részének lefontabb eleme éppen az RMDSZ kormányzati részvétele. Ha a PSD-UNPR-PC koalíció bízik az RMDSZ-ben, az RMDSZ-nek is támogatnia kell a koalíció jelöltjét. Ha nem ezt teszi, többé nem indokolt a részvétele a kormányban” – fogalmazott a volt háromszéki prefektus.

A jelöltek programjainak bemutatása után a romániai magyar sajtó azt írta, hogy sem Victor Ponta, sem más, nem magyar nemzetiségű jelölt (ezúttal ugyanis kettő is van) programja nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek kérdésével.

Az RMDSZ egyelőre nem nevezte meg kit támogat a második fordulóban. A pártelnök Kelemen Hunor ugyan indul az első fordulóban, de biztos nem végez az első két helyen, nem kerül második fordulóba, amelynek legnagyobb esélyesei Ponta és Klaus Johannis, a liberális-demokrata liberális néppárti koalíció jelöltje.

Kelemen szerint nem elvárás a kormányban részt vevő RMDSZ-szel szemben, hogy az elnökválasztás második fordulójában a koalíció versenyben maradt jelöltjét támogassa, de természetes, hogy a párt egyeztessen partnereivel az első forduló után.

Erre az egyeztetésre sor kerül, a miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy november 2-a után a koalíciós pártok megnevezik, melyik versenyben maradt elnökjelöltet támogatják a második fordulóban, és arról is döntenek, ki legyen a következő miniszterelnök.

Ugyanis ha Ponta megnyeri a választást, megüresedik a kormányfői szék. A kormánykoalíciónak jelenleg három jelöltje van versenyben, Ponta és Kelemen mellett a liberálisoktól kivált volt miniszterelnök-pártelnök, Calin Popescu Tariceanu, szenátusi elnök.

A szociáldemokrata kormányfő többször is jelezte, nem akar a saját pártjából miniszterelnököt jelölni, ha államfővé választják. A román sajtó szerint Ponta Tăriceanut bízná meg kormányalakítással.

Az RMDSZ számára azért nem egyértelmű, hogy a koalíció versenyben maradt jelöltjét támogassa, mert a koalíciós pártok baloldaliak, Johannis pedig a néppárt jelöltje, az RMDSZ az Európai Néppárt tagja.

Fenyegetőzött a napokban Gheorghe Funar Kolozsvár volt polgármestere is. A szélsőséges, xenofób csütörtökön politikus bejelentette, ha államelnökké választják, a román közszolgálati médiában kizárólag román nyelven beszélhetnek majd a meghívottak.

Funar azért fenyegetőzött a magyar nyelv betiltásával a közmédiában, mert egy választási műsor végén Tőkés László néppártjának jelöltje románul és magyarul is választásra buzdította a szavazópolgárokat. Egy másik műsorban azt kifogásolta, hogy az RMDSZ meghívott politikusa köszöntötte magyarul is a nézőket.

Az érintett a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, mert Funar a műsorvezetők csitítása ellenére is durva kirohanásokat intézett a magyar közösség ellen.

Szerző
Frissítve: 2014.10.24. 22:14

Mulasztásban a Kehi?

Publikálás dátuma
2014.10.25. 07:03
Amikor házkutatás volt az Ökotársnál, Orbánt emlékeztették, ő is a civilek pénzén tanulhatott FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Miközben a külügyi tárca a külföldi diplomatákat igyekszik meggyőzni arról, micsoda korrupciós botrányt tárt fel a Kehi a norvég civil támogatások ügyében, a megvádolt szervezeteket máig nem tájékoztatták, így a napokban nyilvánosságra hozott Kehi-jelentést sem küldték meg számukra. Az érintettek szerint ez jogsértő.

Különös megtiszteltetésnek nevezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy tájékoztathatja a külföldi diplomatákat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által megfogalmazott, bizonyítékokkal ugyan kevéssé alátámasztott vádakról a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ügyében. A Szijjártó Péter által vezetett magyar diplomácia október 23-i dátumozású leveléhez csatolta a teljes Kehi vizsgálati anyagát is, méghozzá egy október 15-re szignált angol nyelvű változat formájában. Mindez már csak azért is érdekes, mert a Kehi csak szerdán ismertette megállapításait, a hivatal elnöke, Gaál Szabolcs Barna is aznap tartott prezentációt az ügyben a kormánynak. Ám a jelentés szövege már napokkal korábban kiszivárgott a kormánypárti Magyar Nemzethez, s ezek szerint a dokumentum angol nyelvű változata egy napon készült el a magyarral.

"Első ránézésre nincs különbség a magyar és az angol verzió között, ugyanazokat a koncepciózus állításokat sorolják különösebb bizonyítékok nélkül" - írta az angol nyelvű anyagról a 444.hu, kiemelve azt is, hogy miközben a külügyi tárca igyekszik meggyőzni az eljárás igazáról a diplomatákat, a Kehi az érintetteket nem tájékoztatta megállapításairól. Csak a sajtóból, illetve a kormány honlapján közzétett adatokból értesültek ugyanis a NCTA lebonyolításában részt vevő civil szervezetek a Kehi-vizsgálat őket érintő eredményéről. Az alapítványok éppen ezért azt kérték, a Kehi küldje meg nekik is a jelentést tartalmazó dokumentumokat.

Az NCTA és a norvég kormány eleve jogszerűtlennek tartotta az eljárást, ám Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója arra is felhívta a figyelmet, a Kehi működésére vonatkozó jogszabály előírja, hogy a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervvel meg kell osztani azért, hogy az észrevételeket tehessen. Az NCTA pedig azt írta tegnapi közleményében: "a Kehi a működéséről szóló kormányrendelet előírásait, valamint a tisztességes eljárás követelményét megszegve mind ez idáig nem küldte meg az ellenőrzési jelentés teljes dokumentumanyagát az összes olyan melléklettel, amely a Kehi szerint alátámasztja a sajtó útján közreadott vádakat. Ezért a vizsgálat alá vont alapítványok nyomatékosan követelik, hogy a Kehi bocsássa rendelkezésükre ezeket a dokumentumokat."

Emlékezetes: csütörtökön Móra Veronika már azt is elmondta, "nagyon nehéz, sőt lehetetlen érdemben reagálni általánosságokban megfogalmazott, tényekkel alá nem támasztott vádakra. Ha úgy találták, hogy szabálytalanságok történtek, akkor le kellett volna írni: ki, mit követett el milyen összegben". Az Ökotárs igazgatója szerint a Kehi vizsgálati anyaga nem is nevezhető igazából jelentésnek, mert egy jelentésben konkrétumok vannak és nem szerepelnek olyanok, hogy "előfordult az is", "megtörtént az is", illetve "volt olyan eset is".

Megírtuk: nem tudott pontos összeggel előállni a Kehi arról, hogy mekkora értékben követett el jogszabálysértéseket az Ökotárs. Sőt, sem a nyilvánosságra hozott jelentésben nem szerepelnek konkrétumok, sem a hivatal által összehívott sajtóbeszélgetésen nem sikerült ilyeneket bemutatni. Ahogy nem sikerült választ kapnunk arra sem, hogy az eredeti közlésüknek megfelelően tesz-e a Kehi újabb feljelentést. Eközben a hivatal vezetői szürreális eszközökkel is előálltak jelentésük "erősítése", illetve a sajtó befolyásolása érdekében.

A példátlan módon nyilvánosságra hozott Kehi-jelentésből is kitűnik: a hivatal minden erejével azon volt, hogy teljesítse a Miniszterelnökség utasítását, s hatalmas korrupciós botrányt kerekítsen. Ám mindez aligha jött össze. A Kehi ugyanis csupán annyit közölt: a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot. Nem tudni azonban, hogy összesen hány projekt közül választották ki a vizsgáltakat. Ahogy azt is elhallgatták hogy noha a kormány megbízása eredetileg a Norvég Alap összes programjának átvilágítására szólt (a 13 program egyike az NCTA), a Kehi csak a civil pályázati rendszert vizsgálta - szemezgetve a pályázatokból. Vagyis a Norvégiától érkező 36 milliárd forintnyi államilag kezelt támogatás elköltését nem ellenőrizék, az NCTA-nak jutó 4 milliárdból mintegy 500 millió forintnyi költést vizsgáltak. Ebből a Kehi szerint mintegy 200 millióra vonatkozóan találtak szabálytalanságokat, ám jogszabálysértést - mint a sajtóbeszélgetésen végül beismerték - valójában "néhány tízmilliós nagyságrendben" gyanítanak.

Újra támadják Norvégiát?
Miközben a Kehi-jelentés utal arra, hogy az Ökotárs Alapítvány által elkövetni vélt szabálytalanságokról nem tudhatott a norvég fél sem, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint a norvég állam szerepét is tisztázni kell az ügyben. Csepreghy Nándor a Hír Tv-nek azt mondta: a kormányzati szerv vizsgálata azt mutatta ki, ellenőrzésük kezdete után az Ökotárs több dokumentumot is a norvég nagykövetségre menekített, így nem tudni, mi volt a norvégok szerepe a dologban. Ennél jóval barátságosabb hangot igyekezett megütni a jelentés kapcsán Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter új megállapodásról tárgyalna a norvégokkal, akikkel ismertették is a Kehi-jelentést, s Lázár meg is hívta a norvég kabinet képviselőit Magyarországra. Ismert ugyanakkor, hogy a norvég kormány mindvégig elutasította a Kehi-vizsgálatot, mondván: a hivatalnak nincs jogalapja a norvég közpénzeket kezelő szervezetek vizsgálatára.

Szerző

Mulasztásban a Kehi?

Publikálás dátuma
2014.10.25. 07:03
Amikor házkutatás volt az Ökotársnál, Orbánt emlékeztették, ő is a civilek pénzén tanulhatott FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Miközben a külügyi tárca a külföldi diplomatákat igyekszik meggyőzni arról, micsoda korrupciós botrányt tárt fel a Kehi a norvég civil támogatások ügyében, a megvádolt szervezeteket máig nem tájékoztatták, így a napokban nyilvánosságra hozott Kehi-jelentést sem küldték meg számukra. Az érintettek szerint ez jogsértő.

Különös megtiszteltetésnek nevezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy tájékoztathatja a külföldi diplomatákat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által megfogalmazott, bizonyítékokkal ugyan kevéssé alátámasztott vádakról a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ügyében. A Szijjártó Péter által vezetett magyar diplomácia október 23-i dátumozású leveléhez csatolta a teljes Kehi vizsgálati anyagát is, méghozzá egy október 15-re szignált angol nyelvű változat formájában. Mindez már csak azért is érdekes, mert a Kehi csak szerdán ismertette megállapításait, a hivatal elnöke, Gaál Szabolcs Barna is aznap tartott prezentációt az ügyben a kormánynak. Ám a jelentés szövege már napokkal korábban kiszivárgott a kormánypárti Magyar Nemzethez, s ezek szerint a dokumentum angol nyelvű változata egy napon készült el a magyarral.

"Első ránézésre nincs különbség a magyar és az angol verzió között, ugyanazokat a koncepciózus állításokat sorolják különösebb bizonyítékok nélkül" - írta az angol nyelvű anyagról a 444.hu, kiemelve azt is, hogy miközben a külügyi tárca igyekszik meggyőzni az eljárás igazáról a diplomatákat, a Kehi az érintetteket nem tájékoztatta megállapításairól. Csak a sajtóból, illetve a kormány honlapján közzétett adatokból értesültek ugyanis a NCTA lebonyolításában részt vevő civil szervezetek a Kehi-vizsgálat őket érintő eredményéről. Az alapítványok éppen ezért azt kérték, a Kehi küldje meg nekik is a jelentést tartalmazó dokumentumokat.

Az NCTA és a norvég kormány eleve jogszerűtlennek tartotta az eljárást, ám Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója arra is felhívta a figyelmet, a Kehi működésére vonatkozó jogszabály előírja, hogy a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervvel meg kell osztani azért, hogy az észrevételeket tehessen. Az NCTA pedig azt írta tegnapi közleményében: "a Kehi a működéséről szóló kormányrendelet előírásait, valamint a tisztességes eljárás követelményét megszegve mind ez idáig nem küldte meg az ellenőrzési jelentés teljes dokumentumanyagát az összes olyan melléklettel, amely a Kehi szerint alátámasztja a sajtó útján közreadott vádakat. Ezért a vizsgálat alá vont alapítványok nyomatékosan követelik, hogy a Kehi bocsássa rendelkezésükre ezeket a dokumentumokat."

Emlékezetes: csütörtökön Móra Veronika már azt is elmondta, "nagyon nehéz, sőt lehetetlen érdemben reagálni általánosságokban megfogalmazott, tényekkel alá nem támasztott vádakra. Ha úgy találták, hogy szabálytalanságok történtek, akkor le kellett volna írni: ki, mit követett el milyen összegben". Az Ökotárs igazgatója szerint a Kehi vizsgálati anyaga nem is nevezhető igazából jelentésnek, mert egy jelentésben konkrétumok vannak és nem szerepelnek olyanok, hogy "előfordult az is", "megtörtént az is", illetve "volt olyan eset is".

Megírtuk: nem tudott pontos összeggel előállni a Kehi arról, hogy mekkora értékben követett el jogszabálysértéseket az Ökotárs. Sőt, sem a nyilvánosságra hozott jelentésben nem szerepelnek konkrétumok, sem a hivatal által összehívott sajtóbeszélgetésen nem sikerült ilyeneket bemutatni. Ahogy nem sikerült választ kapnunk arra sem, hogy az eredeti közlésüknek megfelelően tesz-e a Kehi újabb feljelentést. Eközben a hivatal vezetői szürreális eszközökkel is előálltak jelentésük "erősítése", illetve a sajtó befolyásolása érdekében.

A példátlan módon nyilvánosságra hozott Kehi-jelentésből is kitűnik: a hivatal minden erejével azon volt, hogy teljesítse a Miniszterelnökség utasítását, s hatalmas korrupciós botrányt kerekítsen. Ám mindez aligha jött össze. A Kehi ugyanis csupán annyit közölt: a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot. Nem tudni azonban, hogy összesen hány projekt közül választották ki a vizsgáltakat. Ahogy azt is elhallgatták hogy noha a kormány megbízása eredetileg a Norvég Alap összes programjának átvilágítására szólt (a 13 program egyike az NCTA), a Kehi csak a civil pályázati rendszert vizsgálta - szemezgetve a pályázatokból. Vagyis a Norvégiától érkező 36 milliárd forintnyi államilag kezelt támogatás elköltését nem ellenőrizék, az NCTA-nak jutó 4 milliárdból mintegy 500 millió forintnyi költést vizsgáltak. Ebből a Kehi szerint mintegy 200 millióra vonatkozóan találtak szabálytalanságokat, ám jogszabálysértést - mint a sajtóbeszélgetésen végül beismerték - valójában "néhány tízmilliós nagyságrendben" gyanítanak.

Újra támadják Norvégiát?
Miközben a Kehi-jelentés utal arra, hogy az Ökotárs Alapítvány által elkövetni vélt szabálytalanságokról nem tudhatott a norvég fél sem, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint a norvég állam szerepét is tisztázni kell az ügyben. Csepreghy Nándor a Hír Tv-nek azt mondta: a kormányzati szerv vizsgálata azt mutatta ki, ellenőrzésük kezdete után az Ökotárs több dokumentumot is a norvég nagykövetségre menekített, így nem tudni, mi volt a norvégok szerepe a dologban. Ennél jóval barátságosabb hangot igyekezett megütni a jelentés kapcsán Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter új megállapodásról tárgyalna a norvégokkal, akikkel ismertették is a Kehi-jelentést, s Lázár meg is hívta a norvég kabinet képviselőit Magyarországra. Ismert ugyanakkor, hogy a norvég kormány mindvégig elutasította a Kehi-vizsgálatot, mondván: a hivatalnak nincs jogalapja a norvég közpénzeket kezelő szervezetek vizsgálatára.

Szerző