Jövőre lefékeződik a gazdaság

Nem kevés aggodalommal várta a Fidesz-kormány az Európai Bizottság (EB) szokásos, őszi jelentésének Magyarországra vonatkozó részét, mivel Orbánék is tisztában vannak vele, hogy a napokban megalakult Junker-bizottság kevésbé fog kesztyűs kézzel bánni velünk, mint a Barroso-bizottság. Figyelmeztető jel, hogy Brüsszel úgy látja, a gazdasági növekedésünk 2015-ben és 2016-ban fokozatosan lassul, bár a recessziót minden bizonnyal sikerül elkerülni, és hatalmas erőfeszítések árán a GDP arányos államadósságunk is - ha csak kicsiny lépcsőkben is -, de folytatja csökkenő pályáját. A GDP arányos államháztartási hiányunk viszont, most már évek óta teljesíti a maastricht-i kritériumokat, azaz alatta marad a 3 százalékos küszöbértéknek.

A magyar gazdaság növekedése jövőre lefékeződik - ez a legfontosabb megállapítása az Európai Bizottság kedden megjelent őszi jelentésének. Brüsszel szerint 2014-ben még 3,2 százalékkal bővül majd a gazdaságunk, de ez a mérték feltehetően hosszú-hosszú évekre a lokális csúcs marad. Pedig hosszabb távra visszatekintve ez sem egy kiemelkedő érték, ugyanis 2014. végére Magyarország bruttó össztermékének termelése éppen csak hogy eléri majd a 2006-os szintet. Az EB szerint növekedésünk 2015-ben 2,5 százalékra, 2016-ban pedig 2,0 százalékra lassul, ami kedvezőtlenül ha az államadósság mértékére is, azt ugyanis a GDP százalékában számolják ki.

A brüsszeli dokumentum külön kiemeli, hogy a magyar gazdasági növekedés az év első felében messze felülmúlta a várakozásokat, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig kiemelkedően, 16,8 százalékkal nőtt. A magán és állami beruházások felfutását ugyanakkor jórészt egyszeri intézkedések magyarázzák, amilyen például az uniós források gyorsabb felhasználása, és a jegybank növekedési hitelprogramja. Az uniós források felhasználásáról azonban közismert, hogy az előző Orbán-kormány a ciklus utolsó másfél évében pörgette fel a beruházásokat, azonban ez a felfutás 2014 második felére a normál szintre esik vissza. Mivel az uniós pénzeket jórészt infrastrukturális célokra használták fel - ennek fontosságát kár lenne kétségbe vonni -, így a versenyszféra beruházásainak növekedése nem volt számottevő, márpedig a közeljövő GDP növekedésének alapjait ez teremthetné meg. A brüsszeli előrejelzés is megállapítja, hogy részben az egyszeri intézkedések növekedésösztönző hatásának elmúlásával magyarázható a gazdaság lefékeződése is.

A bővülés hajtóereje így továbbra is a belső kereslet marad, de a beruházásokról a fogyasztás felé tolódik a hangsúly. A jelzáloghitelezés új szabályai növelik majd az emberek elkölthető jövedelmét azáltal, hogy a bankoknak vissza kell téríteniük azokat a bevételeiket, amelyekről törvény mondja ki, hogy tisztességtelenül jutottak hozzá. Gyorsabb lehet viszont a növekedés, ha a nagyobb elkölthető jövedelemből az emberek nem megtakarítanak, hanem a fogyasztásra fordítják a pénzt. Az is gyorsíthatja a gazdaság bővülését, ha a befektetések gyors növekedése miatt a vártnál gyorsabban helyreáll a normális hitelezés - állapította meg a brüsszeli bizottság.

A hazai bankok azonban erre korántsem számítanak, hiszen a megmaradt bankadó mellett a devizahiteleken elszenvedett, a legújabb számítások szerint 1000 milliárd forintot is elérő pénzt kell vissza téríteniük ügyfeleiknek. Bár likviditásukat ez sem veszélyezteti, de hitelezési aktivitásuk a kárát láthatja. Emellett megfigyelhető, hogy mind a lakosság, mind a vállalkozások csak óvatosan válnak ismét hiteligénylővé. A prognózis arra számít, hogy az export növekedése a külső kereslet mérséklődése miatt lassulni fog, míg az import a belső fogyasztás erősödésének köszönhetően növekszik majd. Ennek következtében a külkereskedelmi többlet is mérséklődni fog, amire évek óta nem volt példa.

A dokumentum azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re 76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken. Bár jövőre csökken a magyar államkötvények árfolyamkockázata, mivel a 2015-ben lejáró devizakötvényeket forintban lejegyzettekkel pótolják ki, ennek ellenére - akárcsak idén -, így jövőre és két év múlva is, csak úgy sikerül majd az alaptörvényben előírt módon évről-évre csökkenteni, hogy a kormányzat az év vége felé különböző trükköket vet be, a Magyar Nemzeti Bank és az Államadósság Kezelő Központ Közreműködésével, és ezt meg fogják ismételni jövőre is. A rövid futamidejű állampapírok kibocsátását visszafogják, az euró/forint keresztárfolyamot pedig úgy "lövik be", hogy az az államadósságnak kedvezzen. A szakértők szerint azonban nem kockázat nélküli a forint árfolyamával való manipuláció, mivel erre az ideiglenes lépésre a devizaspekulánsok is számítanak.

A minisztérium elégedett

Az Európai Bizottság előrejelzéséből a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye azt a következtetést vonta le, hogy a prognózis összhangban van a kormány előrejelzésével. Rögzítik, hogy Brüsszel növekedésre vonatkozó előrejelzései meghaladják a tavaszi prognózisban és a Bizottság szerint Magyarország növekedése 2014-2015-ban meghaladja majd az EU átlagát.

Azt a bizottság ugyan nem állapította meg, hogy "Magyarország külső adósságának gyors léptékű csökkenése folytatódik az elkövetkező években is, tovább mérsékelve az ország sérülékenységét", miként a tárca értékeli, de az tény, hogy a Bizottság elfogadta az Eurostat számára készített jelentésben szereplő prognózis az idei 2,9 százalékos államháztartási hiányról, és a 76,9 százalékos adósságrátáról.

A kockázatokról szólva az előrejelzés megállapítja, hogy Magyarország adósságának jelentős hányada devizában áll fenn, így ki van téve annak, hogy a világ jelentős jegybankjai esetleg monetáris restrikciót vezetnek be, ami magasabb kockázati felárakat és a forint gyengülését hozhatja. Fennáll annak kockázata is, hogy ha a külső infláció alacsony, és emiatt a külső kereslet is a vártnál gyengébben alakul, akkor a magyar növekedés és az infláció is alacsonyabb lehet a vártnál. "Mindemellett Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon egyaránt súlyosan érintheti, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodik" - írja a dokumentum.

Arról sem szabad megfeledkezni - vélik hazai szakértők -, hogy a lakossági devizahitelezés forintosításával a forint is gyengülni fog, így tovább drágul az ország finanszírozása, és addig, amíg a forintosítás nem történik meg, a devizahiteladósok a saját zsebükön érzik meg az elerőtlenedett forint számukra kedvezőtlen hatását. Nem véletlen, tehát, hogy a 2015. évi költségvetés gyenge, 310 forintos euró árfolyammal számol, szemben az idei 296 forintossal. (Az utóbbi évek tapasztalatai szerint az aktuális költségvetések a forint ereje tekintetében mindig optimisták, vagyis a valóságban a 310 forintos kurzus is alacsonynak bizonyulhat.)

A hiány alakulásáról egyébként a dokumentum megjegyzi, hogy a számítási módszerek változása miatt ugyan 0,2 százalékponttal romlott a mutató, de a költségvetés állapota javult a legutóbbi, tavaszi prognózis óta. Ez a vártnál nagyobb bevétel-növekedésnek és a júliusban bejelentett befagyasztásoknak köszönhető - állapítja meg a prognózis, amely arra számít, hogy a kormány a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli költségvetési tartalék kétharmadát költi majd el. A dokumentum ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a bizottság az elemzés lezárásáig nem kapta meg a 2015-ös büdzsé tervezetét, így a makromutatók esetében azzal számolt, hogy nem változik a fiskális politika. (A hazai szakértők hasonló véleményt fogalmaznak meg.)

Brüsszel vizsgálja a Déli Áramlat építési engedélyét

Hétfőn fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amely az ellenzék szerint "ajándék a Gazpromnak." A gazdasági bizottság nevében ezt Rogán Antal elnök nyújtotta be.

Az önmagában nem sért uniós jogot, ha Magyarország a földgáz-vezetékek megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges engedélyeztetési eljárást különválasztja, ugyanakkor az engedélyeket objektív, átlátható, nyilvános és diszkriminációmentes feltételek alapján kell kiadni - közölte a Déli Áramlat magyarországi megépítését firtató újságírói kérdésre Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Ugyanakkor úgy vélte, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett módosító indítványból nem derül ki, milyen feltételek alapján adhatja ki az építési engedélyt az energiahivatal, ezért a nyitott kérdések tisztázása érdekében Brüsszel közvetlen kapcsolatban van Budapesttel.

Az elemzés természetesen arra is kitér, hogy a munkanélküliség várhatóan 8 százalék alatt stabilizálódik, az infláció pedig az előrejelzés szerint 3 százalékra növekszik. A munkanélküliség kétségtelenül imponáló számai azonban annak is köszönhetőek, hogy az Európai Unióban talán Magyarországon a legszigorúbbak az állástalanok ellátási feltételei, így számos álláskereső viszonylag hamar kiesik a munkanélküli ellátás rendszeréből, így a statisztikák sem veszik számba őket. A jövő évi költségvetés tervezetéből az olvasható ki, hogy a kormányzat alaposan megnyirbálja a - többi között a munkanélküliek segélyezését is szolgáló - szociális kiadásokra fordítandó összegeket. A dokumentum arra is kitér, hogy a munkanélküliség stabilizálódik és a foglalkoztatás is bővül a magánszektor mellett a közfoglalkoztatás jelentős hatására. (Ennek jelei már látszanak is a 2015. évi költségvetés tervezetében is, a közmunkások foglalkoztatására szánt központi költségvetési pénzek nagyságából arra lehet következtetni, hogy jövőre még tovább növelik a számukat.)

A bérek növekedése a bizottság szerint mérsékelt lesz, de az alacsony infláció miatt ez reálértéken jobban érzékelik majd az alkalmazottak. A jelenleg a nyomott importált infláció mellett az alacsony élelmiszerárak és a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag nulla százalékos pénzromlás jövőre 2,5, 2016-ban pedig már 3 százalékos lehet.

A bizottság prognózisa szerint a pozitív és negatív gazdasági kockázatok jórészt kiegyenlítik egymást. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt a vártnál több bevétel folyhat be az államkasszába, ugyanakkor "megvalósítási kockázatot" lát a bizottság a közszféra béreinek befagyasztása terén 2015-ben és azt követően. Bizonytalansági tényező még az önkormányzati rendszer mérlege, valamint az sem tudható, kell-e esetleg korrigálni a korábban lehívott uniós támogatásokat, és ha igen, mennyivel.

Miscovici: Magyarország visszatérhet a normális üzemmódhoz

Az Európai Bizottság őszi prognózisáról tartott brüsszeli sajtótájékoztatón előkerült az idén várható kiugró magyar beruházásnövekedési adat. A Bizottság előrejelzése szerint ugyanis idén éves szinten 12,7 százalékkal bővülhetnek a beruházások, ami az egész EU-ban kiemelkedő.

Pierre Moscovici uniós biztos ezzel kapcsolatban kifejtette: az első félévben 16,7 százalékos volt a növekedési ütem a beruházások esetében, ami meglepő volt nemcsak az EU számára, de még Magyarországon is. A kiemelkedő adatot az uniós forrásokra támaszkodó kormányzati beruházások, a választási év magyarázza elsősorban, de hatással lehetett a 2013-2014-es Közvetlen működő tőke (FDI) beáramlások, elsősorban az autóiparban.

Növekvő ütemben hívta le az uniós forrásokat Magyarország 2014-ben, ezért lehet 12,7 százalékos beruházásnövekedés - fogalmazott. Majd azt is hozzátette a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos, hogy a jövő évtől kezdődően ebben a tekintetben visszatérhet a normális módhoz a magyar gazdaság. A Bizottság prognózisa szerint 3,1 százalékos és 2,5 százalékos beruházásbővülés várható 2015-ben, illetve 2016-ban.