A jogszabály elsődlegesen természetesen nem a sportolókat sújtaná. A tervezet szerint ugyanis azok, akik a doppingszerekkel kereskednek, tíz éves börtönbüntetést is kaphatnak. Amennyiben a német képviselők többsége áldását adná a javaslatra, a törvény 2015-ben lépne életbe.
Bár az Európai Unió több országában merült fel, hogy szigorítani kellene a doppingellenes törvényeket, ilyen kemény intézkedéseket még sehol sem fogadtak el.
A törvény részleteit szerdán mutatta be Thomas de Maiziere kereszténydemokrata belügyminiszter és Heiko Maas szociáldemokrata igazságügy-miniszter. Utóbbi azt közölte, hogy az intézkedés mérföldkő a doppingellenes harcban.
Ahhoz, hogy valakit büntetőjogilag felelősségre vonjanak, már az is elegendő lesz, hogy a gyanúba került sportolónál kis adag doppingszert találjanak.
Eddig csak a sportorvosok és a kereskedők ellen indulhatott eljárás a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos törvény alapján. A belügyminiszter azt közölte, hogy a sportélet is a törvény mögött áll. A javaslat megosztja a német közvéleményt, illetve a szakértőket.
A berlini Tagesspiegel kommentárjában pozitívnak nevezi a kezdeményezést, hiszen egyebek mellett Lance Armstrong esete is mutatja, hogy a sportélet nehezen tud megküzdeni a doppinggal kapcsolatos esetekkel.
Másrészt a lap ténynek nevezi, hogy nagyon alulfinanszírozott a német Nemzeti Doppingellenes Ügynökség (NADA). A tervezet azonban új szintre emeli a sportban tapasztalható csalások elleni küzdelmet.
Ugyanakkor a Német Olimpiai Sportszövetség (DSOB) már tett lépéseket a törvény ellen. Nemrégiben Michael Vesper, a grémium főtitkára (az ellenzéki Zöldek politikusa) bírálta a jogszabályt arra hivatkozva, hogy elfogadhatatlan minden olyan rendelkezés, amely korlátozná a független sportbíróságok autonómiáját. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a doppingügyekről a sportbíróságok dönthetnek.
Vesper nincs egyedül kifogásaival. Werner Franke heidelbergi sejtbiológus, Németország legnépszerűbb doppingellenes szakértője a Neue Zürcher Zeitungban „butának és hátsó szándékúnak” nevezte a tervezetet. Közvetetten arra utalt, hogy megszorításokat készíthetnek elő.
Németországban adópénzekből finanszírozzák a sportot. Ha azonban az egyes szövetségek nem teljesítik a belügyminisztérium elvárásait, lefokozhatják az egyes sportágakat, ami azt eredményezné, hogy kevesebb támogatásban részesülnek - véli. Franke szerint olyan „doppingcsapdáról” van szó, amely éppen az ellentétes hatást érheti el.
Ines Gipfel, a doppingoláson érteket segítő egyesület, a „Dopingopfer Hilfe” részéről - szintén az NZZ-ben - „bigottnak” nevezte a javaslatot utalván arra, hogy ha egy sportoló a dobogó legmagasabb fokára állhat, a politikusok is tőkét akarnak kovácsolni belőle, s ilyenkor szívesen mutatkoznak az öltözőben. Most azonban többüket „börtönbe akarják küldeni” – jelentette ki.
A tervezetnek akadnak még kidolgozásra váró részei. Nagyon is támogatandó, hogy a sportolók egészségét akarják védeni, ugyanakkor a drákói tervezet csak a profi sportolókra vonatkozik, az amatőrök továbbra is használhatnak tiltott szereket.
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A német törvénytervezet kapcsán nyilatkozott lapunknak dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezető igazgatója. Elmondta, a Bundestag elé került törvényjavaslat nem új keletű.
„Nálunk a Büntető Törvénykönyvben már 2013. július 1-én bekerült a tiltott teljesítményfokozás, tehát úgy gondoljuk, Magyarország a világ élmezőnyébe tartozik, és kellő szigorral lépünk fel a doppingolás ellen. Viszont mi a sportolókat jogilag nem büntetjük. Legfeljebb a további versenyzéstől tiltjuk el őket (legkevesebb 2 évre)" - fejtette ki. Dr. Tiszeker Ágnes annak a véleményének adott hangot, hogy nem lesz elrettentőbb a hatás akkor, ha a sportolót is börtönre ítélhetik.
Ráadásul a legtöbbször a játékosnak fogalma sincs arról, milyen kockázatot vállal, a segítőinek viszont annál inkább, "de őket nálunk is nagyon szigorúan büntetik (2-8 év szabadságvesztéssel sújthatják), főleg ha kiskorú az elszenvedő” - mondta dr. Tiszeker Ágnes.
Hozzátette: a sportolók csak abban az esetben kerülhetnek börtönbe, ha másoknak a doppingolását segítik elő, akkor ugyanis "kereskedelmi magatartást" tanúsítanak. Magyarországon is további szigorítások várhatók. „Most zajlik az új doppingellenes tevékenységet szabályzó kormányrendelet módosítása a Nemzetközi Doppingellenes Szervezet (WADA) kódexének megfelelően.
Magyarország meg sem tehetné, hogy ebből kivonja magát, hiszen különböző államközi egyezmények kötelezik erre. Hazán jelenleg maradéktalanul megfelel a WADA-kódexnek, ezt a státuszt meg is szeretnénk tartani, és minden esélyünk megvan erre" - fejtette ki a Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatója.
