London menti a menthetőt?

Publikálás dátuma
2014.11.03. 15:07
Fotó: Thinkstock
Igyekezett csökkenteni hétfői első hivatalos reakcióiban a brit kormány a német Der Spiegel hírmagazin azon hétvégi értesülésének jelentőségét, amely szerint Angela Merkel német kancellár akkor sem lenne hajlandó az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás London által követelt korlátozásának támogatására, ha Nagy-Britannia e korlátozások nélkül kilépne az EU-ból.

George Osborne brit pénzügyminiszter a BBC televízió hétfői politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: "ennek a sztorinak" az alapját találgatások képezik arról, amit "Angela Merkel esetleg mondhatott" azzal kapcsolatban, amit David Cameron brit kormányfő "majd a jövőben esetleg mond. (...) Ez így egy kissé gyenge".

Osborne ezzel arra célzott, hogy Cameron a várakozások szerint még karácsony előtt intézkedéseket jelent be az EU-társállamokból érkezők bevándorlásának korlátozására.

A pénzügyminiszter kijelentette: a brit kormány hasznos megbeszéléseket tartott az uniós bevándorlásról Berlinnel, és a németek megértik a brit lakosság aggályait az olyan EU-bevándorlókkal szemben, akiknek "nem feltétlenül van állásuk" Nagy-Britanniában, viszont igénybe veszik a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásait. 

Ez hatalmas terhet ró a brit jóléti rendszerre, és a brit közvélemény ennek a problémának a rendezését akarja, "nyugodt és ésszerű módon". "Mi a brit lakosság alkalmazottai vagyunk, és ezt fogjuk tenni" - mondta Osborne.

A brit pénzügyminiszter szerint az Európai Unió létrehozása során soha nem szerepelt az elképzelések között a legutóbbi időszakban lezajlott hatalmas méretű migráció, köztük olyanok tömeges betelepülése, akiknek még állásajánlatuk sincs, és egyenesen a brit szociális ellátó szolgálatokhoz fordulnak segélyért. 

Ez komoly nemtetszést kelt a brit lakosság körében, mivel ezeket a szociális ellátásokat a brit adófizetők pénzéből folyósítják - tette hozzá.

A brit sajtó már a Der Spiegel hétvégi cikke előtt olyan értesüléseket közölt, amelyek szerint Angela Merkel nem támogatja az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás korlátozását célzó brit követeléseket.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap az október végi brüsszeli EU-csúcson megszólaltatta a német kancellárt, aki kijelentette: Németország "nem fogja piszkálni" az EU-n belüli szabad mozgást szabályozó alapelveket.

Merkel szerint Németország abban egyetért Nagy-Britanniával, hogy elejét kell venni a visszaéléseknek a fogadó országok szociális ellátórendszerével, Berlin álláspontja szerint azonban az unión belüli szabad mozgás alapvető elvéhez "nem szabad hozzányúlni".

Andor László, a múlt héten leköszönt előző Európai Bizottság  foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa a brit lapnak nyilatkozva kijelentette: német kormányilletékesek neki is többször egyértelművé tették, hogy Berlin nem fog hozzájárulni az Európai Unión belüli migráció semmiféle korlátozásához, mivel a német gazdaság óriási mértékben függ a munkaerőimporttól.

David Cameron miniszterelnök az elmúlt hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a brit kormány álláspontja szerint nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. Cameron a minap azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.

Szerző

Élő adásban trágárkodott az államfő

Publikálás dátuma
2014.11.03. 12:14
Forrás: Kyodo News-Pool/Getty Images
Botrányt kavart Milos Zeman cseh államfő azzal, hogy trágár szavakat használt a vasárnap este egyenesben közvetített rádióinterjújában.

"A Cseh Köztársaság rádiózásának történetében valószínűleg ez az első eset, hogy egyenes adásban ennyi közönséges kifejezést hallhattak az emberek az államfőtől: a női nemi szerv durva megnevezésétől kezdve, a prostituáltakon keresztül egészen a cseh kormány bírálatáig, hogy "elkúrta" a szolgálati törvényt" - jegyezte meg az iDnes közkedvelt prágai hírportál.

Zeman korábban is közismert volt arról, hogy nem válogatja meg a szavait. A közszolgálati rádióban közvetített 50 perces beszélgetés alatt az elnök elemében volt. Kínai látogatása kapcsán arról beszélt, hogy a "felbőszült prágai lumpenkávéházakat", amin a jobboldalt kell érteni, nem a látogatás eredménye érdekli, hanem csak az, hogy hazatérésre a PPF és a J&T pénzügyi csoportok tulajdonában lévő magángépet használta az elnöki különgép helyett. Az elnöki iroda ezt korábban azzal indokolta, hogy a magángéppel gyorsabban tudott Zeman hazajutni.     

Kína után Oroszország lett a beszélgetés témája. "Ha engem valami zavar (Vlagyimir) Putyin rendszerében, akkor az az, hogy csak (Mihail) Hodorkovszkijt dugta rács mögé, s nem a többi oligarchát is" - jegyezte meg Zeman, amikor az orosz ellenzék került szóba. 

A Pussy Riot punk együttes értékelésénél az államfő már nagyon szabadon fogalmazott. "Tudja ön, mi az a paszi?" - kérdezte a riportert. Az kijavította az elnököt, és megjegyezte, hogy a kérdéses pussy szót puszinak kell ejteni. Erre Zeman felhördült, és leszögezte: "P.... Elnézést, de az együttes szövegei tele vannak ilyesmivel, hogy p... ide, p... oda."

"Nem fogom védeni ezeket a ... akartam mondani kurvákat. De én nem vagyok (Karel) Schwarzenberg (vezető ellenzéki politikus), hogy ilyen kifejezésekkel illessem ... az ilyen kissé deviáns hölgyeket, akik botrányt keltenek egy pravoszláv templomban, majd politikai fogolynak kiáltják ki magukat" - magyarázta álláspontját az államfő.

Az interjúban Zeman a kormányt többnyire ugyan dicsérte, de az állami alkalmazottak jogállását rögzítő sokat vitatott szolgálati törvényt ismét élesen bírálta, s azt mondta, hogy "ezt bizony a kormány elkúrta".

Riporteri kérdésre, miért használ ilyen durva kifejezéseket a rádió egyenes adásában, Zeman kifejtette: "Schwarzenberg úr adta az ihletet, aki minden második mondatában használja a sz.. szót. Mivel a prágai kávéházak szeretik Schwarzenberget, megpróbáltam én is a kegyeikbe férkőzni." Arra, hogy ez a próbálkozás mennyire lehet sikeres, az államfő leszögezte: "Egyáltalán nem, de talán sikerülhet felbosszantanom őket."

A cseh sajtó bírálja Zemant az interjúban elhangzott durva kifejezésekért, s általános a vélemény, hogy az ilyen kifejezések nem valók a médiába, s az elnök túl ment a jó ízlés határán.

Szerző

Mégis elszakadnának a skótok?

Mindössze hat héttel a skóciai népszavazás után, amelyen arról döntöttek a helybéliek, elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, egy felmérés szerint többségbe kerültek az önállóság pártfogói. A megkérdezettek ugyanis 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatná a függetlenséget. A referendumon ugyanakkor 55 százalék voksolt amellett, hogy Skócia a közös brit állam része maradjon, s alig több mint 45 százaléknyian szavaztak az elszakadásra. 

Az önállóság elutasítása ellenére újabb referendumokra lehet számítani, a legkorábban 2017-ben szavazhatnak a kérdésről. 

Szerző