Előfizetés

Kínai - japán enyhülés

R.T.
Publikálás dátuma
2014.11.11. 06:36
Obama vízummegállapodást helyezett kilátásba az ázsiai államokkal FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Fontos diplomáciai eseménnyel kezdődött meg Pekingben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója. A kínai-japán kapcsolatokban tapasztalható, két évig tartó jégkorszak után Hszi Csin-ping elnök találkozott Abe Sinzo japán miniszterelnökkel.

Ez azért fontos fejlemény, hiszen a Szenkaku (kínaiul Diaoju)-szigetek hovatartozása miatt válságos helyzetbe került a két állam viszonya, s több olyan elemzés is napvilágot látott, amely azért lesz nehéz elkerülni a konfrontációt, mert mind Hszi, mind Abe nacionalista húrokat penget.

Azért is tekinthető áttörésnek a találkozó, mert Hszi többször is elutasította a japán miniszterelnök azon kérését, mely szerint mielőbb tárgyalásos úton rendezzék vitás kérdéseiket.

A találkozó során az Újkína hírügynökség beszámolója szerint a kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Japán továbbra is körültekintő biztonságpolitikát folytat és a békére épít.

A pekingi külügyminisztérium azt hangoztatta, mindkét ország érdeke, hogy stabil kapcsolatokat tartsanak fenn.

Abe is derűlátóan nyilatkozott, Kína békés törekvései Japán számára is nagy esélyt jelentenek – fejtette ki. Az ázsiai közeledést jelzi, hogy tegnap Kína és Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodást kötött egymással.

Az APEC csúcson megállapodást írhatnak alá egy a teljes ázsiai térségre kiterjedő szabadkereskedelmi övezetről is.

A csúcstalálkozón résztvevő Barack Obama elnök „történelminek” nevezte a megállapodás esetleges létrejöttét. Az amerikai elnök átfogó vízummegállapodást helyezett kilátásba az ázsiai államokkal.

A csúcs talán legfontosabb eseménye a gazdasági megállapodáson túlmenően mégis az lenne, ha informális találkozó jönne létre Obama és a már vasárnap óta a kínai fővárosban tartózkodó Putyin között.

Az amerikai elnök kedden és szerdán is több megbeszélést folytat a kínai elnökkel. Susan Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó az amerikai-kínai kapcsolatokat „az egyik legfontosabb kétoldalú viszonynak” nevezte Washington szempontjából.

A CCTV kínai központi televíziónak adott nyilatkozatában utalt arra, hogy hazája keresi az együttműködés lehetőségeit Kínával, ettől függetlenül akadnak véleménykülönbségek – tette hozzá.

„Fontos az, hogy felelősséggel és nyíltan kezeljük ezeket a problémákat” – fejtette ki Rice. Kiszivárgott hírek szerint Obama pekingi tárgyalásai során a kínai emberi jogok helyzetét és a hongkongi tüntetések ügyét is megemlíti vendéglátójának.

Hszi Csin-ping előzőleg találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az APEC-csúcs keretében. A két vezető körbeudvarolta egymást.

Hszi azt közölte, az az érzése, hogy már jó barátokká lettek, nyíltan beszélnek mindenről, s emberi vonásaik is hasonlóak.

Megállapodást kötöttek a Kínába irányuló gázszállítás növeléséről. Szándéknyilatkozatuk szerint a szállítás 2019-ben indulhat meg a Nyugat-Szibérián keresztülmenő vezetéken.

A megállapodás révén Oroszország kevésbé függ majd a nyugati piactól – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az egyezség részleteit nem hozták nyilvánosságra.

A két ország közötti májusi, 30 évre szóló egyezség szerint az oroszok 400 milliárd dollár ellenében több mint 38 milliárd köbméternyi gázt szállítanak Kínának. Ehhez azonban új gázvezetéket kell építeni. Kínában létezik egyfajta Putyin-kultusz, az orosz elnökről szóló könyvek a bestsellerek közé tartoznak.

A Pew kutatóintézet szerint Kína a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol a kelet-ukrajnai válság, s az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség növekedése óta nőtt Putyin népszerűsége, 46-ról 66 százalékra. Egy másik felmérés, a Touch Today ugyanakkor 92 százalékos népszerűségi mutatóról számolt be.

Ismét pokollá vált Donyeck

Kiújultak a tüzérségi harcok az utóbbi napokban Donyeckben és környékén. A szakadárok november 2-i, Kijev által illegálisnak tartott választása következményeként Petro Porosenko államfő visszavonta a szakadár területek különleges jogállását biztosító törvényt, amit a minszki fegyverszüneti egyezmény felmondásaként értelmeztek a lázadó „népköztársaságok” vezetői és közölték, többé nem tekintik érvényesnek a fegyverszüneti megállapodást.

A tüzérségi harcok elsősorban a donyecki repülőtér környékén váltak hevessé, a repülőtér birtoklásáért a tűzszünet idején többször folytak szórványos harcok, de az övezet más részeiben is újra ropognak a fegyverek.

Tegnap reggel Donyeck térségében szórványos lövöldözés volt. A térségbeli feszültséget növelte, hogy múlt héten Donyeckben két gyermek halt meg, amikor tüzérségi telitalálat ért egy iskolát.

Andrij Liszenko ukrán nemzetbiztonsági szóvivő vasárnap bejelentette, hogy Kijev feltételezése szerint a szakadárok nagyszabású provokációkra és terrorcselekményekre készülnek, amely ürügyül szolgál majd arra, hogy orosz úgynevezett "békefenntartó" csapatok hatoljanak be a Donyeck-medencébe.

Hétfőn reggel Harkivban robbanás történt egy kocsmában, 11 ember sérült meg – közölte az ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma. Egyes feltételezések szerint gázszivárgás történt, de az is felmerült, hogy a bárpultnál egy csomagban rejtett bomba robbant fel.

A kocsma vezetője szerint az esetnek politikai háttere van, mert abban a kocsmában segélyt gyűjtöttek a menekülteknek és az úgynevezett "terrorellenes hadműveletben" részt vevő fegyvereseknek.

Az ügyészség terrorizmus gyanújával indított nyomozást. A kelet-ukrajnai konfliktusra mindeddig nem volt jellemző a pokolgépes merénylet.

Az AFP hírügynökség és az ukrán média tegnap arról számolt be, hogy komoly csapatmozgásokat észleltek Donyeck térségében, nehézfegyverekből álló jelentős erősítés haladt hétfő reggel a felkelők fellegvárának számító Donyeck irányába.

Katalán voksolás: elszakadna a többség

Több mint 2,23 millióan adták le szavazatukat vasárnap a katalóniai alternatív népszavazáson, 80,76 százalékuk igennel szavazott mindkét kérdésre. A szavazócédulákon azt kérdezték: akarja-e, hogy Katalónia állam legyen, illetve, akarja-e, hogy a katalán állam függetlenné váljon.

A voksok 96,8 százalékának összeszámlálása után, hétfőre virradóra ismertette a részeredményeket. Mint kiderült, a voksolók 10,09 százaléka igennel szavazott arra, hogy Katolónia állam legyen, de nemmel a függetlenné válásra. Mindössze 4,54 százalék szavazott nemmel mindkét kérdésre.

Katalóniában nem ügydöntő konzultációt tartottak vasárnap, így a voksolás csupán szimbolikus jelentőségű volt. Artur Mas, a katalán tartományi kormányfő a voksolás estéjén tartott sajtóértekezletén „teljes sikernek” nevezte az alternatív referendumot, amely szerinte a „nagybetűs demokrácia” kinyilvánítása volt.

Köszönetet mondott azoknak, akik elmentek szavazni, s a mintegy 40 ezer önkéntesnek, akik segítettek lebonyolítani a voksolást.

Mivel a spanyol alkotmánybíróság a népszavazás után az alternatív konzultációt is illegálisnak nyilvánította, a tartományi kormányzat, a Generalitat formálisan átadta a lebonyolítást a civileknek.

A rendhagyó konzultáción nem volt választói névjegyzék, helyben, személyi igazolvánnyal kellett regisztrálni. Minden 16 év feletti katalóniai lakos szavazhatott, s azok a külföldiek is, akik már több mint három éve letelepedési engedéllyel élnek az autonóm közösség területén.

Így összesen 6,2 millió választásra jogosult járulhatott volna az urnákhoz, közülük 2,23 millió, mintegy 32,8 százalék adta le voksát. Nagy sorok alakultak ki, mivel csak a szokásos szavazóhelyiségek negyedét nyitották meg.

Arra a kérdésre, mit szól hozzá, hogy a választók kétharmada távol maradt, Artur Mas azt mondta, az is csoda, hogy ilyen ellenszélben ennyien voksoltak. Mintegy 14 ezren szavaztak külföldi országokban, Andorrában, Brüsszelben, New Yorkban a legtöbben.

Mas a spanyol kormánynak azt üzente, rendkívüli rövidlátásról tanúskodik, hogy minden eszközzel meg akarták akadályozni a referendumot. A katalánok ugyanakkor megmutatták erős elkötelezettségüket, s továbbra is követelik a jogot, hogy maguk határozhassanak saját sorsukról.

A katalán kormányfő Skócia és a francia nyelvű kanadai Quebec példáját idézve hangsúlyozta: Katalónia is megérdemel egy törvényes és kötelező erejű népszavazást.

Mas a spanyol miniszterelnökhöz, Mariano Rajoynak levélben javasolja, hogy kezdjenek párbeszédet egy jövendő referendumról.

Kérdésekre válaszolva a katalán tartományi kormányzat vezetője sajtóértekezletén nem adott egyértelmű választ arra, kiírják-e ezt követően az előrehozott választásokat. Mas pártja, a CiU várhatóan visszaesne, ha megtartanák a helyi voksolást.

A madridi kormány nevében Rafael Catalá igazságügyi miniszter terméketlen és haszontalan propagandafogásnak minősítette a katalán alternatív referendumot, amelynek szerinte semmiféle demokratikus értéke nincsen.

Még az sem kizárt, hogy bírósági eljárás indul a Generalitat ellen az illegálisnak minősített konzultáció miatt.