A magyar gazdaság növekedése jövőre lefékeződik - ez a legfontosabb megállapítása az Európai Bizottság kedden megjelent őszi jelentésének. Brüsszel szerint 2014-ben még 3,2 százalékkal bővül majd a gazdaságunk, de ez a mérték feltehetően hosszú-hosszú évekre a lokális csúcs marad. Pedig hosszabb távra visszatekintve ez sem egy kiemelkedő érték, ugyanis 2014. végére Magyarország bruttó össztermékének termelése éppen csak hogy eléri majd a 2006-os szintet. Az EB szerint növekedésünk 2015-ben 2,5 százalékra, 2016-ban pedig 2,0 százalékra lassul, ami kedvezőtlenül ha az államadósság mértékére is, azt ugyanis a GDP százalékában számolják ki.
A brüsszeli dokumentum külön kiemeli, hogy a magyar gazdasági növekedés az év első felében messze felülmúlta a várakozásokat, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig kiemelkedően, 16,8 százalékkal nőtt. A magán és állami beruházások felfutását ugyanakkor jórészt egyszeri intézkedések magyarázzák, amilyen például az uniós források gyorsabb felhasználása, és a jegybank növekedési hitelprogramja. Az uniós források felhasználásáról azonban közismert, hogy az előző Orbán-kormány a ciklus utolsó másfél évében pörgette fel a beruházásokat, azonban ez a felfutás 2014 második felére a normál szintre esik vissza. Mivel az uniós pénzeket jórészt infrastrukturális célokra használták fel - ennek fontosságát kár lenne kétségbe vonni -, így a versenyszféra beruházásainak növekedése nem volt számottevő, márpedig a közeljövő GDP növekedésének alapjait ez teremthetné meg. A brüsszeli előrejelzés is megállapítja, hogy részben az egyszeri intézkedések növekedésösztönző hatásának elmúlásával magyarázható a gazdaság lefékeződése is.
A bővülés hajtóereje így továbbra is a belső kereslet marad, de a beruházásokról a fogyasztás felé tolódik a hangsúly. A jelzáloghitelezés új szabályai növelik majd az emberek elkölthető jövedelmét azáltal, hogy a bankoknak vissza kell téríteniük azokat a bevételeiket, amelyekről törvény mondja ki, hogy tisztességtelenül jutottak hozzá. Gyorsabb lehet viszont a növekedés, ha a nagyobb elkölthető jövedelemből az emberek nem megtakarítanak, hanem a fogyasztásra fordítják a pénzt. Az is gyorsíthatja a gazdaság bővülését, ha a befektetések gyors növekedése miatt a vártnál gyorsabban helyreáll a normális hitelezés - állapította meg a brüsszeli bizottság.
A hazai bankok azonban erre korántsem számítanak, hiszen a megmaradt bankadó mellett a devizahiteleken elszenvedett, a legújabb számítások szerint 1000 milliárd forintot is elérő pénzt kell vissza téríteniük ügyfeleiknek. Bár likviditásukat ez sem veszélyezteti, de hitelezési aktivitásuk a kárát láthatja. Emellett megfigyelhető, hogy mind a lakosság, mind a vállalkozások csak óvatosan válnak ismét hiteligénylővé. A prognózis arra számít, hogy az export növekedése a külső kereslet mérséklődése miatt lassulni fog, míg az import a belső fogyasztás erősödésének köszönhetően növekszik majd. Ennek következtében a külkereskedelmi többlet is mérséklődni fog, amire évek óta nem volt példa.
A dokumentum azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, 2015-re 76,4 százalékra, 2016-ban pedig a GDP 75,2 százalékára csökken. Bár jövőre csökken a magyar államkötvények árfolyamkockázata, mivel a 2015-ben lejáró devizakötvényeket forintban lejegyzettekkel pótolják ki, ennek ellenére - akárcsak idén -, így jövőre és két év múlva is, csak úgy sikerül majd az alaptörvényben előírt módon évről-évre csökkenteni, hogy a kormányzat az év vége felé különböző trükköket vet be, a Magyar Nemzeti Bank és az Államadósság Kezelő Központ Közreműködésével, és ezt meg fogják ismételni jövőre is. A rövid futamidejű állampapírok kibocsátását visszafogják, az euró/forint keresztárfolyamot pedig úgy "lövik be", hogy az az államadósságnak kedvezzen. A szakértők szerint azonban nem kockázat nélküli a forint árfolyamával való manipuláció, mivel erre az ideiglenes lépésre a devizaspekulánsok is számítanak.
A kockázatokról szólva az előrejelzés megállapítja, hogy Magyarország adósságának jelentős hányada devizában áll fenn, így ki van téve annak, hogy a világ jelentős jegybankjai esetleg monetáris restrikciót vezetnek be, ami magasabb kockázati felárakat és a forint gyengülését hozhatja. Fennáll annak kockázata is, hogy ha a külső infláció alacsony, és emiatt a külső kereslet is a vártnál gyengébben alakul, akkor a magyar növekedés és az infláció is alacsonyabb lehet a vártnál. "Mindemellett Magyarországot a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon egyaránt súlyosan érintheti, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodik" - írja a dokumentum.
Arról sem szabad megfeledkezni - vélik hazai szakértők -, hogy a lakossági devizahitelezés forintosításával a forint is gyengülni fog, így tovább drágul az ország finanszírozása, és addig, amíg a forintosítás nem történik meg, a devizahiteladósok a saját zsebükön érzik meg az elerőtlenedett forint számukra kedvezőtlen hatását. Nem véletlen, tehát, hogy a 2015. évi költségvetés gyenge, 310 forintos euró árfolyammal számol, szemben az idei 296 forintossal. (Az utóbbi évek tapasztalatai szerint az aktuális költségvetések a forint ereje tekintetében mindig optimisták, vagyis a valóságban a 310 forintos kurzus is alacsonynak bizonyulhat.)
A hiány alakulásáról egyébként a dokumentum megjegyzi, hogy a számítási módszerek változása miatt ugyan 0,2 százalékponttal romlott a mutató, de a költségvetés állapota javult a legutóbbi, tavaszi prognózis óta. Ez a vártnál nagyobb bevétel-növekedésnek és a júliusban bejelentett befagyasztásoknak köszönhető - állapítja meg a prognózis, amely arra számít, hogy a kormány a GDP 0,3 százalékának megfelelő rendkívüli költségvetési tartalék kétharmadát költi majd el. A dokumentum ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy a bizottság az elemzés lezárásáig nem kapta meg a 2015-ös büdzsé tervezetét, így a makromutatók esetében azzal számolt, hogy nem változik a fiskális politika. (A hazai szakértők hasonló véleményt fogalmaznak meg.)
Az elemzés természetesen arra is kitér, hogy a munkanélküliség várhatóan 8 százalék alatt stabilizálódik, az infláció pedig az előrejelzés szerint 3 százalékra növekszik. A munkanélküliség kétségtelenül imponáló számai azonban annak is köszönhetőek, hogy az Európai Unióban talán Magyarországon a legszigorúbbak az állástalanok ellátási feltételei, így számos álláskereső viszonylag hamar kiesik a munkanélküli ellátás rendszeréből, így a statisztikák sem veszik számba őket. A jövő évi költségvetés tervezetéből az olvasható ki, hogy a kormányzat alaposan megnyirbálja a - többi között a munkanélküliek segélyezését is szolgáló - szociális kiadásokra fordítandó összegeket. A dokumentum arra is kitér, hogy a munkanélküliség stabilizálódik és a foglalkoztatás is bővül a magánszektor mellett a közfoglalkoztatás jelentős hatására. (Ennek jelei már látszanak is a 2015. évi költségvetés tervezetében is, a közmunkások foglalkoztatására szánt központi költségvetési pénzek nagyságából arra lehet következtetni, hogy jövőre még tovább növelik a számukat.)
A bérek növekedése a bizottság szerint mérsékelt lesz, de az alacsony infláció miatt ez reálértéken jobban érzékelik majd az alkalmazottak. A jelenleg a nyomott importált infláció mellett az alacsony élelmiszerárak és a rezsicsökkentés miatt gyakorlatilag nulla százalékos pénzromlás jövőre 2,5, 2016-ban pedig már 3 százalékos lehet.
A bizottság prognózisa szerint a pozitív és negatív gazdasági kockázatok jórészt kiegyenlítik egymást. Az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt a vártnál több bevétel folyhat be az államkasszába, ugyanakkor "megvalósítási kockázatot" lát a bizottság a közszféra béreinek befagyasztása terén 2015-ben és azt követően. Bizonytalansági tényező még az önkormányzati rendszer mérlege, valamint az sem tudható, kell-e esetleg korrigálni a korábban lehívott uniós támogatásokat, és ha igen, mennyivel.