Az idő sem mentheti fel a pedofil elkövetőket

Publikálás dátuma
2014.11.12. 06:11
Fotó:Thinkstock
Elfogadta az Országgyűlés a büntető törvénykönyv módosítását: mostantól nem évülhetnek el a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények. Célja az elrettentés: a gyerekekkel fajtalankodók sosem lehetnek biztonságban, ha tettük kiderül, évtizedek múltán sem marad következmények nélkül. Ugyanakkor lapunk által felkeresett szakértők szerint a törvénynek vagy csak nagyon kevés, vagy egyáltalán nincs visszatartó ereje, a visszamenőleges jogalkotás ráadásul a bizonyítást is nehezítheti és visszaélésekre is alkalmat adhat.

"Akik gyermekek ellen akarnak szexuális bűncselekményt elkövetni, tudják: bármikor lesújthat rájuk a törvény, nem bújhatnak ki a felelősség alól" - fogalmazott Selmeczi Gabriella fideszes képviselő, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke.

Botrányos tudatlanság

Gyermekfelügyelői feladatokra – falragaszokon is - keresett munkatársakat a 90-es évek elején egy gazdasági társaság, melynek neve Pedofília Szolgáltató Bt. volt. A sajtó szóvá tette a botrányos névválasztást, mire a cég perekkel fenyegetőzött. Végül 1995 végén törölték a cégjegyzékből, működéséről nincs információ.

A szigorítást Bánki Erik képviselőtársával karöltve kezdeményezte, melyet a Ház tegnap egyhangúlag, 164 igen szavazattal hagyott jóvá.

A Btk. ezentúl rögzíti, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, ötévnyi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekmények büntethetősége nem évül el, ha a sértett a bűncselekmény

elkövetésekor 18 évnél fiatalabb. Kifejezetten rossznak, szakmaiatlannak tartja a törvény módosítását Magyar György. Az ügyvéd úgy látja, az elévülhetetlenség egyfelől a bizonyítást teszi rendkívül nehézzé.

Mint fogalmazott: a „friss” szexuális bűncselekmény bizonyítása is igen nehéz. Egy több évtizede – esetleg csak állítólag - megtörtént eseménynél pedig szinte képtelenség. Másfelől pedig visszaélésekre is alkalmat adhat, hiszen bárki ártatlanul is meggyanúsítható, meghurcolható e visszamenőleges jogalkotással.

Tény ugyanakkor, hogy a szexuális bűncselekményeknél igen nagy a látencia, sokan – különösen a gyermek áldozatok - nem beszélnek az átélt történésekről. Az elkövetők megbüntetése legitim igénye a társadalomnak, de csak jogállami keretek között.

A „közkívánatra” való törvényalkotás persze olcsó, hatásos, de veszélyes beavatkozás a jogrendbe. Az ügyvéd szerint a prevenciót kellene erősíteni, a távol tartást megfelelően alkalmazni, segíteni a veszélyeztetett családoknak kimenekülni a szorult helyzetükből. Mindez azonban sok pénzbe kerül.

Németh Zsolt nyugalmazott ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke, tanszékvezető úgy véli, a törvénymódosítás üzenetet hordoz az elkövető számára, hogy sosem érezheti magát biztonságban.

Véleménye szerint kivételes esetekben fordulhat csak majd elő, hogy valaki évtizedekkel korábbi sérelmével jelentkezik. Ő is a régi esetek bizonyítását tartja a módosítás legneuralgikusabb részének.

A törvényt szimbolikusnak véli, melynek lehet visszatartó ereje. Habár – teszi hozzá – a tapasztalatok szerint a büntetésnek valójában nincs visszatartó ereje. Ott is követnek el emberölést, ahol van halálbüntetés.

Ezzel Havasi Krisztina pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatója is egyetért: szerinte itt egy hajlamról van szó, ezt pedig semmilyen törvénymódosítás nem képes megváltoztatni, visszatartani.

"Ellenben a módosítás jó lehet abból a szempontból, hogy az elkövetőket nem menti fel az idő: az áldozatok megnyílásához évtizedekre is szükség lehet, ezért is fontos, hogy ennyi év után is felelősségre vonhatók, meg akadályozva, hogy még több áldozatot szedjen" - vélekedik a szakember.

A pedofília betegség
Erre utal Czeizel Endre genetikus 2000-ben a Belügyi Szemlében publikált „A pedofília korszerű orvosi értelmezése” című cikkében. Ebben egyebek mellett ez olvasható: „A pedofília olyan komplex pszichiátriai betegség, amely a genetikai hajlam és az ártó külső (általában a gyerekkori családi) hatások eredőjeképpen alakul ki. (…)
A pedofília kóreredetében a genetikai hajlamot és az ezzel kapcsolatos agyi elváltozásokat még nem ismerjük, de az ilyen jellegű kutatási eredmények publikálása hamarosan várható. A lényeg azonban az, hogy a pedofilok e betegségükről ugyanúgy nem tehetnek, mint a szívinfarktust vagy a tüdőrákot elszenvedők. (…)
A pedofília és az említett betegségek között van azonban egy alapvető különbség és ez: a társadalmi veszélyesség. A gyermekek szükséges védelme és az elkövetett bűn miatt jelenleg a pedofilokat általában börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélik.
A beteg pedofilok börtönbüntetésével szemben azonban három érv hozható fel:
- Olyan férfiakról van szó, akik adottságaikról ugyanúgy nem tehetnek, mint mondjuk a balkezesek. A pedofília azonban betegség, még pedig olyan komplex pszichiátriai betegség, amelyeknek néhány más megnyilvánulása (például tudathasadás) sajátos jogi elbírálást igényelhet.
- A többéves börtönbüntetés a pedofilok adottságait nem változtatja meg, ők betegek maradnak, ezért szabadulásuk után a gyermekek iránti vonzalmuk újabb bajok forrása lehet. (…) A börtönben a pedofilok a társaik részéről kíméletlen bánásmódra számíthatnak, amely további tragédiák forrása lehet.
- A pedofilok nagy számát tekintve börtönbüntetésük az állam és a büntetés-végrehajtás számára komoly anyagi terhet jelent.
Mindezek alapján a természettudomány képviselői a pedofilok hatékony orvosi kezelésében látják e sajnálatos probléma megoldását. A kezelés lényegében a nemi késztetés kioltását jelenti gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiás ráhatással…”

Szerző

Kertészt cenzúrázták?

Publikálás dátuma
2014.11.12. 06:10
Korábbi felvétel. Fotó: Getty Images
Kertész Imre szerint a New York Times nem jelentette meg a vele készült interjút, mert nem mondta ki, hogy diktatúra van Magyarországon. 

A szombat.hu Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából közölte a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában tavasszal megjelent interjút. A valasz.hu-s Ablonczy Balázs szúrta ki, hogy Kertész Imre ebben arról beszélt, hogy szerinte a New York Times cenzúrázta egy interjúját, mert nem volt hajlandó azt mondani, hogy Magyarországon diktatúra van.

„Múlt nyáron felkeresett a The New York Times egyik riportere, hogy interjút készítsen velem. Megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Azt válaszoltam, hogy a helyzet kielégítő, remekül érzem magam, mire meglepődött. Úgy tűnt, az a benyomása, hogy megfélemlítve érzem magam a politikai hangulat miatt. (…) Azzal a céllal érkezhetett, hogy rávegyen, mondjam azt, hogy Magyarországon ma diktatúra van, ami nem igaz. Szándéka csupán azt jelzi, hogy halvány sejtelme sincs arról, hogy mi az a diktatúra. Ha az ember szabadon kifejezheti az ellenvéleményét és szabadon utazhat, akkor egyszerűen képtelenség diktatúráról beszélni. Ezt aztán meg is mondtam neki. Nem vagyok mindennel teljes mértékben elégedett, ami Magyarországon történik, mint ahogy nem is voltam soha, de abban bizonyos vagyok, az hogy Magyarországon diktatúra lenne, nem több mint ideológia és felelőtlen beszéd. Az interjú végül sohasem jelent meg. Erre az egyik baráton nagyon helyesen azt mondta, hogy ez egyfajta cenzúra, mert ha olyan választ kapnak, amelyre nem számítanak, akkor azt egyszerűen nem teszik közé.”

Szerző

Közlekedési káosz a fővárosban

Nagy nehezen, de végre sikerült elkezdeni az úgynevezett fonódó villamos pálya építését, ennek lényege, hogy Észak és Dél Buda között átszállás nélkül lehet majd utazni. De nem ez az egyetlen, ami megkeseríti az autósok életét és okoz hatalmas dugókat a fővárosban. Bár joggal merül fel a kérdés, miért kell ezeket egyszerre megvalósítani, tudni kell, a legtöbb felújítás, fejlesztés befejezésére - a beruházások csúszása miatt - az Európai Unió 2015. december 31-ig adott határidőt.

Még csak pár napja zárták le a fővárosban a Margit híd budai hídfőjénél a rakpartot, máris hatalmas a dugó. A Bem rakparton építik a budai fonódó villamos pályáját. A 47-41 villamos vonalát kötik össze a Margit híd és a Batthyányi tér között. A felújítás miatt egy évig lesznek lezárások. A BKK ideiglenes jelzőlámpás csomópontot alakított ki az alsó rakparton, a Margit híd alatt kétszer egy sáv marad meg a közúti forgalomnak. Nem javasolt a Halász utcai lehajtó használata, akik az északi irányból érkeznek, mivel a lehajtóhoz vezető egysávos Fő utca déli irányban sem tud átengedni a jelenleginél nagyobb közúti forgalmat. Ezért aki csak teheti, a Mozaik utcánál hajtson le a budai alsó rakpartra. A 86-os autóbusz vonalán a késések csökkentése érdekében több járművet közlekedtetnek munkanapokon, és szükség szerint más érintett járatokra is több buszt állítanak forgalomba. Az Árpád fejedelem útján a centrum felé jelentős a közúti torlódás.

November elejétől kezdődött a Budaörsi úti új, kétszintes közúti csomópont építésének újabb üteme, amelyhez kapcsolódva a Rahó utca és a Sasadi út között a kifelé vezető útpálya egyik sávját a befelé jövő oldalra helyezik át, az autóbuszsáv pedig ideiglenesen megszűnik. A munkák lezárásáig a közúti forgalom kétszer három sávon haladhat, emellett sávelhúzásokra, sávszűkítésekre és 50 kilométer/órás sebességkorlátozásra kell számítani. Nem jobb a helyzet a pesti oldalon sem.

Tovább folytatódik az 1-es villamos felújítása, mely jelenleg a Kacsóh Pongrác úti felüljárótól a Kerepesi út-Hungária körút kereszteződéséig tart. Ezen a szakaszon sávszűkítésre kell számítani. Tegnap kezdődött a csomópontban lévő útburkolat és a járdaszigetek, valamint a százlábú híd rekonstrukciója. A munkálatok miatt a Kerepesi úton a városközpont felé a buszsávot, a kifelé vezető oldalon pedig a szélső sávot zárják le, várhatóan november 30-ig.

A felújítással párhuzamosan a budai oldalon folytatódik az 1-es villamosvonal meghosszabbítása a Szerémi úton. Ezért a Fehérvári úton kifelé haladva továbbra sem lehet még a Hengermalom út felé kanyarodni, a Hengermalom út Fehérvári út és Szerémi út közötti szakaszán is csak a tömegközlekedési járművek és a célforgalom közlekedhet. Ezen a szakaszon az autósok továbbra is irányonként egy forgalmi sávon közlekedhetnek, mivel a városközpont felé vezető oldalon folytatódik az építkezés. A Szerémi útnak ezen a szakaszán érvényben maradnak a korábbi sebességkorlátozások: a munkaterület mellett legfeljebb 40 km/h sebességgel szabad csak közlekedni.

Mindezeken túl azt sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Várkert Bazár és a Kossuth tér átépítése miatt jelentős mértékben csökkent a budai és a pesti felső rakpart áteresztő képessége.

Budapest jobban teljesít...

Legalábbis jobban fog teljesíteni, addig is még várni és szenvedni kell egy kicsit így az októberi önkormányzati választási vigasságok, a többször is átadott, félig kész építészeti csodák (Várkert Bazár, Lánchíd utca, 1-es villamos) után. Több, megadugót előidéző beruházás az őszi választások utánra tolódott.

Szombaton a Margit hídnál zárták le a budai rakpart le- és felhajtóját a fonódó villamoshálózat építése miatt. A budai fonódó villamoshálózat kiépítésére a BKK még tavaly decemberben írt ki közbeszerzési pályázatot, július elején pedig kihirdették az eredményt, melynek értelmében a villamoshálózat Széll Kálmán téri ágát az Óbuda Tram Konzorcium építheti meg 8,2 milliárd forintért, a Bem rakparti ág kivitelezésével pedig a 4,4 milliárdos ajánlatot felkínáló BEM Tram konzorciumot bízták meg. Ugyanakkor a munkálatok nem indulhattak meg időben, mert egy, a közbeszerzési eljárásból kizárt pályázó – aki a BKK információi szerint a közbeszerzési eljárásokon való részvételtől többszörösen eltiltott gazdasági szereplő – megtámadta az eredményt és a Közbeszerzési Döntőbizottságtól (KDB) kérte a döntés megsemmisítését. A KDB szeptember elején hozott döntést: megállapította, hogy a BKK – mivel a közbeszerzési eljárásban bizonyítottan hamis adatokat adtak meg – jogosan zárta ki az eljárás eredményét megtámadó konzorciumot, így engedélyezte a nyertes kivitelezők szerződésének megkötését.

Legalább másfél évig dugókra lehet számítani az egykori Osztyapenko szobor környékén is – október 25-én ugyanis elkezdték építeni a Budaörsi úton a kétszintes csomópontot – kisebb nagyobb csúszásokkal. Az eredeti ütemezés szerint ugyanis az építkezés megkezdése megelőzte volna a metrókijárat és a Péterhegyi út metróbecsatlakozásának megvalósítását. A csomópont előkészítése során azonban tulajdonjogi, szabályozási és területszerzési problémák adódtak, az elhúzódó engedélyezési eljárás miatt pedig egyértelművé vált, hogy a közúti csomópont – és a vele együtt beígért több száz férőhelyes P+R parkolóház - nem készül el még a 4-es metró átadása előtt sem. Az építkezés – ismét csak a tervek szerint – 2015 decemberéig tart.

Szerző