A kancellár Klaus Wowereit berlini kormányzó polgármester, politikusok, egyházi vezetők, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék számos tagja és más meghívott vendégek - köztük Németh Miklós volt magyar miniszterelnök - társaságában virágot helyezett el az áldozatok emlékére a fal történetével és emlékezetével foglalkozó Bernauer utcai emlékhelynél, ahol eredeti állapotában őrizték meg az építmény egy szakaszát. A virágokat a határövezet keleti szélén húzódó úgynevezett hátsó fal (Hinterlandmauer) réseiben helyezték el.
FOTÓ: Getty Images, Sean Gallup
A berlini fal ledöntésének évfordulója, november 9. nemcsak az öröm napja, hanem a német történelemből fakadó felelősség napja is - ezt a német kancellár emelte ki ünnepi beszédében, amikor megnyitotta Berlinben a fal történetével és emlékezetével foglalkozó központi emlékhely (Gedenkstätte Berliner Mauer) új állandó kiállítását. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy nincs még egy olyan nap, amelyben annyira összesűrűsödik a huszadik századi német történelem, mint november 9.
Felidézte: 1918-ban II. Vilmos lemondásával ezen a napon ért véget a német császárság története és az első világháború négy "rettenetes éve", és 1923-ban Adolf Hitler ezen a napon próbálta megdönteni a weimari köztársaságot, 1938-ban pedig éppen november 9., a kristályéjszaka néven elhíresült zsidóellenes pogromsorozat adta meg a felütést a holokausztban kiteljesedett "civilizációs töréshez". 1938-ban november 9. a "szégyen és a gyalázat" napja volt, 61 évvel később viszont "a boldogság és az öröm" napja lett - jelentette ki a kancellár.
Angela Merkel azt is hangsúlyozta: a fal ledöntésének az az üzenete, hogy "jóra fordíthatjuk a dolgokat", az évfordulón azonban "nemcsak örömöt érzek, hanem elsősorban a felelősséget, amelyet ránk (mai németekre) helyez történelmünk." A berlini fal "az állami önkény betonba öntött jelképe", a rabságában élő emberek azonban vissza akarták hódítani szabadságukat és "alattvalóból polgárrá akartak válni", ezért szembeszálltak az önkénnyel és ledöntötték a falat. Győzelmükben nagy szerepe volt a kelet-közép-európai mozgalmaknak és változásoknak, a csehszlovákiai Charta 77-től kezdve a magyar-osztrák határon húzódó vasfüggöny 1989-ben történt lebontásáig - emelte ki Angela Merkel, külön köszöntve az évfordulós ünnepség három vendégét, Lech Walesa volt lengyel államfőt, Németh Miklós volt magyar kormányfőt és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnököt.
Az egykor a fal rabságában élő németek ma már a közös értékeken és a szabadságjogok tiszteletén alapuló Európai Unió polgárai, és ebben a több mint 500 milliós közösségben mindenkinek van lehetősége arra, hogy szabadon alakíthassa életét. Ezért a 25. évforduló a remény üzenetét viszi el oda, ahol fenyegetik vagy "lábbal tiporják" az emberi jogokat - tette hozzá. Az évforduló különösen az Ukrajnában, Szíriában és Irakban élőket töltheti el bizakodással, azzal a hittel, hogy "az álmok valóra válhatnak" és le lehet dönteni "a diktatúrák, az erőszak, az ideológiák, az ellenségeskedés falait" - mondta a német kancellár.
Az egész napos ünnepség csúcspontja este lesz, amikor felengedik a magasba a fal nyomvonalán elhelyezett 6888 fehéren világító léggömböt.
Az emberiség hidakat, ne falakat emeljen
A katolikus egyházfő vasárnapi beszédében megemlékezett a berlini fal leomlásának 25. évfordulójáról. Ferenc pápa kijelentette: a berlini fal az ideológiai megosztottság jelképe volt Európában és az egész világban. "A berlini fal összeomlása hirtelen történt, de számos ember hosszas erőfeszítése tette lehetővé, akik sokat küzdöttek, imádkoztak és szenvedtek" - fogalmazott az egyházfő és a berlini fal leomlását előidéző történelmi főszereplők egyikének nevezte a római katolikus egyházat 1978-2005 között vezető II. János Pál lengyel pápát. "Az emberiség az egymás megértését szolgáló hidakat, ne falakat építsen. Ahol fal van, ott zárkózottság van" - hangoztatta Ferenc pápa.
Soha többé falakat Európában!
A berlini fal 25 évvel ezelőtti leomlására emlékezve a Demokratikus Koalíció két EP-képviselője, Niedermüller Péter és Molnár Csaba közleményében azt írja:
"Mi magyarok joggal vagyunk büszkék arra, hogy országunk jelentős szerepet játszott ebben az időben, az ország vezetői, Németh Miklós és Horn Gyula elindítói voltak a nyugattól elválasztó falak lebontásának. Éppen ezért fájó, hogy a mostani magyar kormány újra jelképes falakat épít. Falat épít Magyarország és a liberális demokráciában élő Európa, a nyugati világ közé. Falakat épít önkényből, ostobaságból, korrupcióból és szolgalelkűségből az országon belül és kívül. Olyan falakat, amelynek a magyar polgárok nagy része a rossz, a keleti oldalán marad. A Demokratikus Koalíció emlékeztet, hogy az önkényes hatalom által épített falak mindig leomlanak, bármilyen anyagból építik őket. "