A romantikus érkezéshez pedig nem is lehetne stílusosabb közlekedési eszközt választani egy gőzhajónál. Sokan itt építették fel hétvégi házukat és a környezet igazán idilli. A hagyományos bajor stílusban épült falvak utcáinak köveit évente sok százezer turista koptatja. Az igazi látványosságot persze a II. Lajos bajor király által megálmodott meseszerű lovagvárak jelentik. A legismertebb természetesen a németül Új Hattyúkőnek nevezett Neuschwanstein, mely Németország legtöbbet fényképezett épülete. Ettől nem messze áll Hohenschwangau kastélya, mely nem kevésbé híres, bár építészeti stílusában inkább hagyományos. A sziklára épült várat a 19. század közepén II. Miksa, Lajos édesapja emelte, az ifjú király itt töltötte gyermekkorát. Talán innen való a középkori lovagvilág és az építészet iránti rajongása is. Itt sem hiányoznak a csipkés falak és tornyok. A falakon középkori címerek, páncélos lovagok szobrai hirdetik a lovagi erények dicsőségét. Hogy Bajorországban vagyunk, azt a mindenhol felbukkanó kék és fehér színek juttatják eszünkbe. A hattyút mintázó szökőkút Lohengrinre emlékezteti a germán mondavilágban jártas látogatót. A kastély múzeum, amelyben a bajor királyi család pompaszeretetéről is meggyőződhetünk. A középkort idéző konyhában éppúgy megállt az élet, mint Csipkerózsika meséjében. A kukták és szakácsok szoborrá merevedve várják, hogy valaki felébressze a többszáz éves álmát alvó mesebeli királylányt.
A meseszép álomkastélyt - jellegzetes tornyaival, fehér falaival - szinte az egész világon ismerik. Ha ismerős számunkra a látvány, az már csak azért sem véletlen, mert alakját többször is felhasználták. Walt Disney ennek alapján tervezte a Hamupipőke című rajzfilmben látható kastélyt, de ez a motívum látható Disneylandben is. Persze a bajor királyt ennél sokkal komolyabb és magasztosabb ideák vezették, amikor 1869 és 1886 között az Alpsee feletti magányos sziklán felépíttette álomkastélyát. II. Lajos már gyermekkorától rajongott a germán lovagvilágért. Kedvenc zeneszerzője, Richard Wagner előtt akart tisztelegni, amikor úgy gondolta, álma megvalósítható. A meseszerű épületet nem is építész, hanem egy színházi díszlettervező, Christian Jank tervezte. Valóban olyan is lett, mintha egy Lohengrin előadás kellékeként szolgálna. A kastély Schwanstein, a schwangaui lovagok székhelyének romjaira épült, akik a hattyút választották jelképükül. A látvány távolról és közelről is valószerűtlen és meseszerű. Talán nem véletlen, hogy II. Lajost sokan tartották őrültnek tervei miatt.
A közelben található 93 méter magasan. a vízesés felett átívelő, kecses Marienbrücke építésekor kora egyik technikai csodájának számított. A terveket a M.A.N. cég készítette. Talán innen lehet legjobban élvezni a kastély panorámáját. A zúgó vízesésben talán ma is élnek manók és tündérek.
Belépve, a díszletek pompája még elképesztőbb. Mindent áthat a Niebelung mondák szelleme. Szinte várjuk, hogy valamelyik pazar tükör mögül előlépjen a Hattyúlovag Lohengrin. A király maga is részt vett a belső terek tervezésében. A berendezés, a díszítések, a bútorok mór, román, gótikus és barokk stílusjegyeket hordoznak egyszerre. Minden aranyban pompázik. A király hálótermének díszítésén mesteremberek tucatjai dolgoztak. A freskók, festmények, faragványok, csillárok teátrálissá és egyben hivalkodóvá varázsolják a helyiséget. A legenda szerint csak a király ágyának elkészítése több mint öt évig tartott. A termek falait a germán mondavilág hősei és Wagner operák jelenetei díszítik. A falakat borító aranyozott márványfaragások elkészítésén 17 kőfaragó dolgozott 4 éven keresztül. A trónterem ékessége a 18 mázsás aranyozott bronzcsillár. Ugyanakkor a kastély 360 szobájából mindössze 14 készült el Lajos halála előtt. A költségek viszont így is tetemesek voltak. Amikor a király újabb 20 millió márkát kért az építkezés miatt amúgy is eladósodott bajor kormánytól, a miniszterek fellázadtak és megtagadták a kifizetést. Hivatalosan is őrültnek nyilvánították az álmodozó kedvű uralkodót. Ezek után Lajos még bankrablásra is kész volt, hogy megszerezze a hiányzó összeget. II. Lajost végül letartóztatták és máig tisztázatlan körülmények között - az őt vizsgáló pszichiáterrel együtt - holtan találták a starnbergi-tó vizében.
A neuschwansteini kastély nemcsak ámulatba ejtő, hanem ugyanakkor modern is volt. Megtalálhatók benne kora legújabb technikai vívmányai: vízöblítéses wc, hideg-meleg víz, a központi lépcsőházban pedig lift működött. A csodakastélynak Európában több hasonmása is található. Például a Portugáliában látható sintrai Pena Palace.
Bajorország - és az idelátogató turisták - több remekmívű kastélyt is köszönhetnek II. Lajos építészeti szenvedélyének. Egy csodálatos park közepén áll a Linderhof kastély, mely XIV. Lajos, a francia napkirály tiszteletére épült. A park különlegessége a mesterséges cseppkőbarlang, melynek alapjául mi más szolgálhatott, mint egy Wagner opera, a Tannhauser. Van itt mesterséges víz alatti világítás, műhullámok és egyéb - inkább operaszínpadra való - effektus. Az 1878-ban elkezdett Herrencheimsee a Cheim-t egyik szigetén épült és mintájául a Versailles-i palota szolgált. Persze a bajor király ebben is túl akart tenni a mintán. Tükörterme is nagyobb volt és II. Lajos még hálószobát is építtetett a több száz éve halott Napkirálynak. A grandiózus elképzeléseket dédelgető király nagyon szeretett itt időzni. A francia stílusú park tavában ma vadludakat és sirályokat fényképezhetnek a kíváncsi turisták. Akkor sem kell meglepődnünk, ha a fák közül őzek bukkannak elő. Ez itt már egy másik, egy rokokó hangulatú mesevilág.
