Tizenhét nemzeti kisebbség 82 listával indult tegnap a szerbiai nemzetiségi választáson, amely során saját önkormányzati testületeiket választották meg a kisebbségi közösségek tagjai.
Szombaton a hágai törvényszék belgrádi irodája előtt tüntettek a Szerb Radikális Párt tagjai és szimpatizánsai a pártelnök, a hágai őrizetben lévő Vojiszlav Seselj azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelve. A radikálisok azt mondják, nem fognak ölbe tett kézzel ülni, miközben a hágai törvényszék „megöli vezetőjüket”.
A hívek felháborodása annak köszönhető, hogy a háborús bűnös Seseljnél tavaly vastagbélrákot, a napokban pedig májrákot diagnosztizáltak, egészségi állapota vészesen romlik. Ezen a héten döntenek arról, operálható-e a volt csetnikvajda.
Seselj 2003-ban adta fel magát, tizenegy és fél éve tartja vizsgálati fogságban a hágai bíróság. Ő a leghosszabb ideje ítélet nélkül fogva tartott személy a bíróság történetében.
Szerbia 7,2 millió lakója közül 1,2 millió tartozik valamely nemzeti kisebbséghez, a voksoláson azok vehetnek részt, akik regisztráltak a nemzetiségi listákra.
Közel félmilió, 456444 személy iratkozott fel a választói névjegyzékbe, legnagyobb arányban a magyarok - 254 ezer magyar közül 137 ezren.
Tizenhét közösség közvetlen szavazás útján választotta meg képviselőit, három pedig- macedónok, horvátok és montenegróiak - elektorok révén. A kisebbségi nemzeti tanácsok tevékenysége a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki, és részt vesznek az adott kisebbséget érintő döntéshozatali eljárásokban.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak 35 tagja lesz, amelyért négy listán 117 személy versengett – a belgrádi parlamentben is
képviselettel rendelkező legnagyobb vajdasági magyar szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás listája, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége listája, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga egyik elnökségi tagja által vezetett Magyar Liga-Új Magyar Alternatíva, illetve a Másként Magyarságunkért.
Suzana Paunovic, a kisebbségi és emberi jogi iroda igazgatója közölte, pozitív folyamat tapasztalható Szerbiában, egyre több kisebbségi él választási jogával, így a nemzeti tanácsok egyre nagyobb legitimitással bírnak.