Ez azért fontos fejlemény, hiszen a Szenkaku (kínaiul Diaoju)-szigetek hovatartozása miatt válságos helyzetbe került a két állam viszonya, s több olyan elemzés is napvilágot látott, amely azért lesz nehéz elkerülni a konfrontációt, mert mind Hszi, mind Abe nacionalista húrokat penget.
Azért is tekinthető áttörésnek a találkozó, mert Hszi többször is elutasította a japán miniszterelnök azon kérését, mely szerint mielőbb tárgyalásos úton rendezzék vitás kérdéseiket.
A találkozó során az Újkína hírügynökség beszámolója szerint a kínai elnök reményét fejezte ki, hogy Japán továbbra is körültekintő biztonságpolitikát folytat és a békére épít.
A pekingi külügyminisztérium azt hangoztatta, mindkét ország érdeke, hogy stabil kapcsolatokat tartsanak fenn.
Abe is derűlátóan nyilatkozott, Kína békés törekvései Japán számára is nagy esélyt jelentenek – fejtette ki. Az ázsiai közeledést jelzi, hogy tegnap Kína és Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodást kötött egymással.
Az APEC csúcson megállapodást írhatnak alá egy a teljes ázsiai térségre kiterjedő szabadkereskedelmi övezetről is.
A csúcstalálkozón résztvevő Barack Obama elnök „történelminek” nevezte a megállapodás esetleges létrejöttét. Az amerikai elnök átfogó vízummegállapodást helyezett kilátásba az ázsiai államokkal.
A csúcs talán legfontosabb eseménye a gazdasági megállapodáson túlmenően mégis az lenne, ha informális találkozó jönne létre Obama és a már vasárnap óta a kínai fővárosban tartózkodó Putyin között.
Az amerikai elnök kedden és szerdán is több megbeszélést folytat a kínai elnökkel. Susan Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó az amerikai-kínai kapcsolatokat „az egyik legfontosabb kétoldalú viszonynak” nevezte Washington szempontjából.
A CCTV kínai központi televíziónak adott nyilatkozatában utalt arra, hogy hazája keresi az együttműködés lehetőségeit Kínával, ettől függetlenül akadnak véleménykülönbségek – tette hozzá.
„Fontos az, hogy felelősséggel és nyíltan kezeljük ezeket a problémákat” – fejtette ki Rice. Kiszivárgott hírek szerint Obama pekingi tárgyalásai során a kínai emberi jogok helyzetét és a hongkongi tüntetések ügyét is megemlíti vendéglátójának.
Hszi Csin-ping előzőleg találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az APEC-csúcs keretében. A két vezető körbeudvarolta egymást.
Hszi azt közölte, az az érzése, hogy már jó barátokká lettek, nyíltan beszélnek mindenről, s emberi vonásaik is hasonlóak.
Megállapodást kötöttek a Kínába irányuló gázszállítás növeléséről. Szándéknyilatkozatuk szerint a szállítás 2019-ben indulhat meg a Nyugat-Szibérián keresztülmenő vezetéken.
A megállapodás révén Oroszország kevésbé függ majd a nyugati piactól – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az egyezség részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A két ország közötti májusi, 30 évre szóló egyezség szerint az oroszok 400 milliárd dollár ellenében több mint 38 milliárd köbméternyi gázt szállítanak Kínának. Ehhez azonban új gázvezetéket kell építeni. Kínában létezik egyfajta Putyin-kultusz, az orosz elnökről szóló könyvek a bestsellerek közé tartoznak.
A Pew kutatóintézet szerint Kína a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol a kelet-ukrajnai válság, s az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség növekedése óta nőtt Putyin népszerűsége, 46-ról 66 százalékra. Egy másik felmérés, a Touch Today ugyanakkor 92 százalékos népszerűségi mutatóról számolt be.