Felemás áfacsökkentés

Publikálás dátuma
2014.10.27. 06:23
A darabolt áru lett az áfacsalók célpontja FOTÓ: THINKSTOCK
A 2015-ös adócsomag jelen állása szerint jövőre 5 százalékra csökken a szarvasmarha, a juh és a kecske "köztes termékeinek" áfája. Az Országgyűlésben korábban a Fidesz frakció indoklás nélkül lesöpörte az MSZP-nek az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére vonatkozó törvényjavaslatát. A csalók most már a darabolt termékekkel űzik áfacsalási "játékukat".  

Jövő év elejétől a sertéshús, az élő marha-, juh- és kecske, és e vágott állatok általános forgalmi adója 27 százalékról 5 százalékra csökkenhet. Az MSZP javaslatában szereplő alapvető élelmiszerek közül a tej áfája marad 18 százalék, a baromfi, a tojás, a hazai zöldség-gyümölcs, az édesvízi halak forgalmi adója pedig 2015-ben is Európában a legmagasabb marad. Márpedig az agrárszakemberek szerint például a zöldség-gyümölcs ágazatban talán a legmagasabb a fekete gazdaság aránya: egyes szegmensekben eléri a 40-50 százalékot is. Az élő és a félsertés áfájának 5 százalékra mérséklése eddig két következménnyel járt: hirtelen "növekedésnek" indult a hazai sertés állomány, illetve a fekete "húsipar" átrendeződött a darabolt sertés területére. Gyakori trükk, hogy a sertés darabjait félsertésként számolják el, így az áfája már nem 27, csak 5 százalék. Ennek a játéknak most véget vethet az új szabályozás.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke a Népszavának elmondta, jövőre az élő sertéstől a sonkáig, szalámiig 5 százalék lesz az áfa, de a kiskereskedelemnek és persze a végfogyasztónak ki kell fizetnie a 27 százalékos áfát. Hogy a vásárló mennyivel juthat olcsóbban a késztermékhez, vagy egyáltalán lejjebb mennek-e az árak ettől a kormányzati lépéstől, ma még nehéz lenne megmondani. Az 5 százalékos áfa egyik nagy előnye, hogy ennél a mértéknél már nem igen éri meg a kockázatot az áfa-csalás, továbbá, hogy már kevéssé éri majd meg importálni a sertést és sokakat ösztönözhet a visszatérésre a legális piacra.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Népszavának elmondta, természetesen egyetértenek és támogatják az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, de több tényezőt is figyelembe kell venni a szakmai indokok mellett. A kamara számításai szerint, ha egy számjegyűre mérsékelnék az alapvető élelmiszerek, a tőkehús, a tej, tejtermékek, tojás, a hazai zöldség-gyümölcs, a baromfihús áfáját, az mintegy 200 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetés számára. Ezt nem viselné el a büdzsé, hiszen ez a hatás már rövidtávon jelentkezne. A kieső bevételnek csak egy részét pótolná a fehéredő gazdaságból befolyó különböző járulékok, adók és a fogyasztás növekedése. A kormánynak nyilván azt kellett mérlegelnie, melyik ágazatot sújtja leginkább a feketegazdaság. Abban az agrárszakemberek is egyetértenek, hogy a sertéshús-termelés és -feldolgozás a legfertőzöttebb - 25-30 százalékra becsülik a feketegazdaság arányát -, ezért ott volt a legsürgősebb az 5 százalékos áfa bevezetése. Az agrárkamara ügyvezető elnöksége a folytatásról kialakított konkrét koncepcióról tárgyal, amit hamarosan nyilvánosságra is hozunk és a kormánynak is elküldjük - közölte Győrffy Balázs.

A cukor és az olaj
Az MSZP módosító indítványt nyújt be az adótörvényekhez, javasolva az alapvető élelmiszerek mellett az áfacsalásokban leginkább érintett cukor és étolaj áfájának 5 százalékra csökkentését - közölte Gőgös Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előtt tartott sajtótájékoztatón tegnap. Az ellenzéki párt elnökhelyettese az adótörvényekkel összefüggésben azt mondta, "röhögőgörcsöt kapott", amikor meghallotta, hogy csökkentik a szarvasmarha, a kecske és a juh áfakulcsát öt százalékra. "Ez egy vicc!" - mondta, mert ezek a termékek - a negyedelt marhán kívül - nincsenek kereskedelmi forgalomban, ráadásul szinte az összes exportra megy.
A sajtótájékoztatón Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az amerikai nagykövetség ügyvivője nyilatkozataiban egyszer sem mulasztott el utalni az áfacsalási ügyre, illetve az ő feljelentésére. Emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán beszámolt egy áfacsaló-hálózat leleplezéséről. Ne gondolja senki, hogy erről az egy ügyről van szó, többen is nyomoz párhuzamosan a hatóság - hangsúlyozta. Hozzátette: "valamit elhallgatott Varga Mihály", hogy ez a hálózat közvetítő cégeken keresztül multinacionális bevásárlóközpontokba juttatta el az árút. Értékelésre szerint kormány is felismerte az áfacsalások súlyosságát, de változtatási szándék egyelőre csak az ígéretek szintjén van.

Szerző

Gyakran késik a mentő

Publikálás dátuma
2014.10.27. 06:11
A mentőknek rengeteg dolguk van, de többet is követelnének tőlük FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Térkép készült azokról a helyekről, ahova a mentők a hívást követően biztos, hogy nem érnek ki negyedóra alatt: a térkép szerint egész városok esnek ki a mentőállomások 15 perces körzetéből, az országos lefedettség még ma is az ezredfordulós szintnek felel meg. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője szerint a helyszínre érkezésre nincs "normaidő", vagy nemzetközi követelmény, az egyedüli elvárás, hogy minél előbb ott legyenek.

Magyarországon mintegy 900 település van több mint negyedórányi távolságra a legközelebb eső mentőállomástól - derült ki a geoinformatikával foglalkozó Esri Magyarország felméréséből.

A kutatás eredményeit figyelembe véve egy internetes térképet is készítettek, ahol bárki megnézheti, hogy hol van a lakhelyéhez legközelebbi mentőállomás, és hogy onnan baj esetén mennyi idő alatt tudna kiérni a mentőkocsi.

A térkép elkészítéséhez a mentőállomások helyét, egy a közlekedési szabályokat is tartalmazó digitális utcatérképet, egy lakossági demográfiai adatbázist, valamint az Opten cégadatbázisát használták fel.

Az adatgyűjtésből kiderült, hogy a teljes lakosság 14 százaléka, egész pontosan 1 millió 410 ezer ember lakik negyedóránál távolabb mentőállomástól. Oláh Attila, az Esri ügyvezetője elmondta, hogy a mentőállomáson álló mentőautónak a segélyhívástól számított másfél-két perc kell az induláshoz, így alig 13 perce marad a sofőrnek, hogy a baj helyszínére érjen.

"A kiérkezési időbe beleszámoltunk egy percet a segélyhívásra, egyet, amíg a mentő kihajt az állomásról és a csúcsidőben – hétköznap reggel 8-kor – a megkülönböztető jelzések használatával való haladást, figyelembe véve természetesen a Kresz-szabályokat".

A térkép szerint több nagyobb város is - mint például a 15 ezres Abony vagy a 11 ezres Lajosmizse is - negyedórán túli távolságra esik a legközelebbi állomástól. Az adatok arra is rámutattak, hogy jelenleg 618 ezer munkavállaló dolgozik a mentőállomásoktól negyedóránál (kék lámpával rohanva is) távolabb.

Utánuk 1804 milliárd forint bért és járulékot fizettek a munkáltatók, amiből legalább 500 milliárd forintot adó és járulék formájában az államnak – többek közt azért, hogy időben odaérjen értük a mentő.

Az Esri kutatásával kapcsolatos közleményben emlékeztet: a lefedettség hiánya régi probléma. A Népszava még 2001-ben számolt be arról, hogy akkor azt tervezték, egy-két éven belül az esetek 92 százalékában a segélyhívás utáni 15 percen belül érjenek helyszínre a mentők.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője a felméréssel kapcsolatban elmondta: a helyszínre érkezésre nincs "normaidő", vagy nemzetközi követelmény. Az elvárás az, hogy a lehető legkorábban érjen ki a segítség.

Ugyanakkor az OMSZ már évtizedek óta használ hatékonyságának mérésére egy saját maga által választott vonatkoztatási rendszert, melynek alapja a 15 percen belüli helyszínre érkezés aránya - ez az arány sok-sok éve változatlan: 77-78 százalék.

"Ha a cím pontos és van szabad mentőkapacitás, a beteg elérése a távolság (a mentésirányító a legközelebbi megfelelő mentőegységet riasztja) és a forgalmi viszonyok függvénye" – közölte Győrfi.

Az OMSZ szóvivője arról is tájékoztatott: az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Országos Mentőszolgálat tavaly elkezdte az ország nagy részének lefedéséhez kapcsolódó fejlesztéseket – 178 új mentőautót és 20 új, valamint 60 felújított mentőállomást adnak át a következő években –, hogy legalább az ország kilencven százalékán joggal reménykedjenek az ott élők, 15 perc alatt odaér hozzájuk a segítség.

Még mindig homályos a Népliget-ügy

Több híradás is beszámolt róla, legutóbb szeptember végén halt meg egy 61 éves férfi Budapesten a népligeti teniszpályán azért, mert nem tudott hozzá időben kiérni a mentő. Ám ez nem elsősorban a mentőállomás távolságának hibája volt, hanem azoké az "ismeretlen tetteseké", akik - többek szerint szabálytalanul - helyeztek ki az utat elzáró betonelemeket, így a mentő nem tudott a sportlétesítmény bejáratához menni, az oda vezető utat a mentősök futva kényszerültek megtenni.

A sportcentrum elnöke szerint az "ismeretlenek" a Népligetbe vezető összes utat önkényesen, jogellenesen lezárták. Elmondása szerint két éve "háborúskodnak" a szomszédos lakópark üzemeltetőivel, akik el akarják lehetetleníteni a sportközpont működését. A katasztrófavédelem határozatban állapította meg, hogy a betonakadályokat jogellenesen helyezték ki.

Minderre hiába hívták fel az X. kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat vagy a rendőrség figyelmét, mindeddig semmi sem történt. A haláleset után azonban mintegy varázsütésre eltűntek az úttorlaszok. A X. kerületi önkormányzat lapunkkal azt közölte, az út lezárása a jogszabályoknak megfelelően történt, "mivel a Népliget területére vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló önkormányzati rendelet előírja, hogy a gépjárműforgalmat a Népliget mint közpark területéről ki kell tiltani."

A katasztrófavédelem határozatáról azt írták, hogy "a szerv nem az útlezárás jogszerűségét vizsgálta, hanem a Népligetben található épületek tűzoltók által történő megközelíthetőségét". Az ügyben kerestük a BRFK-t, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. A fővárosi önkormányzat pedig annyit közölt, hogy "ez ügyben Tarlós István főpolgármester úr belső vizsgálatot indított".



Szerző

Elkövető, áldozat egyaránt sérül

Publikálás dátuma
2014.10.27. 06:10
Így kezdődik az iskolai erőszak, és gyakran még fokozódik is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Magyarul is megjelent a diákok körében tapasztalható megfélemlítésről szóló nemzetközi bestseller, a Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak. Szerzője Barbara Coloroso, a gyereknevelés világszerte elismert szakértője szemléletváltást sürget a jelenséggel kapcsolatban.

Egy ilyen könyv témája általában nem vonzza az átlagolvasót, így sokszor az érintettekhez is nehezen jut el, pedig nagy szükségük lenne tanácsokra a probléma megoldásában - mondta Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója az MTI-nek.

Mint kifejtette, Barbara Coloroso könyve Magyarországon is komoly változást eredményezhet a magyarul kortárs megfélemlítésnek nevezett bullying problémájának felismerésében és kezelésében, és segítséget nyújthat a pedagógusoknak, az iskolapszichológusoknak, a szülőknek, de még az áldozatoknak is.

Kutatások szerint Magyarországon minden negyedik-ötödik gyerek válik bántalmazás áldozatává az iskolában. Ennek leggyakoribb formája a cukkolás, a cikizés, a megszégyenítő megviccelés és a kiközösítés, de a testi erőszak is szerepel a gyakori bántalmazások listáján.

Herjeczki Kornél elmondta, hogy a több nyelvre lefordított hiánypótló kötet - amely elnyerte a Books for a Better Life Award elnevezésű díjat - új szemléletet hoz a kortárs megfélemlítés megközelítésében, mert nemcsak konkrét lépéseket javasol a szakembereknek és a szülőknek, hanem megelőző stratégiákat, irányelveket is ad a biztonságot nyújtó iskolák és az aktív közösségek megteremtéséhez.

"Fontos felhívni a figyelmet a szülők felelősségére is: például, hogy tudatosítsák gyerekeikben az internethasználat veszélyeit, de talán még fontosabb, hogy erősítsék a gyerekek egészséges önképének kialakítását. Így kisebb az esélye, hogy akár áldozat, akár elkövető váljon belőlük" - jegyezte meg.

Hozzátette, hogy a zaklatáskor az elkövetőnek és az áldozatnak is sérül a személyisége, ugyanis mindketten rossz magatartásformát erősítenek magukban: az elkövetőn elhatalmasodnak a gyűlölködő, kirekesztő magatartásformák, az áldozat pedig a bántalmazás következtében egyre értéktelenebbnek érzi magát.

Kiemelte, hogy mivel a bántalmazott gyerekek gyakran félnek a zaklatásról beszélni, a könyv egyes fejezetei tesztszerűen vezetik végig a szülőket azokon a pontokon, amelyeket megválaszolva esetleg gyanakodhatnak arra, hogy gyerekük bántalmazásnak van kitéve.

Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője az MTI-nek arról bezsélt, hogy ha az iskola légterében zajlik a bántalmazás, annak a pedagógusok számára árulkodó jelei vannak. Ilyen például, ha egy gyerek sosem játszik nagy közösségben vagy a szüneteket a felnőttek közelében tölti, illetve ha nem akar részt venni fakultatív osztályprogramokon.

"Sokszor nem az a baj, hogy a pedagógus nem tudja vagy nem látja, hogy mi történik, hanem az, hogy nem tud mit tenni, nincsen megoldási alternatívája" - mondta. Ezekben a helyzetekben segíthet, ha van külső szemlélő, távolabbról jövő segítség.

Ilyen lehet az iskolapszichológus vagy egy szociális munkás, hiszen "a kortárs bántalmazások sokszor nem egyetlen zaklatóról és egyetlen bántalmazottról szólnak, hanem egy nagyon rosszul működő osztály- vagy iskolai közösségről" - emelte ki.

A szakember szerint amennyiben egy szülő elég időt tölt gyerekével, hogy közel kerülhessen hozzá, akkor olyan légkört teremt, hogy a gyerek el fogja mondani, ha bajban van. Ha azonban mégsem szól, akkor is vannak jelek, amelyekből lehet a zaklatásra gyanakodni.

Ilyen például, ha a gyerek szomatikus tüneteket produkál: migrénes fejfájás gyötri, hasmenése, erős hasfájása van vagy minden nap kifogást keres, hogy miért nem akar iskolába menni, esetleg igényli, hogy minél hamarabb menjenek érte.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 116 111-es segélyhívó számára az idén már 200 olyan hívás érkezett - elsősorban a gyerekektől -, amelyekben a kiskamaszok maguk kérnek segítséget hasonló problémák ügyében. Feltűnő, hogy ezekben az esetekben nem tudnak, nem mernek a szülőkhöz, a pedagógusokhoz fordulni, esetleg az anonimitás miatt keresnek külső segítséget.

Szerző