Orbán: Magyarország a tolerancia földje

Publikálás dátuma
2014.10.31. 15:25
A Soltvadkerti Evangélikus Egyházi Óvoda új szárnyának átadása. FOTÓ: MTI, Máthé Zoltán
A reformáció napján fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország a tolerancia földje - jelentette ki a miniszterelnök pénteken Soltvadkerten, az új evangélikus óvoda átadásán.

Orbán Viktor kiemelte, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását, de történelmünk és hagyományunk okán mindenkitől elvárjuk, hogy adja meg a kereszténységnek a kijáró tiszteletet. A keresztény kultúrát a magyar nemzet összetartó erejének nevezte a kormányfő, amely szavai szerint "az állam belső lényegét és értelmét" adja.
Azért dolgozunk, hogy ez az összetartó erő megmaradjon, és így a magyarok közössége és a magyarok hazája is fennmaradhasson - tette hozzá.

A miniszterelnök a reformáció wittenbergi indulására emlékezve kiemelte, hogy a magyarok hisznek „a közösségépítésnek abban a formájában is, amely lassan fél évezrede indult el”. Szeretjük azt a közösségi formát, amelynek alapjait a reformátorok és követőik rakták le a német fejedelemségekben, a svájci kantonokban, a tengerentúlon az Egyesült Államok későbbi államaiban, valamint a magyar Alföld mezővárosaiban – fogalmazott a kormányfő.
Szólt arról, hogy a magyarok azt a demokráciát vallják magukénak, „amely a szabadsághoz a testvériség eszméjét is hozzárendeli”. Valljuk, hogy a társadalom nem emberek puszta halmaza, nem fogyasztói csoportok összessége, hanem szerves egység – fűzte hozzá.

Az egyházakat a kormány fontos szövetségeseinek nevezte, mert olyan közös ügyekben dolgoznak együtt, mint „a családok, az idősek, az elesettek vagy éppen a fiatalok segítése”.

Szerző

Orbán sebezhetőbb, mint amilyennek látszik

A The Guardian - a legnagyobb baloldali liberális brit napilap - pénteki szerkesztőségi cikke az internetadóval foglalkozik. A szerző szerint az internetadó elleni tiltakozások jelzik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sebezhetőbb lehet, mint amilyennek látszik.

A magyar középosztály megmutatta, hogy a nehéz politikai környezetben is képes a mozgósításra, és a civil társadalomra rákényszerített számos korlátozás után az internetügy bizonyulhatott az utolsó cseppnek a pohárban. Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a tiltakozókat segítenie kell, és konkrétabb fellépésre van szükség, akkor is, ha nehéz beavatkozni egy tagállam belügyeibe - áll a The Guardian pénteki szerkesztőségi állásfoglalásában. 

A The Economist című folyóirat Kelet-Európára szakosodott blogrovatának (Eastern approaches) elemzése szerint az eddig megállíthatatlan formában lévő magyar miniszterelnök most "ráfutott egy sebességkorlátozó fekvőrendőrre". Orbán és a Fidesz hirtelen szokatlan látvánnyal szembesült: tízezrek tiltakoztak Budapest utcáin. Hosszú ideje most először tűnik úgy, hogy vannak határai annak is, amit Orbán Viktor megtehet.
A legtöbb megfigyelő szerint Orbán internetadója is abba a mintába illeszkedik, amelyben az adók és a szabályozások a független gazdasági és társadalmi tevékenység feletti ellenőrzésre szolgálnak a kormányfő által meghirdetett illiberális állam jegyében. A Fidesz elleni korábbi tiltakozások néhány hét után elhaltak ugyan, ám lehet, hogy az internetadóval a kormány most túl messzire ment - áll a The Economist írásában.

A Gazeta Wyborcza lengyel baloldali-liberális napilap Mariusz Piotrowski kommentárját közli, amely kifejti: az internetadó bevezetése elleni tüntetések nem döntik meg Orbán Viktor – a szerző által tekintélyelvűnek minősített – kormányát, de megmutatják, "a magyarok alternatív megoldást keresnének a Fidesz helyébe, amely azonban – minden hibája ellenére – egyre gyakrabban a kisebb rossznak tűnik" a Jobbikhoz képest.

Az internetadó elleni tüntetésekről Lengyelország legnagyobb példányszámú társadalmi-politikai hetilapja, a konzervatív Gosc Niedzielny is közölt véleménycikket. A külföldi rovat vezető szerkesztője, Andrzej Grajewski rámutat, a havi 700 forintos internetadó "csak formális oka a tüntetéseknek". A kommentár kifejti, a pártpolitikától függetlennek minősített tiltakozások egyik szervezője, Gulyás Balázs, nemrég még a "posztkommunista baloldal ifjúsági szervezetének aktivistája volt", de a tüntetések háttérében a nemzetközi konszernekre kivetett különadó is meghúzódik, valamint a Bunge cég lehetséges érintettsége a magyarországi áfacsalási ügyekben.

Ezzel kapcsolatban a cikk André Goodfriendnek, az Egyesült Államok nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének a szerepére utal, aki - mint írja - "nem véletlenül jelent meg az internetadó bevezetése elleni tiltakozáson", korábban pedig a magyar közéleti szereplők ellen bevezetett beutazási tilalmat jelentette be "zavaros módon", ami arra ösztönözte a magyarországi ellenzéket, hogy korrupcióval vádolja meg a magyar kormányt. Ezzel kapcsolatban a kommentár azt a következtetést vonja le: "Amikor Orbán a befolyásos nemzetközi lobbi ideológiai vagy gazdasági érdekeit sérti, nemcsak a hazai tiltakozásokra, de a külföldi központok által megszervezett obstrukcióra is számítania kell."

Diego Massidda, a Vodafone brit mobiltársaság magyarországi vállalatának vezetője a tervezett internetadó visszavonását sürgette csütörtökön - jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) című vezető amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadása.
"Felelősségteljes kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy letegyen a téves tervről, hiszen az globálisan egyedülálló adóval sújtana egy olyan területet, amely kulcsfontosságú az ország gazdasági fejlődése szempontjából" - idézte a lap a vezérigazgatót.
A Vodafone - írta a WSJ - szeptemberben beleegyezett abba, hogy 30,2 milliárd forintot fizet Magyarországnak különböző, használaton kívüli szélessávú mobilfrekvenciákért. A cég az amerikai lap szerint csütörtökön nem erősítette meg de nem is cáfolta a Népszabadság minapi értesülését, miszerint fontolóra vette, hogy esetleg mégsem írja alá a frekvenciavásárlási szerződést.

Szerző

Halloween sorozatgyilkossal

Publikálás dátuma
2014.10.31. 13:56
Halloween/Thinkstock
Egyetlen estén újra mozivásznon látható John Carpenter Halloween-je, minden idők legsikeresebb slasher-horror mozija. 

Az Urániába az 1978-ban mindössze 21 forgatási nap alatt felvett rémület-film október 31-én, 22.45-ös kezdettel látható, Budapesten kívül pedig még 17 városban lép ismét mozivászonra minden idők legtöbb bevételt hozó független filmjében az öles konyhakéssel szaladgáló szereplőgárda.

Forrás: Pannonia Entertainment

Forrás: Pannonia Entertainment

A rémület éjszakája úgy kezdődik, hogy Halloween éjjelén Michael Myers, a mániákus sorozatgyilkos megszökik az elmegyógyintézet falai közül, hogy visszatérjen gyerekkori rémtettének helyszínére...

John Carpenter filmjében debütált az azóta kétszeres Golden Globe-díjas Jamie Lee Curtis. A legendás Beatles-film, az Egy nehéz nap éjszakája után a Halloween is digitálisan felújított formában látható az Urániában.

Szerző