Előfizetés

Ezektől a baktériumoktól függ, jó lesz-e az alakunk

Publikálás dátuma
2014.11.11. 12:08
Forrás: Thinkstock
Genetikai "mintázatunk" determinálja, hogy karcsúak vagy túlsúlyosak leszünk-e, meghatározva, hogy örököljük-e a testsúlyt befolyásoló emésztőrendszeri baktériumokat - erre a következtetésre jutottak brit és amerikai tudósok.

A King's College London és a Cornell Egyetem kutatói eredményeiket a Cell élettudományi folyóirat legújabb számában tették közzé.

Az utóbbi időben egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül az az elképzelhetetlen mennyiségű mikroorganizmus, amely az emberi bőr felszínén és testüregeiben él. Az úgynevezett mikrobiom ugyanis dinamikus kölcsönhatásban van a gazdaszervezettel, összetételét a táplálkozásunk, anyagcserénk, immunrendszerünk működése befolyásolja, "viszonzásképpen" a mikrobiom által kiválasztott anyagcseretermékek a véráramba kerülve hatással vannak az emberi szervezet metabolizmusára.

A vizsgálat keretében a kutatók 416 (171 egypetéjű és 245 kétpetéjű) ikerpártól származó 1000 fekáliamintát elemeztek. Így fedezték fel, hogy egy eddig kevéssé tanulmányozott mikroorganizmus, a Christensenellaceae minuta gyakrabban fordul elő a karcsú személyeknél, mint a túlsúlyosaknál. Egérkísérletek során pedig a baktériummal beoltott állatoknak alacsonyabb volt a testsúlya, mint a kontrollcsoport egyedeinek - olvasható a ScienceDaily hírportálon és a Cornell Egyetem honlapján.

Az ikervizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a Christensenellace baktériumcsalád öröklődik. Az emésztőrendszer mikroorganizmus-összetétele ugyanis sokkal nagyobb hasonlóságot mutatott az egypetéjű ikrek esetében, akiknek 100 százalékos a genetikai azonossága, mint a kétpetéjűeknél, kiknél az öröklött tulajdonságok egybeesése nem nagyobb, mint a "közönséges" testvérpároknál.

"Első ízben sikerült közvetlen bizonyítékot találni arra, hogy az emésztőrendszer baktériumaira befolyással vannak a gének" - hangsúlyozta Ruth Ley, a Cornell Egyetem docense, a tanulmány vezető szerzője.

Tim Spector, a King's College ikerkutatási és genetikai epidemiológiai intézetének a vezetője a vizsgálatok kapcsán a mikrobiomkutatások fontosságát emelte ki, ezeknek köszönhetően a jövőben például hatékonyabban lehet majd kezelni az elhízást és a túlsúllyal összefüggő betegségeket. Julia Goodrich, a cikk első szerzője a további kutatási terveket vázolva rámutatott, hogy meg kell találni, mely gének befolyásolják az adott mikroorganizmusokat.

A polip karjainak titka

Hogy lehet, hogy a polipnak sohasem tapadnak össze a karjai? Ez a tudományos kérdés váratlan felfedezéshez vezetett, amelyet majd talán fel lehet használni még a robotikában is.

Mint ismeretes, a polip olyan állat, amelynek nem mindennapi tulajdonságai vannak: három szíve van, rejtőzés vagy kommunikáció céljából gyorsan képes szint változtatni és fekete tintát bocsát ki, hogy menekülni tudjon.

Egy másik jellemzője, hogy az agya nem irányítja a karjait, mind a nyolc független és újra kinő, ha valaki vagy valami amputálja. Sőt, az amputált kar még egy óráig él, meg tudja ragadni a zsákmányt és ahhoz a ponthoz tudja vinni, ahol a szájnak kellene lennie.

A jeruzsálemi Héber Egyetem végzett egy sor kísérletet ebben a témában, amely a Current Biology-ban jelent meg és a londoni Guardian közölt belőle részleteket.

Az egyetem egyik diákja furcsa jelenségre figyelt fel a nyolclábú, illetve karú szörnnyel kapcsolatban: bár a karok tapadókorongokkal vannak ellátva és azonnal rátapadnak mindenre, magára az állatra és a többi karjára nem. Így azok sohasem tapadnak össze, mint ahogy ez logikusan várható lenne.

A véletlen megfigyelést számos teszt követte, köztük elég morbidok is. A kutatók amputálták egy polip egyik karját és úgy ellenőrizték, hogy nem tapad-e rá egy másik karra. Mindenre tapadt, de arra nem.

Tapadt még egy laboratóriumi vitrin üvegére is, de arra a felére nem, amelyet az oktopusz bőrkivonatából készített géllel kentek be.

Az amputált kar csak egyetlen esetben, akkor ragadta meg a másik kart, amikor ez utóbbiról előzetesen lehántották a bőrt. A nem amputált karokkal való kísérletek nem adtak ilyen egyértelmű választ.

A polipok ugyan megragadják az amputált kart,mintha az eleség lenne és a tapadó korongok ilyen esetben normálisan működnek, de néha, ha az amputált csáp a saját testük része volt, ezt nem teszik meg.

A kutatók feltételezik, hogy a polipok bőrében van valami kémiai anyag, amelyet a továbbiakban tanulmányozni szándékoznak.

Kapcsolódó
Szeretetre vágyik a japán robot

A nemzeti múzeumba került a Masat-1

Publikálás dátuma
2014.11.10. 14:25

Repülésének ezredik napján, hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeumba (MNM) került a Masat-1-nek, Magyarország első kisműholdjának a makettje. A múzeum tudománytörténeti tárába került még a Magyar Nemzeti Bank által kiadott érme, valamint a Magyar Posta által kibocsátott bélyeg és boríték is. A makettet a kisműhold alkotói ajándékozták az intézménynek. A Masat-1-et 2012. február 13-án lőtték fel. 

Az első magyar műhold megszületését a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fejlesztői, a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több mint 60 hazai és külföldi cég összefogása és támogatása tett lehetővé. A műhold építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állása óta gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra.

A fedélzeten elhelyeztek egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. A műholdon helyet kapott egy kamera is, amellyel 2012. március 8 óta több száz két és három dimenziós, valamint mozaik űrfelvételeket is készített a Földről. A Masat-1 a számítások szerint 2015. január 7. és 2015. január 31. között lép be a Föld légkörébe.