Goodfriendék reagáltak Szijjártó kijelentésére

Az Egyesült Államok számára a demokrácia a legfőbb szempont, budapesti nagykövetsége pedig folytatni kívánja "az építő jellegű párbeszédet" a magyar külügyi tárcával - olvasható a diplomáciai misszió csütörtöki állásfoglalásában, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a Magyar Nemzetben megjelent interjúja után adott ki.

A Budapest Business Journal című angol nyelvű magyar lap internetes portálján közölte azt a választ, amelyet a nagykövetség szóvivőjétől kapott a miniszter által mondottakkal kapcsolatban.

Szijjártó Péter az interjúban egy kérdésre válaszolva így fogalmazott: "azzal vádolni minket, hogy nem illeszkedünk az európai jogrendszerbe, s ne lennénk Európa-pártiak, orbitális hazugság. Magyarország transzatlanti és európai elkötelezettségét a tények alapján nem lehet kétségbe vonni, percepciókkal, fantazmagóriákkal pedig nem lehet mit kezdeni".

A nagykövetségi szóvivő válaszában emlékeztet: "mint ahogy azt Goodfriend ideiglenes ügyvivő már elmondta, az Egyesült Államok következetesen tájékoztatta a magyar kormányt a demokratikus intézményeket, a civil társadalmat és a média szabadságát károsító magyarországi fejlemények miatti aggodalmunkról, beleértve a korrupció miatti aggodalmakat is".

A szóvivő szerint ugyanakkor az amerikai nagykövetség továbbra is szoros érintkezésben marad a Külgazdasági és Külügyminisztériummal. "Továbbra is konstruktív diplomáciai párbeszédet folytatunk Magyarországgal az amerikai-magyar kapcsolatokat érintő kérdések széles köréről" - szögezi le az állásfoglalás.

Szerző

Kinek van „KGB-s múltja” a tábornoki karban?

Publikálás dátuma
2014.11.13. 20:00
Bakondi György baráti körbenFOTÓ: NÉPSZAVA
A jobboldal „KGB-s múlttal” vádolja, és visszalépésre szólítja fel az MSZP újpesti képviselőjelöltjét, aki harminc éve határőrképzést kapott Moszkvában. Hasonló "múltja" azonban sok ma is hivatalban lévő állami vezetőnek, tábornoknak is lehet. A Horváth Imréhez hasonlóan korábban határőrként szolgáló Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató kérdésünkre időt kért, hogy feleleveníthesse korábbi tanulmányait.

Támadást indított a jobboldali sajtó az MSZP-s Horváth Imre ellen, aki a főváros 11-es számú (Újpest nagy részét és Angyalföld északi részét lefedő) országgyűlési választókerületében indul a november 23-i időközi választáson. A voksolást Kiss Péter szocialista képviselő halála miatt kellett kiírni. A választáson 13jelölt indul.

A támadás lényege, hogy Horváth "a KGB-től kapott kiképzést", azaz 1984-ben elvégzett egy öt hónapos tanfolyamot, amelyet a fegyveres szervek emelt szintű parancsnoki állományának tartottak. A továbbképzés két részből állt: a határőr-alakulatok taktikai irányításából, illetve hadvezetési ismeretekből. A kormányoldalon úgy látják, a szocialista jelöltnek emiatt vissza kellene lépnie a jelöltségtől.

Horváth esete nem ritkaság: a rendszerváltás előtt sok belügyi, határőr, rendőr, és katonai vezető kapott kiképzést a Szovjetunióban. Többen nem csupán szakmai, de kifejezetten politikai jellegű oktatásban részesültek. Másfelől pedig még a megyei pártvezetők is kaptak katonai, rendvédelmi jellegű képzést. Volt, aki a Szovjetunióban, volt, aki Budapesten, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. A szovjet határőrség a KGB-hez tartozott, ezért a magyar határőrizeti tisztek kinti képzéséért is ez a szervezet felelt. Úgy tudjuk azokat is tanították a KGB-sek itthon, akiket nem vezényeltek moszkvai tanfolyamra. Már egyes középvezetői beosztást sem igen tölthettek be olyan tisztek, akik nem kaptak megfelelő szintű képzést. A KGB határőr főcsoportfőnöksége egyébként teljesen elkülönült az állambiztonsági résztől.

A ma kormányzati pozíciókat betöltők közül Bakondi György és Papp Károly jöhet szóba; mindketten határőrtisztek voltak a rendszerváltás előtt.

Bakondi a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola hallgatójaként határőr-parancsnokként és általános iskolai tanárként diplomázott 1975-ben. 1991-ig határőrként szolgált - ahogyan az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) mai vezetőjének több jelenlegi vezető beosztottja is. A Népszava igyekezett megtudni: őt is "kiképezte-e a KGB?". Az OKF honlapján azonban szakmai önéletrajza csupán 1991-ben kezdődik, amikor parancsnokhelyettes lett a határőrségnél. Emellett annyit lehet még megtudni, hogy „katonai főiskolát, jogi egyetemet végzett, tanult az Egyesült Államokban”. Az is tudható, hogy nyelvismerete angol és orosz. Korábbi munkájáról mindössze ezt írja: „széleskörű alsó-, közép- és felsőszintű rendvédelmi, közigazgatási vezetői tapasztalatokkal, jogalkalmazási, nemzetközi, oktatási gyakorlattal rendelkezik”.

Lapunk rákérdezett, hogy Bakondi határőri pályafutása során végzett-e tanfolyamot, iskolát, részt vett-e továbbképzésen a Szovjetunióban - esetleg a KGB szervezésében -, illetve más szocialista országban. A tábornok szóvivője útján azt válaszolta: csak a hét végén lesz ideje arra, hogy felelevenítse, milyen képzéseken, és hol vett részt. Részletes tájékoztatást hétfőre ígért.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány 1983-tól a rendszerváltásig ugyancsak határőrtiszt volt, ráadásul különösen „érzékeny” határszakaszon. Mindvégig a Soproni Határőrkerületnél dolgozott, ahol törzsszázad parancsnoki beosztásáig vitte. A rendőrségtől kapott tájékoztatás szerint Papp Károly nem vett részt moszkvai továbbképzésen.

Soron kívül
Egy német fiatalember, Mathias Rust 1987-ben - világszenzációt keltve - kisrepülőgépével landolt a moszkvai Vörös téren úgy, hogy sem a szovjet határőrség, sem a légvédelem nem észlelte. Ezt követően a KGB az összes szocialista ország hasonló szervei számára soron kívül szervezett alapos „fejtágítást” a hasonló esetek elkerülésére – állítja informátorunk.

Szerző

Egyiptomi zavargások - Kiszabadulhatnak az újságírók

Hazakerülhetnek az al-Dzsazíra katari székhelyű hírtelevízió Egyiptomban fogva tartott külföldi újságírói, mivel egy újonnan hozott törvény felhatalmazza az államfőt arra, hogy engedélyezze az országban vád alá helyezett, vagy már elítélt külföldiek hazatérését - közölte csütörtökön az egyik érintett fogoly ügyvédje az Ahram Online című egyiptomi hírportálnak.

Egyiptom jelentős diplomáciai nyomásnak van kitéve amiatt, hogy a tavaly nyári hatalomváltást követő zavargások kapcsán eljárást indítottak több külföldi állampolgár ellen.

A világsajtó visszatérően foglalkozik az al-Dzsazíra azon újságíróinak sorsával, akiket idén júniusban héttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek. Ellenük az volt a vád, hogy a megbuktatott iszlamista elnök, Mohamed Murszi mögött álló szervezetet, az azóta betiltott Muzulmán Testvériséget támogatták. A vádirat szerint az elítéltek hamis híreket terjesztettek annak érdekében, hogy megbontsák az ország egységét.

A tavaly decemberi letartóztatásuk óta rács mögött ülő sajtómunkások között van Peter Greste ausztrál riporter, és Mohamed Fahmi kanadai-egyiptomi újságíró is, akiknek a fellebbviteli pere jövő januárban kezdődik.

Az érintett országok vezetői a szigorú ítéletre reagálva felszólították Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt, hogy részesítse kegyelemben állampolgáraikat. Szíszi akkor kijelentette, hogy nem akarja megsérteni a független igazságszolgáltatás hatáskörét azzal, hogy beavatkozik a perbe. Röviddel később azonban egy - az ország vezető napilapjainak szerkesztőivel tartott - megbeszélésen azt mondta, az újságírók elleni ítéletek "nagyon negatív hatással vannak az országra", s hozzátette: bárcsak kiutasították volna őket az országból, ahelyett, hogy Egyiptomban fogják őket perbe.

Az elnöki hivatal szóvivője szerint a szerdán született jogszabály az államérdeket szolgálja, és a világban Egyiptomról alkotott képet védi. A szóban forgó törvényt maga Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök hozta meg, mivel Egyiptomban jelenleg nincs működő parlament.

Peter Greste védőügyvédje az Ahram Online-nak tett óvatosan bizakodó nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály szövege még nem ismert teljes egészében. Musztafa Nági rámutatott arra is, hogy a törvény csak azután lép érvénybe, hogy azt a kabinet hivatalos közlönyében nyilvánosságra hozzák.

Szerző