"Akik gyermekek ellen akarnak szexuális bűncselekményt elkövetni, tudják: bármikor lesújthat rájuk a törvény, nem bújhatnak ki a felelősség alól" - fogalmazott Selmeczi Gabriella fideszes képviselő, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke.
Gyermekfelügyelői feladatokra – falragaszokon is - keresett munkatársakat a 90-es évek elején egy gazdasági társaság, melynek neve Pedofília Szolgáltató Bt. volt. A sajtó szóvá tette a botrányos névválasztást, mire a cég perekkel fenyegetőzött. Végül 1995 végén törölték a cégjegyzékből, működéséről nincs információ.
A szigorítást Bánki Erik képviselőtársával karöltve kezdeményezte, melyet a Ház tegnap egyhangúlag, 164 igen szavazattal hagyott jóvá.
A Btk. ezentúl rögzíti, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, ötévnyi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmények büntethetősége nem évül el, ha a sértett a bűncselekmény
elkövetésekor 18 évnél fiatalabb. Kifejezetten rossznak, szakmaiatlannak tartja a törvény módosítását Magyar György. Az ügyvéd úgy látja, az elévülhetetlenség egyfelől a bizonyítást teszi rendkívül nehézzé.
Mint fogalmazott: a „friss” szexuális bűncselekmény bizonyítása is igen nehéz. Egy több évtizede – esetleg csak állítólag - megtörtént eseménynél pedig szinte képtelenség. Másfelől pedig visszaélésekre is alkalmat adhat, hiszen bárki ártatlanul is meggyanúsítható, meghurcolható e visszamenőleges jogalkotással.
Tény ugyanakkor, hogy a szexuális bűncselekményeknél igen nagy a látencia, sokan – különösen a gyermek áldozatok - nem beszélnek az átélt történésekről. Az elkövetők megbüntetése legitim igénye a társadalomnak, de csak jogállami keretek között.
A „közkívánatra” való törvényalkotás persze olcsó, hatásos, de veszélyes beavatkozás a jogrendbe. Az ügyvéd szerint a prevenciót kellene erősíteni, a távol tartást megfelelően alkalmazni, segíteni a veszélyeztetett családoknak kimenekülni a szorult helyzetükből. Mindez azonban sok pénzbe kerül.
Németh Zsolt nyugalmazott ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke, tanszékvezető úgy véli, a törvénymódosítás üzenetet hordoz az elkövető számára, hogy sosem érezheti magát biztonságban.
Véleménye szerint kivételes esetekben fordulhat csak majd elő, hogy valaki évtizedekkel korábbi sérelmével jelentkezik. Ő is a régi esetek bizonyítását tartja a módosítás legneuralgikusabb részének.
A törvényt szimbolikusnak véli, melynek lehet visszatartó ereje. Habár – teszi hozzá – a tapasztalatok szerint a büntetésnek valójában nincs visszatartó ereje. Ott is követnek el emberölést, ahol van halálbüntetés.
Ezzel Havasi Krisztina pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója is egyetért: szerinte itt egy hajlamról van szó, ezt pedig semmilyen törvénymódosítás nem képes megváltoztatni, visszatartani.
"Ellenben a módosítás jó lehet abból a szempontból, hogy az elkövetőket nem menti fel az idő: az áldozatok megnyílásához évtizedekre is szükség lehet, ezért is fontos, hogy ennyi év után is felelősségre vonhatók, meg akadályozva, hogy még több áldozatot szedjen" - vélekedik a szakember.
