A budapestiek szívesen vásárolnak vasárnap

A hét többi napjához képest vasárnap a legalacsonyabb a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) vásárlásainak száma, arányuk mindössze 9 százalék, míg szerdán és szombaton a legmagasabb, az összes vásárlás 21 illetve 18 százaléka - derül ki a pénzcentrum.hu oldalon megjelent GfK-elemzésből.

A portál a piackutató friss felmérésére hivatkozva közölte: egy átlagos vasárnap 870 ezer család vásárol fogyasztási cikkeket, jellemzően a hipermarketekben. A budapestiek és a nagyvárosok lakói használják ki leginkább a vasárnapi nyitva tartást.
A hét egy átlagos napján közel 1,1 millió háztartás – a háztartások 26 százaléka – vásárol napi fogyasztási cikket. Egy átlagos vasárnapon ennél 18 százalékkal kevesebben, vagyis 873 ezer magyar háztartás vásárol az FMCG-cikkek közé sorolt árukból. Ilyenek a tejtermékek, húskészítmények, mélyhűtött termékek, testápolók, takarítószerek, a borotva, a pelenka, vagy a papírzsebkendő.

A GfK adatai szerint nagy alapterületű hipermarketekben leginkább a péntek és vasárnap között vásárolnak, míg a diszkontokban a vasárnapon kívül a csütörtök az a nap, amikor legtöbbet költenek FMCG-termékekre.
A falvakban leginkább szerdán és szombaton, míg a kisvárosokban szerda mellett vasárnap költenek a legtöbbet napi fogyasztási cikkekre. Budapesten a pénteki és vasárnapi vásárlás átlagon felüli.
Az alacsony jövedelmű háztartások a hét első felében költenek átlagon felül FMCG-termékekre. A legmagasabb jövedelműek azok, akik főleg hétvégén vásárolnak.

Az egyfős háztartások kedd és csütörtök között, míg a 3 fős vagy annál nagyobb háztartások a hétvégi bevásárolásokat preferálják.
A portál cikke megjegyzi azt is, hogy egyes vélemények szerint ugyanakkor a vasárnapi zárva tartás rendkívül hátrányosan érinthet más szektorokat is, például a barkácsboltokat, a műszakicikk-áruházakat, vagy épp a lakberendezési boltokat.

Szerző

Demjánt vádolják

Nyílt levélben utasította vissza pénteken a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) "valótlan vádaskodásait".

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke az MTI-hez csütörtökön eljuttatott nyílt levélben kifogásolta, hogy a takarékszövetkezetek 1000 milliárd forintot elérő szabad likviditásának kezelését pályáztatás és közgyűlési döntés nélkül kiszervezték a Takarékbankból, és úgy vélte, ez nem az integrációt, csak egyes magánszemélyeket erősít.
Lontai Dániel, az SZHISZ elnöke és Sebestyén István, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatóságának elnöke közleményében leszögezi: a takarékszövetkezetek eddig is és továbbra is a Takarékbanknál helyezik el szabad pénzeszközeiket, ezért a leghatározottabban visszautasítják az OTSZ vezetésének "manipulatív vádaskodását".

A vonatkozó törvény előírásai szerint a szövetkezeti hitelintézetek le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben kötelesek tartani, a Takarékbank nem is tehetné meg, hogy ezeket a betéteket másra bízza - írták.
A takarékszövetkezetek szabad likviditását és vagyonát - amely nem azonos a Diófa Alapkezelő Zrt. által közvetve, vagy közvetlenül kezelt vagyonnal - továbbra is a szektor központi bankja, a Takarékbank kezeli, így azok továbbra is a csoportot erősítik. Minden egyes szövetkezeti hitelintézet maga dönti el, hogy e törvényi kötelezettségen felül kér-e vagyonkezelési szolgáltatást a Takarékbanktól, illetve kért-e korábban a Takarék Alapkezelőtől.
Kiemelik: Demján Sándor "megalapozatlan" állításaival ellentétben a Takarék Alapkezelő sosem adott át 1000 milliárd forintos összeget kezelésre a Diófa Alapkezelőnek.

Nem adhatott át, mert maga sem kezelt ekkora összeget, illetve betétet. Mind a Takarék Alapkezelő által kezelt alapok, mind pedig a Takarékbank által kezelt vagyon nagyságrendekkel kisebb összegű, és nincs semmilyen kapcsolatban sem a Takarékszövetkezetek által a Takarékbankban elhelyezett betétekkel, sem a lakosság takarékszövetkezetekben elhelyezett betéteivel - tudatták.

A Takarék Alapkezelő mintegy 35 milliárd forint értékű alapokat és mintegy 45 milliárd forint egyéb vagyont (portfóliót) kezelt, ami "köszönő viszonyban sincs" az OTSZ vezetése által említett 1000 milliárd forintos összeggel. A Diófa Alapkezelő csupán ezeknek az eszközöknek a kezelésére kapott megbízást - olvasható a nyílt levélben.

A közlés szerint az ügyletről szóló döntés a Takarékbank szabályzata alapján az igazgatóság és nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A Takarékbank igazgatósága a törvényi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően járt el, az alapok átadását a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte, a portfoliókezelési tevékenység kiszervezéséhez a hozzájárulásokat beszerezték.
A Takarékbank gondos előzetes gazdasági számítások nyomán, több piaci benchmark áttekintése után döntött arról, hogy nem tart fenn a jövőben saját tulajdonú alapkezelőt, hanem ehelyett a Magyar Posta egyik alapkezelő partnerének, a Diófa Alapkezelőnek a szolgáltatásait veszi igénybe az alapkezeléshez - tudatták.

A szövetkezeti hitelintézetek stratégiai partnerének, a Magyar Posta Zrt.-nek a Diófa Alapkezelő Zrt. az alapkezelő partnere, így üzleti és méretgazdaságossági okokból indokolt volt ezeket a tevékenységeket a csoporton belül egy cégben koncentrálni. A Takarék Alapkezelő működése egyébként már rövid távon sem volt gazdaságos: az általa kezelt vagyon nagyjából fele akkora volt, mint a Diófa által kezelté - írták.

Rámutattak arra is, hogy az OTSZ semmilyen jogszabályon, vagy szerződésen alapuló ellenőrzési joggal nem rendelkezik a Takarékbank és leányvállalatai tevékenysége felett.

Az OTSZ-nek mint a Takarékbank Zrt. egyik részvényesének joga van tájékoztatást kérni a Takarékbank Zrt. vezetésétől a társaság alapszabályának megfelelő formában, de nem helyes, ha ezt megalapozatlanul vádaskodó, a közvéleményt félrevezető, nyílt levél formájában teszi - áll a nyílt levélben.

Az aláírók erősen manipulatívnak tartják a Diófa Alapkezelő lejáratására közölt mérlegadatokat is, különösen egy olyan személy részéről, aki egy évek óta veszteséges bank fő tulajdonosa.

A válaszlevélben megfogalmazták: éppen az OTSZ keretei között működött az elmúlt években a Jó Gazda, a Soltvadkert, a Körmend, az Orgovány, az Alba és a Széchenyi szövetkezet is, amely felelőtlenül gazdálkodott és felszámolásba "sodródott".
Így az OTSZ vezetésének gazdálkodási tanácsai aligha szolgálhatnak zsinórmértékül akár a Takarékbank, akár a takarékszövetkezetek számára - olvasható a közleményben.

Megnyílt egy kiskapu
Elmérgesedett a vita a Takarékbank és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) között annak kapcsán, hogy a Takarék Alapkezelő Takarék Invest befektetési alapjai az FHB tulajdonában lévő Diófa Alapkezelőhöz kerültek. Most még csak néhány befektetési alapról van ugyan szó, de ezzel megnyílt az a kiskapu, amelynek révén a takarékszövetkezetek szabad pénzeszközeit a Takarékbankból szép lassan átszivárogtathatják majd a Diófához, amely ebből a pénzből a saját alapjába tehet, és ebbe a takarékoknak semmi beleszólásuk már nem lesz. (A takarékszövetkezeteknek korábban megtiltották, hogy szabad pénzeiket a Takarékbankon kívül máshol helyezzék el.) 
A Takarékbank Demján Sándornak, az OTSz elnökének címzett levelében említett, csődbe jutott takarékszövetkezetek (Jó gazda, Soltvadkert, Körmend, Orgovány, Alba és a tegnapelőtt bejelentett Széchenyi hitelszövetkezet) közül csak kettő volt az OTSZ tagja, és a szervezet korábbi álláspontja szerint ezek is megmenthetők lettek volna. Ne feledjük az OTSZ-be tömörült takarékok biztonságosak, hiszen 50 milliárd forintnyi olyan tartalékkal rendelkeznek, amit még nagybankok is megirigyelhetnének.



Szerző

Csökkentek a devizatartalékok

Október végén 34,218 milliárd euró volt a jegybanki devizatartalék összege, 1,466 milliárddal kevesebb, mint egy hónappal azelőtt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénteken megjelent legfrissebb adatokból.

A tartalékok 2,055 milliárddal csökkentek a május végi idei csúcshoz képest, amikor 36,273 milliárd eurót értek el, de 435 millióval így is meghaladják a tavaly év végi szintet.

A tartalékok csökkentéséből csaknem egymilliárd eurót magyaráz a a devizahitelek kivezetéséhez a bankrendszer számára meghirdetett devizatenderek forgalma. Az MNB adatai szerint az úgynevezett feltétel nélküli konstrukcióban 750 millió, a feltételhez kötöttben 243 millió euró értékben születtek üzletek.

Az MNB szeptember végén jelentette be, hogy a monetáris tanács döntése alapján biztosítja a bankrendszer számára a lakossági devizahitelek kivezetéséhez - az elszámoláshoz és a forintosításhoz - szükséges deviza mennyiséget. A program keretében a jegybank kétféle eszközzel áll a bankok rendelkezésére: a feltételhez kötött spot (azonnali) euró eladási ügylet a rövid lejáratú külső adósság csökkentését követeli meg, a másik pedig egy hosszabb futamidejű, spot euró eladási ügylettel kombinált devizaswap ügylet. A szeptemberi bejelentésben az MNB legalább 2015 március végéig 2 milliárd eurós keretösszeget határozott meg a feltételhez kötött és 1 milliárdost a feltétel nélkül ügyletekre október 13-ától. A monetáris tanács már e hét keddjén 9 milliárd euróra emelte fel a lakossági devizahitelek kivezetésének segítésére elérhető összeget.

Szerző