Új hangoskönyvek a Kossuthnál

Publikálás dátuma
2014.10.30. 06:50
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Az Örkény István Könyvesboltban tegnap mutatták be a Kossuth Kiadó új hangos könyveit. Travers A csudálatos Mary Poppins című története Polyák Lilla, Andersen A kis hableány című meséje Rost Andrea előadásában jelent meg

Szerző
Frissítve: 2014.10.29. 21:37

Ígéretcunami Balog Zoltántól

Publikálás dátuma
2014.10.30. 06:05
Balog Zoltán kedden mutatta be tárcája propagandaanyagát – kormánya intézkedései mindenben ellentmondanak a szövegnek FOTÓ: NÉPS
Furcsa sajtóanyaggal reklámozza magát a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), pedig még nem tudni, érintik-e a tárcát a jövő évi megszorítások. A dokumentum állításainak jelentős része a kormány konkrét intézkedéseivel és bejelentett terveivel is cáfolható.

Választási kampánybrossúrának is elment volna az Emmi "háttéranyaga", amely elvileg a tárcát érintő költségvetési tervekről szól. Az anyagban mégsem szerepel, hogy konkrétan hogyan alakul a szociális, egészségügyi és oktatási ágazatot is felügyelő csúcsminisztérium költségvetése - a jövő évi költségvetést várhatóan október végéig terjesztik az Országgyűlés elé -, vagy hogy feloldják-e a nyáron elrendelt minisztériumi zárolást.

A tárca állítása szerint "nem a szakterületeit, hanem a családot, annak valamennyi tagját veszi figyelembe akkor, amikor megfogalmazza a következő időszakra céljait". Nem csoda tehát , hogy nagy vállalásokat tesz a minisztérium, ám ezek mindegyike ellenpontozható a kabinet tetteivel.

Pró: "A születéstől a szakma megszerzéséig, illetve a diplomaszerzésig gondoskodunk a gyermekekről."

Kontra: A tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 évre csökkentette a kormány, 16 éves koráig pedig senki nem szerezhet szakmát. A felsőoktatásba való belépéshez érettségi kellene, mégis csökkenteni fogják a gimnáziumi férőhelyek számát, sőt, "átgondolják" a szakközépiskolai intézménytípus további jövőjét is. A diploma pedig továbbra sincs ingyen, a hallgatók fele tandíjat fizet.

Pró: "A kötelező óvodáztatással a gyermekek valóban felkészülnek az iskolára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben."

Kontra: A kormány azelőtt vezette be a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, hogy elegendő óvodai férőhelyet teremtett volna. Utólag persze elindították a fejlesztést: uniós források felhasználásával jövőre 4000 óvodai férőhely létesül majd. Ám az óvodákat nem államosították, azokat továbbra is az önkormányzatoknak kell fenntartaniuk, miközben az állam elvonta a helyi adóbevételek jelentős részét.

Pró: "A Nemzeti Alaptanterv átgondolásával a fő célunk, hogy csökkentsük az általános iskolások terheit, az alsóbb évfolyamokon az olvasás és írás tanítására szükséges koncentrálni, a felsőbb évfolyamokon pedig a közismereti tárgyakra."

Kontra: Oktatási szakértők szerint az új alaptantervvel éppen az a baj, hogy a lexikális tudásra koncentrál a készségfejlesztés helyett, és sok tantárgynál szinte megtaníthatatlan mennyiségű tananyagot ír elő. Viszont a mondat arra is utalhat, hogy változtathatnak az alaptanterven.

Pró: "A szakképzés tervezett átalakításával fontosnak tartjuk, hogy az alapfokú képzésből felkészült, közismereti tudással felvértezett tanulók kerüljenek ki."

Kontra: A 4-ről 3 évesre csökkentett szakiskolai képzésben legfeljebb a heti tananyag 33 százalékát képezhetik a közismereti tárgyak, például a matematika, az idegen nyelv és a történelem. Vagyis - miközben a szakmunkástanulóknak is kötelező lesz a heti öt testnevelésóra, valamint a duális képzés keretében az iskola mellett magáncégeknél is dolgozniuk kell - az iskola döntésétől függően be kell érniük például heti egy angol-, vagy magyarórával. Továbbtanulási és munkaerőpiaci esélyeik így jelentősen csökkennek.

Pró: "Megtettük a legfontosabb lépéseket annak érdekében, hogy felsőoktatási intézményeink nagyobb önállóságot kapjanak, hatékonyabban működjenek."

Kontra: Csak a héten fog kiderülni, kiket nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök az állami fenntartású egyetemek és főiskolák kancellári posztjaira. A kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásának irányításáért, például a források elosztásáért, a közbeszerzésekért vagy az ingatlanhasznosításért. Vagyis az intézményi szenátusok által megválasztott rektorok a kancellárok beleegyezése nélkül egyetlen olyan döntést sem hozhatnak majd, amelynek költségvetési vonzata van. Márpedig szinte minden szakmai döntésnek van pénzügyi vonatkozása, például, hogy egy egyetem fenntartson egy képzést vagy egy tanszéket.

Pró: "Javítjuk a nyugdíjasok életminőségét; a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében - a tervezett inflációt követve - január 1-től 2,2 százalékkal emeljük a nyugdíjat".

Kontra: Mivel a nyugdíjemelés csak az inflációt követi, egyáltalán nem javít a nyugdíjasok életminőségén a 2,2 százalékos emelés. Öregségi nyugdíjasoknál ez egyébként 2400, rokkantnyugdíjasoknál 2010 forintot jelent majd.

Lesz-e gyerekeső?
Bár a családi adókedvezmény nem bizonyult csodafegyvernek a népességfogyás elleni harcban, az Emmi újabb, de elég szűkmarkú családtámogatási formákat jelentett be. Állami nászajándékként a 2015-től házasságot kötők első gyermekük születéséig, de legfeljebb két évig havi 5000 forint adókedvezményben részesülhetnek, de nyilván nem az összeg indítja majd be a házasodási kedvet.
Az első gyermek érkezésekor - a magzat 90 napos korától - már 10 ezer forintos családi adókedvezmény is jár majd a szülőknek, továbbá 2016-tól nő a többgyerekesek adókedvezménye is. "CSÓK" néven vezetik be az egygyermekes családok részére is igénybe vehető "családi otthonteremtési kedvezményt", ami tulajdonképpen a már létező "szocpol" új néven.



Szerző

Nem adják fel, marad a szélessávú tiltakozás

Publikálás dátuma
2014.10.30. 06:03
A Fidesz szerint „el fognak tűnni” a netadó ellen tiltakozók – pedig egyre többen tervezik az újabb demonstrációt FOTÓ: TÓTH GER
Az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes megmozdulásaként emlegetik külföldön is az internetadó bevezetése ellen tartott keddi tüntetést, százezres részvételt becsülve. A kormány azonban erőt kíván felmutatni a tiltakozókkal szemben, így Németh Szilárd rezsibiztos leszögezte: az internet nem a rezsi része, a tüntetők pedig szerinte "ugyanúgy el fognak tűnni, mint ahogy eltűntek az alaptörvénnyel, a nevelési törvénnyel vagy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban." Ennek érdekében akár a gyülekezési törvényt is módosíthatják. A Fidesz székházának megrongálása miatt őrizetbe vett fiatalok ellen mindenesetre a bíróság szerint nem voltak elegendők a bizonyítékok, így ki is engedték őket.

Nem fogjuk visszavonni, a lehető legjobb formájában fogjuk elfogadni - ezt üzente az internetadó bevezetése ellen tiltakozóknak tegnap reggel a fideszes Németh Szilárd. A több tízezres, külföldi hírügynökségek szerint egyenesen százezres embertömeget az utcára terelő "digitális Trianonról" - ahogyan a tüntetők nevezték a helyszínen - tegnap az ATV-n beszélt a rezsibiztos, aki azt is mondta: a tüntetők "ugyanúgy el fognak tűnni, mint ahogy eltűntek az alaptörvénnyel, a nevelési törvénnyel vagy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban". Németh azt is mondta, hogy szerinte az internet nem az alapvető rezsiköltségek része, és hivatkozott egy olyan, általa reprezentatívnak nevezett felmérésükre, amiben szerinte a fűtés, "a főzés megoldása", a világítás számított fő rezsikérdésnek, ezek után a hulladékszállítást, a kéményseprést, a televíziót, a telefont nevezte meg a lakosság, és csak eztán az internetet.

"Pontosan tudom, hogy ezt az adót nem a családok, a háztartások, nem az internet-fogyasztók fizetik meg" - mondta Németh, aki szerint gondolhatja az Európai Bizottság digitális ügyekkel foglalkozó szóvivője, hogy elméletben és kivitelezésében is borzasztó ötlet az internetadó, "csak ő nem itt él ebben az országban". Németh utalt arra, hogy Magyarországot kötelezi egy uniós előírás, amely szerint 2016-ig ki kell építeni mindenhol az "internetsztrádát" - vagy ahogyan még fogalmazott, "Európa beinternetesítéséről van szó" -, ám ehhez csak akkor kap támogatást Magyarország, ha húsz százalékos önrészt biztosít. Szerinte ezt a pénzt épp azoknak a szolgáltatóknak a zsebéből venné ki a kormány, akiknek ezt az önrészt biztosítania kellene és beruháznia a fejlesztések érdekében, de Németh szerint ezt befektetésként kell felfogniuk, és leszögezte, "minden magyar állampolgár megkapja a lehetőséget, hogy csatlakozzon az internethez, ráadásul szélessávú internethez", miközben az adóval a szolgáltatók szerint is éppen ez kerülhet veszélybe.

Tudni akarják
Noha a rezsibiztos az internetet nem különösebben fontosnak tartó "reprezentatív" fideszes felmérésre hivatkozott, a 444.hu egyik olvasóját valaki azzal kereste meg telefonon, hogy a véleményét kérje az internetadóról is, vélhetően a Fidesz nevében.
A válaszadó szerint - írta a portál - először értékelni kellett Áder János, Orbán Viktor és a kormány munkáját egy tízes skálán, kérdezték, hogy szavazna, és ha igen, kire, ha most vasárnap lennének a választások, arról, hogy a válaszadó szerint Bajnai Gordonnak mennyire kellene részt vennie a politikai életben, hogy Gyurcsány Ferenc a legalkalmasabb kihívója-e Orbánnak. Végül megkérdezték: mennyire ért egyet az internetadó bevezetésével, hallott-e arról, hogy lesz korlátja az adónak, és ezt a szolgáltatók fizetnék, illetve hogy ez utóbbi információk pozitívan befolyásolják-e a véleményét az adóról.
Ezután még olyan fontos kérdések következtek, mint hogy hallott-e a Fidesz székház elleni támadásról, szerinte kinek a hibája volt, és hogy szerinte milyen szerepet játszott az utóbbi idők belpolitikai eseményeiben az Egyesült Államok. De kérdezték arról is, hogy szóba került-e baráti körben a kitiltás ügye.
A férfihang azt mondta, a felmérést a kutatas.hu megbízásából végzi, csakhogy ez a domain a kormány alá tartozó Nemzeti Innovációs Hivatal honlapjára irányít át, ahol viszont kutatás-fejlesztéssel és nem közvélemény-kutatással foglalkoznak. A portálnak a hivatalból azt mondták, semmiféle hasonló kutatást nem végeznek.

Miközben a korlátozást a kormány minden fronton igyekszik bővítésként kommunikálni, még a kormánypárti békemeneteket szervező CÖF-CÖKA is elismerte, hogy az elkapkodott javaslat jól látható társadalmi ellenérzéseket vált ki. Ennek ellenére Németh nyilatkozata a Fidesz hivatalos álláspontjának is tekinthető, hiszen a bejelentés óta - mint az Index írta - egyetlen egy pártfórumon, a hétfői frakcióelnökségi ülésen vitatkoztak a netadóról. Akkor a frakcióvezető Rogán Antal vezette elő a témát azzal, hogy a frakciónak nincs mozgástere, amivel - bár a kormányfő nevét nem említette - utalta arra, hogy Orbán Viktor döntése volt "a távközlési adó kiterjesztése". Már akkor elvetették azt a kezdeti - vélhetően éppen a feszültségek enyhítését célzó - indoklást, hogy a netadóból befolyt pénz a rendvédelmi szervek és az adóellenőrök bérezésére kell, és helyette most már azt mondják, az uniós elvárásoknak megfelelő szélessávú internetszolgáltatás országos lefedettségének kiépítésére költenék az adóbevételt.

Úgy tudni, ha némi finomítás várható is a törvényjavaslatban, azt teljes egészében aligha vonja vissza a Fidesz. Ezt jelzi, hogy a párt Lendvay utcai székházának vasárnapi megtámadását "erőszakos tüntetők vandalizmusaként" jellemezték tegnapi közleményükben is, kiemelve, hogy jelentős - Kocsis Máté szóvivő által korábban tízmilliósra becsült - kárt okoztak. Több hírportált azzal vádoltak, hogy "álszakértői" jelentésekre hivatkozva "gyártottak" hamis híreket arról, hogy néhány ablak és redőny betörése nem érheti el a kétszázezer forintot. Felhívták a portál figyelmét, hogy ilyen "politikailag vezényelt és felhergelt tüntetés" után ne szítsák tovább a hangulatot.

Csakhogy a 444.hu közölte a biztosító helyszíni szemle alapján készített kárlistáját, amely mindössze "két nyílászáróban" fedezett fel nem egészen 145 ezer forintos kárt. (Igaz, a kidöntött kerítésekkel nem foglalkozott a szakértő.) Márpedig ezt a kárbecslést fogadta el tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) is annak a hat fiatalnak az ügyében, akiket vasárnap vettek őrizetbe és a rendőrség az előzetes letartóztatásukat javasolta. Az ügyészség ezt nem fogadta el, noha azzal vádolta meg az aktivistákat, hogy a székháznál történteket közvetítette a televízió, a cselekedeteik ezért "alkalmasak voltak arra, hogy félelmet, megbotránkozást keltsenek". Emiatt csoportosan elkövetett, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, nyilvános rendezvény helyszínén elkövetett garázdaság vádjával kívánták tárgyaltatni az ügyüket gyorsított eljárásban.

Ellenzékben könnyelmű volt Orbán
"Nekünk nem egyes személyeket kell elrettentenünk az egyeduralmi törekvésektől, hanem azt az egész politikai szervezetet, amely nem tudja vagy nem akarja megtanulni, hogy az egyeduralom ideje lejárt. Amelyik 16 évvel a rendszerváltás után még mindig abban reménykedik, hogy demokráciának lehet hazudni az egyeduralmat, s azt hiszi, hogy nemcsak a magyarokat, hanem az egész nyugati világot orránál fogva vezetheti. Beigazolódott, hogy a hazug, illegitim és önfejű kormányzati politikára az emberek nyílt és rejtett ellenállással válaszolnak. Az elmúlt 16 év és a nyugati demokráciák példái alapján előre látható volt, hogy sztrájkok, tüntetések, útlezárások, engedetlenségi mozgalmak várhatók" - írta Orbán Viktor a Magyar Nemzetben. (2006. október 14.)

A több mint 48 órán át fogva tartott tüntetőket bilincsben vezették elő a tárgyalásra. Kettőjüknek is az volt a bűne az ügyészség szerint - a 21 éves Sz. I. Ábel és a 19 éves Z. András egyetemistáknak -, hogy egy harmadik társuknak segítettek egy üres két decis üveget a székház erkélye felé hajítani. B. Gábor pedig az ügyész állítása szerint ittas állapotban felmászott az erkélyére, az ablakok egyikéről lerángatta a redőnyt, az egyik ablakot megrúgta, miközben a társai biztatták. Sz. Zoltán a székházat legalább tízszer megdobta számítógép-alkatrésszel, az egyik ablak betörésével 96 ezer forint kárt okozott, állt a vádiratban. Ám a PKKB hiányolta a székházban okozott kár - vagyis az ügyészség állításainak - igazolását, és mivel a tárgyaláson egyetlen tanú sem jelent meg, gyorsított eljárásról sem lehetett szó. Az egyetlen - a sajtóban futballhuligánként aposztrofált - Sz. Zoltán volt, akinél egy folyamatban lévő más ügye miatt előzetes letartóztatást indítványozott az ügyészség, de a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben, míg a többieket szabadon engedte. A PKKB később rendes eljárást is lefolytat.

A keddi megmozdulás már gyakorlatilag minden elemében békés volt - leszámítva az incidenst az Erzsébet hídról bejelentkezni próbáló, biztonsági őrökkel körülvett Hír Tv stábjára kiáltott "Ne hazudjatok!" felszólításokat -, és legközelebb csak a Fidesz hétfői frakcióülésén kerülhet elő a netadó ügye. A vasárnapi és a keddi tüntetés szervezői jelezték, november 17-én, a zárószavazás várható napján mindenképpen utcára vonulnak, már ha más esemény nem indokol előbbre hozott találkozót. Ma ugyanakkor Szombathelyen mindenképpen tüntetnek a netadó ellen.

Könnyen előfordulhat azonban, hogy a rendőrség a zárószavazásra időzített demonstráción már közbeléphet, mivel Németh Szilárd kedden - mint a Figyelő beszámolt róla - az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén arra utalt, hogy nincs egészen rendben a gyülekezési jogról szóló törvény. Papp Károly országos rendőrfőkapitányra hivatkozott, aki állítása szerint "egy olyan jogszabályhiátusra" hívta fel a figyelmüket, amely szerint ha a rendező már észleli, hogy "gázos lesz a történet", esetleg abban közre is működött, de a rendezvény eredetileg tervezett befejezése előtt azt mondja, hogy véget ért a rendezvény, a felelősséget az államra, vagyis a rendőrökre hárítja át. Csakhogy ennek kezelésére sem felhatalmazása, sem megfelelő eszköze nincs a rendőrségnek. Ezt a problémát a fideszes politikus szerint a parlamentnek kell orvosolnia.

Világszerte téma
Businessinsider: "A 10 legfontosabb dolog éppen a világban" - a hírportál aktuális listáján második helyezett lett Magyarország a kedd esti tüntetéssel. A lap százezerre becsülte a felvonulók létszámát.
Die Presse: Nem kizárt, hogy a tervezett új adó okozta felháborodás a kormány politikájának elutasításába csap át, és elsodorja Orbán Viktor kabinetjét.
The Wall Street Journal: Magyarországon közfelháborodást váltott ki az internetadó terve, a bírálók azt mondják, a jövő évtől esedékes közteher gátolja az ország gazdasági fejlődését, korlátozza az információhoz jutás lehetőségét, akadályozza a szólásszabadságot.
The Washington Post: Magyarország súlyos adót akar bevezetni az internet használata után, fogyasztók, érdekképviseleti csoportok és ellenzéki pártok elutasítják a kormány elképzelését. Visszavetné a világháló használatát és megnövelné a költségeket az üzleti szféra, illetve a magánfogyasztók számára.
Reuters: A Magyar Telekom, amely adóssága kézben tartására az idén lemondott az osztalék fizetéséről, azt közölte, hogy a drasztikus új adó veszélyezteti az előirányzott széles sávú fejlesztéseket, ezért a szakma megkérdezése nélkül készült javaslat visszavonására szólított fel.
The Financial Times: Magyarország arra készül, hogy a világon elsőként az internet használata alapján vessen ki adót, ami a legújabb példa arra, hogy milyen unortodox gazdaságpolitikát folytat Orbán Viktor, illetve az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Fidesz.

Szerző