A kereszténydemokraták vasárnapi nyitva tartásra vonatkozó törvénymódosítási javaslata komoly vitát váltott ki..A tervezetben szerepel, hogy a korlátozás nem - vagy külön szabályokkal - lenne érvényes a négyszáz négyzetméternél kisebb boltokra, dohányboltokra, gyógyszertárakra, repülőtereken és pályaudvarokon lévő üzletekre, piacokra, valamint a benzinkutakra. A javaslat szerint külön szabályok lennének érvényesek az újságárusokra, mivel csakis abban az esetben lehetnének nyitva, ha ötven négyzetméternél kisebb területen árulnak, az üzletben pedig a termékek kétharmada újságból, folyóiratból, kiadványokból áll.
A virágüzletek sem járnának jobban, az ő kínálatukban kétharmados többséget kell kapniuk a vágott virágoknak - vágott zölddel -, valamint boltjaik nem lehetnének 150 négyzetméternél nagyobbak. Korlátoznák a pékségek nyitva tartását: reggel ötkor ugyan kinyithatnának, azonban délben be kellene zárniuk. Ez érvényes az újságosokra és a virágárusokra is, betartását a fogyasztóvédelem ellenőrizné. A jogsértésért komoly büntetés járna, a negyedik szabálysértés után például kötelező, egy éves ideiglenes zárva tartással lenne súlyható a szabályszegő cég.
A KDNP-s törvényjavaslat korlátozná más típusú üzletek nyitva tartását is. Minden kereskedés 6 és 22 óra között lehetne csupán nyitva, kivéve december 24-ét és szilveszter napját, amikor csak délig kereskedhetnének. Egyszerűen megfogalmazva tehát, csak az olyan üzletek lehetnének nyitva, amelyek területe nem haladják meg a 400 négyzetmétert, de ezek is csak akkor, ha az családi vállalkozásként üzemelnek.
A törvényjavaslat kimondott célja, hogy a családi kisvállalkozások működését ne akadályozza akkor, ha a bolt kisebb 400 négyzetméternél és az általános zárva tartási időszakban a kereskedelmi tevékenységet a tulajdonosok, vagy segítőcsaládtagjaik maguk gyakorolják.
A kormányzat terve ellen az MSZP képviseletében Gőgös Zoltán elnök-helyettes, valamint Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes adott ki közös nyilatkozatot, amelyben teljes mértékben ellenzik és elutasítják a törvénymódosítást. Mint írják, a KDNP ezzel az intézkedéssel kizárólag a kormányzati korrupció rendszerét bővítené, amivel nem a családok, valamint a munkavállalók érdekeit akarja megvédeni. A törvénymódosítással ellentétben szerintük az egyetlen járható út az lenne, ha nem a nyitvatartási rendet változtatnák meg, hanem a munka törvénykönyvét módosítanák úgy, hogy a dolgozók munkáját ne a munkanapok csúsztatásával, hanem a pótlékok kifizetésével ismerjék el.
Mert ahogyan indoklásukban fogalmaznak, „a KDNP nevű fantompárt a magyar családok szabad időtöltésének korlátozásával akar még több pénzt összeharácsolni”. Ezzel utalnak a kisebbik kormányzó párt törekvéseire, mely engedélyezné - bizonyos feltételek mellett -, a négyszáz négyzetméternél kisebb alapterületű boltok nyitva tartását, amely azonban nyilvánvalóan a kormányközeli bolthálózatoknak kedvezne. Ez a közlemény szerint azt jelentené, hogy a kormány nem a magyar munkavállalókat védené, csupán egy lépést tenne a vasárnapi nemzeti kereskedelmi hálózat engedélyezéséhez.
A törvénymódosítás ellen nem csak az MSZP szólalt fel, a Demokratikus Koalíció is hasonlóan vélekedik a tervezettel kapcsolatban. Pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Varju László, a párt elnökségi tagja úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a parlament elfogadja az indítványt, úgy javasolni fogják a civil szervezeteknek, hogy népszavazással kényszerítsék ki a törvény megváltoztatását. Véleménye szerint ugyanis ez a törvényjavaslat erőszakos beavatkozás az emberek életébe, amit, ha elfogadnának, akkor a referendum jogi alapjait a DK megteremtené. „Egy őrült indítványra a józan ellenállás az egyetlen lehetséges válasz” - mondta Varju.
A LIGA Szakszervezetek szerint sem helyes a terv, mivel az intézkedéssel a boltok bevétele aránytalanul csökkenne, szombaton még zsúfoltabbak lennének a boltok, csökkenne a megvásárolt áruk mennyisége, ezzel a pénz- és áruforgalom, ami csökkenő adóbevételhez és lassuló gazdasághoz vezethet. A szövetség szerint a rendelet bevezetése emellett sok elbocsátással, a munkájukat megőrzők számára pedig komoly jövedelem kieséssel járna.
Az érdekképviselet azt ajánlja, hogy a kereskedelmi törvény a jelenlegi 50 százalékról 200 százalékra növelje a vasárnapi munkáért járó pótlékot, egy helyett kettőre emelje a kötelezően vasárnapra eső pihenőnapok számát, valamint szigorítsa a túlórák elrendelésének szabályait. Ugyanakkor biztosítani kellene a munkavállalók számára a vasárnapi munkavégzés megtagadásának lehetőségét is.
Az éles viták ellenére a KDNP csaknem elfogadottnak tekinti a módosítást. Harrach Péter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor maga is támogatja a törvényjavaslatot. Erről a kormánypárt viszont eddig nem tudott. Az MTI kérdésére Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár annyit közölt: „zajlanak a konzultációk, az érintettek véleményének meghallgatása után kerülhet sor a döntések meghozatalára, illetőleg jogszabályok megalkotására”.
A beterjesztők - Semjén Zsolt, Hoffmann Rózsa, vagy éppen Harrach Péter - az ellentmondások ellenére is kiállnak javaslatuk mellett, mert szerintük az osztrákoknál és a németeknél is jól működik a rendszer, amit itthon is követni kell.
Korábban a HVG arról írt, hogy a hétvégi korlátozás vesztese a forgalmának 15 százalékát éppen vasárnap kitermelő Auchan, Spar, ALDI lenne. Ezzel szemben a CBA, a COOP és a Reál nem, ami egyértelműen a hazai tulajdonlású láncok előnyhöz juttatását jelzi.
Csaknem 900 ezer háztartás hoppon maradhat
A hét többi napjához képest vasárnap a legalacsonyabb a gyorsan forgó fogyasztási cikkek vásárlásainak száma, arányuk mindössze 9 százalék, míg szerdán és szombaton a legmagasabb, az összes vásárlás 21 illetve 18 százaléka - derül ki a pénzcentrum.hu oldalon megjelent GfK-elemzésből. A portál a piackutató friss felmérésére hivatkozva közölte: egy átlagos vasárnap 870 ezer család vásárol fogyasztási cikkeket, jellemzően a hipermarketekben. A budapestiek és a nagyvárosok lakói használják ki leginkább a vasárnapi nyitva tartást. A hét egy átlagos napján 1,1 millió háztartás – a háztartások 26 százaléka – vásárol napi fogyasztási cikket.
Egy átlagos vasárnapon ennél 18 százalékkal kevesebben, vagyis 873 ezer magyar háztartás vásárol tejtermékeket, húskészítményeket, mélyhűtött termékeket, testápolókat, takarítószereket, borotvát, pelenkát, vagy papírzsebkendőt. A GfK adatai szerint nagy alapterületű hipermarketekben leginkább a péntek és vasárnap között vásárolnak, míg a diszkontokban a vasárnapon kívül a csütörtök az a nap, amikor legtöbbet költenek ilyen termékekre. A falvakban leginkább szerdán és szombaton, míg a kisvárosokban szerda mellett vasárnap költenek a legtöbbet napi fogyasztási cikkekre. Budapesten a pénteki és vasárnapi vásárlás átlagon felüli. Az alacsony jövedelmű háztartások a hét első felében költenek átlagon felül, a legmagasabb jövedelműek azok, akik főleg hétvégén vásárolnak. Az egyfős háztartások kedd és csütörtök között, míg a három fős vagy annál nagyobb háztartások a hétvégi bevásárolásokat preferálják.
A portál cikke megjegyzi azt is, hogy egyes vélemények szerint ugyanakkor a vasárnapi zárva tartás rendkívül hátrányosan érinthet más szektorokat is, például a barkácsboltokat, a műszakicikk-áruházakat, vagy épp a lakberendezési boltokat.